Afrika vasúti közlekedése

Személyvonat Marokkóban|thumb|right|250px Személyvonat Marokkóban|thumb|right|250px

Afrika vasúti közlekedése nagyon elavult. A kontinensen km vasútvonal található, holott Afrika a világ területének 14%-a, és itt él a népesség 22%-a. Marokkóban, Algériában, Zimbabweben, Egyiptomban, Tunéziában és Dél-afrikai Köztársaságban van villamos vontatás is, de a többi országban szinte teljesen ismeretlen. A vasutak általában egyvágányúak és keskeny nyomtávúak. Egyes szakaszokon még gőzmozdonyok közlekednek. A hálózat ritka, nagy részét a korábbi gyarmatosító európai országok építették. Bissau-Guineában, Burundiban, Csádban, Egyenlítői-Guineában, Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában, Ruandában, São Tomé és Príncipeben, Szomáliában, Gambiában és a Zöld-foki Köztársaságban egyáltalán nincs vasútvonal. Sok ország vasútja csak helyi érdekeket szolgál, nemzetközi kapcsolat nélkül. A Dél-afrikai Köztársaságban ellenben európai színvonalú a vasúti szolgáltatás, itt található Afrika vasútjainak 36%-a.

A járatok ritkán, heti egy-két alkalommal közlekednek. A vasút részaránya a személy- és teherszállításban elenyésző.

További érdekesség, hogy sok országnak nincs nemzeti vasúttársasága. Ezeknek az országoknak a vasútja csupán egy célt szolgál, hogy az ország belsejében található bányákból az ércet a legközelebbi kikötőbe szállítsa. Ezeket a vonalakat a bányásztársaságok üzemeltetik, általában egyéb fuvarozás vagy személyszállítás nélkül.

Jelentős változást a tervezett Gibraltári alagút hozhat, mely az afrikai hálózatot összekötné az európai hálózattal.

Története Az egyik első afrikai vasúti projekt 1833-ra nyúlik vissza, amikor Muhammad Ali egyiptomi alkirály tanulmányokat készíttetett egy Kairóból Szuezbe vezető vasútvonalról. A projektet nem tudták finanszírozni. Csak 1851-ben egy új uralkodó, I. Abbász egyiptomi alkirály írt alá szerződést Robert Stephensonnal egy normál nyomtávú vasútvonal megépítésére. Az első, Alexandriától Kafr el Zaiyatig tartó szakaszt 1854-ben avatták fel, és 1856-ban fejezték be Kairóig. Ezzel az Egyiptomi Állami Vasút (ESR) lett Afrika legrégebbi vasúttársasága.

Abban az időben Franciaország is jelen volt Észak-Afrikában. Az algériai vasúthálózat kiépítése azonban nem tartozott a születő Második Birodalom prioritásai közé. Több projekt is meghiúsult. Csak 1860. július 11-én született egy rendelet, amely az Algír és Blida, az Oran és Saint-Denis-du-Sig, valamint a Constantine és a tenger közötti vonalak koncesszióba adását a Compagnie des chemins de fer algériensnek engedélyezte. Az Algír és Blida közötti szakasz, amelyet 1862. szeptember 8-án adtak át, Franciaország első tengerentúli vasútvonala volt. Ezt az első megnyitást követően a társaság nem tudta teljesíteni kötelezettségeit, és csődbe ment. Koncesszióit a nagyhatalmú PLM vállalat vette át, amely így megvetette a lábát Algériában.

Ugyancsak az 1860-as évek elején jelentek meg először a vasutak Dél-Afrikában. Az első három kilométeres vonalat Natalban, Durban és Point között adták át 1860 júniusában. Ezt 1867-ben meghosszabbították Umgeniig. Ugyancsak 1860-ban nyitotta meg a Fokvárosi Vasúti és Kikötő Társaság a Fokváros-Wellington vonalat (96 km), valamint egy 10 km-es mellékvonalat Fokváros és Wynberg között.

Mindezeket a vonalakat normál nyomtávval építették. Az 1860-as évek végén a kimberley-i gyémántbányászat rohama jelentős következményekkel járt, mivel a vasutakat most már több mint 1000 kilométeres távolságokra kellett meghosszabbítani. 1873. január 1-jén a fokvárosi kormány átvette a CTR&D co. irányítását, aminek elméletileg lehetővé kellett tennie a meghosszabbítások finanszírozását. A költségek alacsonyan tartása érdekében keskenyebb nyomtávot választottak. 1869-ben a Cape Copper Company 760 mm-es nyomtávú vonalat nyitott Okiep és Port Nolloth (Dél-Afrika) között. Ez a nyomtáv túl keskenynek tűnt a Cape mérnökeinek, akik a szabványos 1435 mm-es nyomtáv és a keskeny 760 mm-es nyomtáv közötti kompromisszumot választották. Így került használatba 1874 körül az 1067 mm-es nyomtáv, amelyet "angol metrikus nyomtávnak" vagy "fokvárosi nyomtávnak" is neveznek. Hamarosan ez lett a szabványos nyomtáv Afrika nagy részén.

Fontosabb afrikai vasúthálózatok Ország Üzemeltető Hossz (km) Személyszállítás (Mvk) Áruszállítás (Mtk) Nyomtávolság (mm) Transnet,Spoornet,Gautrain 1067 SNTF 3572 96320381055, 1435 CFA 2199 1067 OCBN 470 1000 BR 557 1067 Sitarail 495 10 675 1000 Camrail 1104 297 1114 1000 CFCO 509 1067 SNCC 4128 1067 Sitarail 1260 10 675 1000 CFDE 108 1000 ENR 5063 1435 EA 118 950 CFDE 691 1000 Transgabonais731 1435 GRC 953 1067 ONCFG 36 1000 CBG 281 1435 CEAR 797 1067 Transrail 641 1000 ONCFM 2120 1435 TransNamib 2382 1067 NRC 3551 1067 RVRC 200 1000 Transrail 683 1000 SRC 4750 1,62 1067 SR 302 1067 TRC TAZARA 2600, 1860 432 1195 1000, 1067 SNCFT 1907 1000, 1435 ZR TAZARA 1014, 861 1067, 1067 NRZ BBR 2042, 317 1067, 1067 Mvk: millió utaskilométer Mtk : millió tonnakilométer

Források

Jegyzetek

További információk