A Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) Cormac McCarthy 2005-ben megjelent regénye. Az 1980-as években, az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó határvidékén játszódó cselekmény egy balul elsült sivatagi drogüzlet következményeit ecseteli. A cím William Butler Yeats Hajózás Bizáncba című költeményéből ered, ami Rónay György fordításában így hangzik: „Vénnek nem jó e táj”.Nem vénnek való vidék: Arról, mi volt, mi van, s mi még lehet Napvilág
2007-ben elkészült a könyv filmváltozata, ami az év egyik legünnepeltebb alkotása lett, 4 Oscar-díjat, köztük a legjobb filmnek járót elnyerve. McCarthy műve a film magyar bemutatójához kapcsolódva jelent meg hazánkban 2008 első negyedévében.
A történet és szereplői
A cselekmény a három központi szereplő, Llewelyn Moss, Anton Chigurh és Ed Tom Bell egymáséit keresztező útját követi nyomon azon események során, amik egy végzetes kimenetelű kábítószerüzletet követnek a mexikói-amerikai határ mentén, a Texas állam délkeleti részén elterülő Terrell megyében.
Llewelyn Moss szakmáját tekintve hegesztő, vietnámi háborús veterán, aki antilopvadászat közben botlik bele egy droggal kapcsolatos fegyveres leszámolás helyszínébe, ahol csupán egyetlen mexikói maradt életben, de súlyos sérülésekkel. Moss egy heroinnal megrakott kisteherautót és egy 2,4 millió dollárt tartalmazó táskát talál. Magához veszi a pénzt, s magára hagyja a haldokló mexikóit, aminek következményeképp hamarosan üldözött válik belőle.
Ed Tom Bell seriff nyomoz az ügyben, mialatt más törvényi erők segítségével igyekszik megóvni Mosst és fiatal feleségét a rájuk váró veszélyektől. A seriffet kísérti második világháborús bevetése, amiért bronz medállal tüntették ki. A most ötvenes évei végén járó Bell élete nagy részét azzal töltötte, hogy megpróbálta helyrehozni azt, amit 21 éves katonaként tett. Küldetésének érzi, hogy megoldja az ügyet és megmentse Mosst.
A dolgokat bonyolítja egy kegyetlen szociopata gyilkos, Anton Chigurh érkezése, akit a pénz visszaszerzésére béreltek fel. Chigurh egy marhabénító pisztollyal végez áldozataival s ugyanezzel az eszközzel jut be lakásokba, kilőve vele a zárakat. A könyvben részletezett egyik utolsó gyilkossága alkalmával hosszan beszél az ok-okozati viszonyról és a végzetről áldozatának, amik meghatározzák a cselekedeteit. Elbeszélésmód McCarthy két narratívával meséli a történetet. Az elbeszélés egyes szám harmadik személyben szerepel a könyvben, amit Bell seriff egyes szám első személyű monológjai szakítanak meg. A párbeszédekre támaszkodás és a cselekmény részleteinek vázlatos felfedése misztikus légkört kölcsönöz a műnek. Szokatlan (minimalista) módon egyetlen mondatközi írásjel sem szerepel benne.
Irodalmi jelentőség és kritika William J. Cobb a Houston Chronicle-ben közölt kritikájában McCarthyt Amerika „legnagyszerűbb élő írójának” nevezte, regénye „egy heves történet, ami a tábortűz lángján hevített késként égeti bele magát az olvasó elméjébe.”Nem vénnek való vidék-kritikák Powell's Books Másfelől, a The New York Times Book Review 2005. július 25-i kiadásában Walter Kirn kritikus és író „vészjósló, magas szintű halandzsának” titulálta a művet, de elbeszélésmódjáról elismerően nyilatkozott: „a joystick zsenije, mesteri szintű játékos, aki minden oldalon változtat a képen és a szituáción.”Texas Noir New York Times
Magyarul
(e-könyv)
Filmváltozat A könyv alapján a Coen-fivérek készítettek azonos címmel a forrásanyaghoz rendkívül hű filmet, melynek bemutatója 2007-ben volt. A négy Oscar-díjat nyertNem vénnek való vidék - díjak és jelölések IMDb produkcióban Tommy Lee Jones játssza Bell seriffet, Javier Bardem alakítja Chigurh-t, Moss szerepében pedig Josh Brolin látható.
Jegyzetek
Kategória:21. századi amerikai regények Kategória:Krimiregények Kategória:2005 regényei