Lettország (hivatalos nevén Lett Köztársaság, lettül Latvijas Republika, lívül: Leţmō Vabāmō) állam Északkelet-Európában. A Balti-tenger mellett fekvő Lettország a balti államok egyike Észtország és Litvánia mellett, amelyek északon és délen határolják. Keleten Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos. Az Európai Unió közepes méretű és kisebb népességű tagállamai közé tartozik. Hivatalos nyelve a lett, amely az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó. Fővárosa és legnépesebb városa Riga.
Az ország területe évszázadokon keresztül részét képezte többek között a Német Lovagrendnek, a Svéd Livóniának, Lengyel–Litván Uniónak és a Orosz Birodalomnak. A független Lett Köztársaságot az I. világháborút követően 1918. november 18-án hozták létre. Az ország egyre autokratikusabbá vált, miután az 1934-es puccs lehetővé tette Kārlis Ulmanisnak, hogy diktatórikus rendszert hozzon létre. Lettország de facto függetlensége a II. világháborúval véget ért, kezdve a Szovjetunió 1940-es erőszakos bekebelezésével és a Harmadik Birodalom 1941-es inváziójával, amit 1944-ben újabb szovjet megszállás követett és létrehozták a Lett SZSZK-t, ami 45 éven keresztül fennmaradt. A szovjet megszállás évtizedeiben nagy számú orosz érkezett az ország területére, ennek eredményeként a mai napig jelentős az orosz kisebbség részaránya. A békés hangulatú éneklő forradalom 1987-ben kezdődött a balti szovjet köztársaságok között és 1991. augusztus 21-én a függetlenség hivatalos visszaállításával ért véget. Lettország azóta demokratikus, parlamentáris köztársaság.
2003. szeptember 20-án a lettek népszavazással az Európai Unióhoz történő csatlakozás mellett döntöttek, ami 2004. május 1-jén be is következett. Lettország a NATO-nak is tagja, 2004. március 29. óta. 2014. január 1-től az eurózóna 18. tagja és az emberi fejlettségi index (HDI) mérőszámai alapján fejlett országnak minősül. Az ország komoly demográfiai válsággal szembesül.
Földrajz bélyegkép|balra|180px|Lettország domborzati térképe Domborzat Lettország nagy részét erdő borítja, az országnak több mint 12 000 kisebb folyója és 3000-nél is több tava van. Az ország nagy része termékeny síkság, a legmagasabb pont a Gaizinkalns (312 m).
A sekély Rigai-öböl, a Balti-tenger egyik nyúlványa az ország északnyugati részén található. A főváros, Riga az öböl partján található, a Daugava folyó torkolatánál. A fővároson kívül további fontos városok még Daugavpils, amely szintén e folyó mellett található, és a Balti-tenger partján fekvő Liepaja.
Vízrajz
bélyegkép|220px|A Venta-vízesés Kuldīga mellett
Legfontosabb folyója a Daugava.
Folyó neve Torkolata Lettországi hossza (km) Teljes hossza (km) Gauja Rigai tengeröböl 452 452 Daugava Rigai tengeröböl 352 1005 Ogre Daugava 188 188 Venta Balti-tenger 178 346 Iecava Lielupe 136 136
bélyegkép|A tengerpart Jūrmala mellett
Éghajlat Lettország klímája mérsékelt és óceáni, hűvös nyarakkal és enyhe, csapadékos telekkel.
Növény- és állatvilág Lettországban az eredeti növénytakaró mérsékelt égövi vegyes erdő. Állatvilága ennek megfelelő: vaddisznó, őz, szarvas, róka, szürke farkas, medve.
Környezetvédelem Az ország területének 9%-a védett.visiteurope.com - Home - Prepare your next vacation to Europe
Nemzeti parkok Gauja Nemzeti Park: 90 méter magas homokkő sziklák között folyik a Gauja folyó. Ķemeri Nemzeti Park: kiterjedt mocsárvidék. A nemzeti park szomszédságában ásványvízre alapuló üdülőhely. Rāzna Nemzeti Park Slītere Nemzeti Park: a nemzeti parkot 2000-ben szervezték, de a terület a balti államok legrégibb természetvédelmi területe. Tengerparti erdőségek. A területbe tartozik néhány falu, melyeknek kulturális-történelmi jelentősége van a lettek számára.
