Az 1920. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a VII. nyári olimpiai játékokat 1920. április 20. és szeptember 12. között rendezték meg a belgiumi Antwerpenben.
Az ünnepélyes megnyitó csak augusztus 14-én történt az antwerpeni olimpiai stadionban. Új hagyományt teremtve itt hangzott el az első sportolói eskü, és ugyancsak először húzták fel az olimpiai zászlót, amely az öt földrész fiataljainak összefogását szimbolizálja. A rendezésre Budapest is pályázott, a világháborút megelőző előzetes szavazáson még élen is végzett, a háború után azonban már nem volt esélye, Magyarország és az első világháború többi vesztese nem is indulhatott az olimpián. A részt vevő 29 nemzet között már jelen voltak a háború utáni Európa új államai: Csehszlovákia, Észtország és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság.
Előzmények A VI. olimpiai játékok Berlinben lettek volna megtartva, de a világháború közbeszólt. Pierre de Coubertin minden elkövetett azért, hogy az olimpiai mozgalmat megóvja a békétlenségektől. Javaslatára a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1913-ban sportpszichológiai kongresszust hívott össze Lausanne-ba. Azt remélte, hogy egy ilyen széles körű vitával újabb híveket szerezhet az olimpiai gondolatnak. Majd azt javasolta, hogy a játékok huszadik évfordulóját ugyancsak kongresszuson ünnepeljék meg Párizsban. Noha az évfordulóról Párizsban és Alexandriában megemlékeztek, a Berlinbe tervezett olimpia a háború miatt elmaradt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyét a semleges Svájcba tették át. Coubertin pedig, amikor bevonult katonának, a svájci Godefroy Blonayt kérte fel a NOB ügyeinek intézésére. A NOB 1917 februárjában körlevelet küldött széjjel, és ebben arra kérte a nemzeti szövetségeket, hogy újítsák meg Pierre de Coubertinnek 1917-ben lejáró elnöki megbízatását. A körlevél még egy indítványt is tartalmazott:
A VII. olimpiai játékok rendezési jogát 1914 júniusi ülésén előzetes szavazás alapján Budapest kapta. Amikor a háború után 1919 tavaszán Lausanne-ban ismét összeült a NOB, Lyon és Antwerpen közül a belga kikötőváros kapta a rendezést. Ezen az ülésen döntött úgy a NOB, Pierre de Coubertin elnök minden erőfeszítése ellenére, hogy a központi hatalmak mint a világháború előidézőinek versenyzőit nem hívják meg az olimpiára.
A NOB döntése alapján Ausztria, Bulgária, Magyarország, Németország és Törökország sportolói nem vehettek részt a VII. olimpiai játékokon.
Érdekességek A játékokon első alkalommal vonták fel az olimpiai lobogót, és hangzott el az ötkarikás eskü, amelyet a belga vízilabdázó, Victor Boin mondott. Oscar Swahn 73 évesen két érmet nyert - ő minden idők legidősebb ötkarikás érmese. A nyári olimpián itt szerepelt utoljára a jégkorong.
Részt vevő nemzetek Vastagítással kiemelve azok a nemzetek, amelyek első alkalommal vettek részt nyári olimpián.
Olimpiai sportágak
Versenyszámok az 1920. évi nyári olimpiai játékokon 50pxSportág, szakágEgyéniCsapat-férfinőiférfinőivegyesnyiltösszesenatlétika270200029birkózás100000010evezés1040005gyeplabda0010001íjászat50500010jégkorong0010001kerékpározás3020005kötélhúzás0010001labdarúgás0010001lovaglás4020006műkorcsolya1100103műugrás3200005művészeti versenyek0000055ökölvívás8000008öttusa1000001sportlövészet1001100021súlyemelés5000005tenisz1111105torna1030004úszás62110010vitorlázás001400014vívás3030006vízilabda0010001 Összesen89653225157
Éremtáblázat
(A táblázatban a rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)
1.412727952.192025643.151513434. 15109345. 141111366. 1399317. 1355238. 91913419. 4251110. 39113
Források
Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 –
Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.
További információk
1920, Antwerpen – finn fölény