Az emancipáció (felszabadítás) szó a latin "ēx manus capere" kifejezésből ered, melynek jelentése "függetlenné válni a kéztől" (például a gyermeknek az apja, a rabszolgának a gazdája kezétől – vagyis felszabadulni ezek uralma alól).
A római jogban a felnőtté vált gyermek feletti apai hatalom megszűnését, azaz az egyén saját jogúvá (sui juris) válását jelentette. A fogalom az újkorban a különböző kisebbségek, Angliában például a katolikusok, majd a zsidók, a nők, később a munkások egyenjogúságát jelölte. A zsidóságra vonatkoztatva csak a 19. század harmincas–negyvenes éveiben terjedt el. Karl Marx 1844-es, A zsidókérdéshez című esszéjében "emberi emancipációról" ír, itt a fogalmat egyetemes, minden emberi lényre vonatkozó értelemben használja.
Magyarországon a terminust elsősorban a nők és a zsidóság egyenjogúsítása értelemben használták, de mindig akadtak olyan gondolkodók és politikusok, akik emancipáción a teljes népesség jogegyenlőségét értették. Az emancipáció a 21. század politikafilozófiájában és baloldali publicisztikájában is központi terminus. Ebben a diskurzusban az emancipáció alatt jellemzően nem pusztán a jog előtti egyenlőséget, hanem a társadalmi struktúrák mélyebb megváltoztatását értik. A terminus tágabb értelmű használatára jó példa Slavoj Žižek alábbi érvelése:
Források Bagi Zsolt: Az esztétikai hatalom elmélete. Napvilág Kiadó, Budapest, 2017 Bagi Zsolt: Emancipáció túl a modernség horizontján. In: FÖLDES György – ANTAL Attila (szerk.): Holtpont – Társadalomkritikai tanulmányok Magyarország elmúlt 25 évéről, Napvilág Kiadó, Budapest, 2016. 302–317. Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest, 2001 Kapelner Zsolt: Mi a baj a piacgazdasággal? IV.: Piac és emancipáció. Mérce, 2019 Slavoj Žižek: Egyszer mint tragédia, másszor mint bohózat. Eszmélet Alapítvány, Budapest, 2009
Kapcsolódó szócikkek Zsidó emancipáció Női emancipáció
Kategória:Szociológiai fogalmak