Történelem
A mai Lettország területe, amely sokáig Livónia néven volt ismert, a német Kardtestvérek rendje befolyása alatt állt a 13. századtól. A 18. és a 19. század során Oroszország hajtotta uralma alá az országot és a szomszédos területeket. Az első világháború és az orosz forradalom után Lettország 1918 novemberében kikiáltotta függetlenségét. Ez nem tartott sokáig, mivel a Szovjetunió az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján az érdekszférájába tartozó balti államokat fenyegetéssel illetve nyomásgyakorlással kötelezte olyan szerződések aláírására, mely szerint azok területén szovjet csapatok állomásozhatnak. Az ilyen tartalmú szerződést Lettország 1939. október 5-én írta alá. 1940. június 15-én a Szovjetunió egy megrendezett határincidenst használt fel a megszállás ürügyének. Kārlis Ulmanis miniszterelnök a vérontás elkerülésére parancsot adott a lett hadseregnek a fegyverletételre. Az országot 1940. június 17-én szállta meg a Szovjetunió, hivatalosan augusztus 5-én annektálta.
Lettország hosszú ideig szovjet uralom alatt állt, leszámítva a második világháború néhány évét, amikor a németek foglalták el. Az 1980-as évek szovjet reformmozgalmai, mint például a glasznoszty felerősítették a lett függetlenségi törekvéseket, amelyek 1991. augusztus 21-én a függetlenség kikiáltásához vezettek. 1991 óta az ország folyamatosan javítja kapcsolatait a nyugati államokkal, 2004-ben mind a NATO-nak, mind az Európai Uniónak tagja lett. 2007. március 28-án aláírták a szerződést az orosz-lett határról, ezzel véget ért az 1991 óta tartó határvita.Index.hu 2007. március 30. Csonka-Lettország: Moszkvában meghúzták az EU határát
Államszervezet és közigazgatás bélyegkép|A parlament épülete bélyegkép|A parlament ülésterme
Államforma, alkotmány Az elnök: Az elnökválasztást a parlamenti választásoktól függetlenül, szintén négyévente tartják. Az elnököt a Saeima választja. Az elnök jelöli ki a miniszterelnököt. Lettország elnöke elvileg feloszlathatja a Saeimát és előrehozott választásokat írhat ki. (Ez még nem fordult elő).
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás A Saeima a Lett Köztársaság egykamarás parlamentjének a neve. A Saeima 100 tagját arányos képviseleti választások útján választják: az 5%-ot elért pártok között osztják szét a parlamenti helyeket. A parlamenti választásokat négyévente, október első szombatján tartják. A miniszterelnök a végrehajtó hatalom központi szervének, a kormánynak a vezetője.
Közigazgatási beosztás 2009. július 1-jétől az Európai Unió jogharmonizációjának keretében Lettország adminisztratív felosztását az addigi kétszintű közigazgatási felosztásról egyszintűre változtatták megszüntetve ezzel az első szintet a járásokat.
Az addigi második szintű közigazgatási egységeket: a városokat (pilsētas), városkörnyéki településeket (pilsētu lauku teritorijas), és falvakat (pagasti) 109 községbe (municipaliy vagy novadi) összevonták. Ezen kívül 9 város köztársasági jelentőségű város (republikas pilsētas) címet kapott. Az ország azon városai, amelyek korábban városi jogokat szereztek, megtartották város elnevezésüket az adott községen belül.
Politikai pártok Latvijas Ceļš (Lett Út) Jaunais Laiks (Új Idő) Par cilvēka tiesībām vienotā Latvijā (Emberi Jogokért az Egységes Lettországban) Latvijas Pirmā Partija (Lett Első Párt) Tēvzemei un Brīvībai (Hazáért és Szabadságért) Latvijas Sociāldemokrātiskā Strādnieku Partija (Lett Szociáldemokrata Munkáspárt) Latvijas Sociālistiskā Partija (Lett Szocialista Párt) Tautas Partija (Néppárt) Zaļo un Zemnieku Savienība (Zöldek és Parasztok Szövetsége), amely a Lett Zöld Pártból (Latvijas Zaļā Partija) és a Lett Parasztszövetségből (Latvijas Zemnieku Savienība) áll. A néppárti miniszterelnök, Laimdota Straujuma 2015 decemberében a kormánykoalíciójában támadt nézeteltérések miatt lemondott, a helyét a Zöldek és Farmerek Uniójában politizáló Māris Kučinskis vette át, akit 2016. február 11-én iktatott hivatalába a lett parlament, a Saeima.
A 2018. évi parlamenti választás
A 2018. október 6-án tartott parlamenti választáson az addig kormányzó jobbközép koalíció elveszítette többségét. Megjelentek, sőt előtérbe kerültek új pártok is. A legtöbb szavazatot a szociáldemokrata, oroszbarát Harmony kapta (19,8%), de nem elegendőt ahhoz, hogy kormányt tudjon alakítani. Második helyen (14%) a 2016-ban alakult, populistának tartott KPV LV (Kam pieder valsts?, magyar jelentése: 'Kié az ország?') végzett. Harmadik lett (13,6%) az Újkonzervatív Párt (vagy Új Konzervatív Párt?), melyet 2014-ben hoztak létre. További két párt teljesített 10%-on felül, visszaesett viszont a Zöldek és Parasztok Szövetsége (9,96%) és a Nemzeti Egységpárt (6,67%).Szociáldemokrata győzelem a lett választásokon (euronews.hu, 2018-10-07. Hozzáférés: 2018-10-11)Парламентские выборы в Латвии (kommersant.ru, 2018-10-07. Hozzáférés: 2018-10-11)Na, mi lett a választás eredménye Rigában? (Techet Péter, azonnali.hu, 2018-10-08. Hozzáférés: 2018-10-11)
Védelmi rendszer
Népesség
thumb|200px|Riga, a főváros bélyegkép|200x200px|Krisztus Születése Székesegyház, lett ortodox katedrális Rigában
Általános adatok Lakosság: 2 067 887 (2011) Népsűrűség: 35,5 fő/km² Főváros: Riga; népessége 685 902 fő (2009) Népességnövekedés: -0,77% Népcsoportok: 62,1% lett, 26,9% orosz, 2,2% ukrán, 2,2% lengyel, 3,3% fehérorosz, 1,2% litván Vallások: 49% evangélikus, 28% ortodox, 20% római katolikus, 3% egyéb
Népességének változása
Legnépesebb települések Riga, Daugavpils, Liepāja, Jelgava.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 2025 elején a lettek aránya a teljes népességen belül 63,7% volt. Körülbelül 30% az oroszok aránya, akiknek jogait és jólétét a szomszédos Oroszország figyelemmel kíséri. Más országokból (Fehéroroszország, Lengyelország, Ukrajna) származó kisebbségi népcsoportok teszik ki a maradék 10%-ot.
2025 elején a lakosság 88,6%-a Lettországban, 5% Oroszországban, 2,3% Ukrajnában, 1,8% Fehéroroszországban született. A lakosság 87,8%-a volt lett állampolgár.
Az egyetlen hivatalos nyelv a lett, amely a balti nyelvcsalád keleti ágának tagja, de az oroszt is sokan beszélik. A 2022-ben elfogadott bevándorlási törvény módosítása következtében az orosz állampolgárok csak úgy maradhatnak az országban, ha a megszabott határidőig lett nyelvből legalább A2 szintű vizsgát tesznek, egyéb esetben kiutasításra kerültek, amely 2023 évtől folyamatosan zajlott.
Majdnem mindenki keresztény, a nagy felekezetek a katolikusok, az evangélikusok és az orosz ortodox egyház. Egy másik jelentős vallás a Dievturi, amely a kereszténység előtti kor mitológiáján alapul.
Szociális rendszer
Gazdaság
Gazdasági mutatók GDP (nominális) 43,6 mrd $ (2023) https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=LV GDP növekedési ráta 0,5% (2024 Q2) https://hu.tradingeconomics.com/latvia/gdp-growth-annual Egy főre jutó GDP (PPP) 42 501 $ (2023) https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=LV&view=chart%2C Államadósság 19 mrd € (2023) https://countryeconomy.com/national-debt Államadóssági ráta 43,6% (2023) Infláció 0,7% (2024. július)https://hu.tradingeconomics.com/latvia/inflation-cpi Foglalkoztatottsági ráta 64,3% (2024 Q2) https://hu.tradingeconomics.com/latvia/employment-rate Munkanélküliségi ráta 6,9% (2024 Q2) https://hu.tradingeconomics.com/latvia/unemployment-rate Minimálbér 700 € (2024) https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/latviaBérnövekedés üteme - Jegybanki alapkamat 4,25% (2024. augusztus) https://hu.tradingeconomics.com/latvia/indicatorsSZJA 31% (2024) a| 21% (2024) https://hu.tradingeconomics.com/latvia/sales-tax-rateTAO 20% (2024)
bélyegkép|Ventspils kikötőjének egy része
Általános adatok