bélyegkép|Vágó Pál szülőháza
Vágó Pál (Jászapáti, 1853. június 6. – Budapest, 1928. október 15.) magyar festőművész.
Életpályája bélyegkép|jobbra|250px|Szeged szebb lesz mint volt Vágó Ignác és Antal Terézia fia. Eredetileg jogásznak tanult, de Münchenben Wagner Sándor mesteriskolájában, majd Párizsban Jean-Paul Laurens-nél festészeti tanulmányokat folytatott. Eleinte müncheni akadémikus stílusú tárgyias felfogású életképeket festett (Jár a baba, Menekülők), hazajőve jászsági és más alföldi jeleneteket (Jászapáti táj, Húsvéti öntözés) festett, s állított ki Budapesten nagy sikerrel, elnyerte a Műcsarnok 1887-es nagydíját. 1881-ben nagy sikert aratott az 1879-es szegedi árvízről festett képével, amiben nagyon jellegzetesen ragadta meg a katasztrófa utáni tanácstalanságot, döbbenetet, mely a királyt, sőt egész Európát meghatotta.
Később Székely Bertalan, Madarász Viktor hagyományainak szellemében monumentális magyar történelmi képeket festett kiváló kompozícióteremtő- és alakábrázoló képességgel. Az alakok mozgásának érzékeltetése, akár nagy tömegben is, nem okozott számára gondot. Mednyánszky Lászlóval, Olgyay Ferenccel együtt jócskán kivette részét Feszty Árpád A magyarok bejövetele c., azóta Feszty-körkép néven híressé vált monumentális alkotás megfestésében, de egymaga is képes volt monumentális történelmi jelenetek ábrázolására.
A millenáris ünnepségek idején (1896 körül) igen foglalkoztatott festő volt, amely bizonyítottan nagy mesterségbeli tudásának és az ezzel párosuló nagy teljesítőképességének volt köszönhető. 1897-ben részt vett a monumentális Erdélyi körkép megfestésében, mely a lengyel Jan Styka vezetésével készült. Kivette részét a 21 kötetes „Az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben” c. sorozat illusztrációinak előkészítésében. Freskókat is festett a jászapáti templomban és a volt Ludovika Akadémián, ez utóbbit Pataky Lászlóval együtt.
A legmagasabb kitüntetést A huszárság diadalútja c. (1899) történelmi pannója hozta meg számára, itthon Lotz-díjjal tüntették ki, Franciaországban a francia Becsületrenddel jutalmazták. E kép 1996 óta a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban látható a Vágó Pál Emlékbizottságnak köszönhetően.
Halála után, 1929-ben rendeztek műveiből kiállítást a Műcsarnokban. Hagyatékával jelenleg a Vágó Pál Emlékbizottság törődik. Számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.
Művei Életképek Jár a baba (1881) Gyík Szegedi árvíz (1881) Menekülők (1882) Olvasó öregasszony (1883) Jászapáti táj Húsvéti öntözők Vonó négyes Birkózó bikák Víg társaság (1890) Zsuzsanna és a vének
Történeti kompozíciók bélyegkép|jobbra|250px|Magyarok Kijev előtt (1896-99)
Magyarok Kijev előtt (népvándorlás kora) (1882) (olaj, vászon 150x250 cm; (MNG) A magyarok bejövetele avagy a Feszty-körkép (1893-94) Erdélyi körkép, azaz Bem-Petőfi körkép (Nagyszeben bevétele, 1849. március 11.) (1898) (olaj, vászon, 120x15m; jelenleg restaurálás alatt Lengyelországban) Ferenc József zászlaja alatt huszárroham (1898) (Vázlat, olaj, vászon 2x? m.; magántulajdonban) A huszárság diadalútja történelmi pannó (1899) (18 m hosszú, 3,5 m magas; a Hadtörténelmi Múzeumban látható 1996 óta) Szeged szebb lesz mint volt (1902) (olaj, vászon, 7x4 m; a szegedi Móra Ferenc Múzeum dísztermében) Budavár bevétele 1849-ben (1906) (olaj, vászon 6x3,7 m; MNG tulajdona, letétben a Budavári Önkormányzat dísztermében)
Könyvillusztrációk Az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben. 1-21. köt. Budapest : Révai, 1887-1901.
Díjai, elismerései
A Műcsarnok nagydíja (1887) Lotz-díj (1899) Legion d'Honneur (francia Becsületrend) (1900)
Jegyzetek
Források
Művészeti lexikon. 4. köt. 3. kiad. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1981-84.
Külső hivatkozások A Vágó Pál Emlékbizottság honlapja Vágó Pál festői munkássága Síremléke, szülő- és műteremháza, emléktáblái és mellszobra Jászapátiban
Kategória:Magyar festők Kategória:1853-ban született személyek Kategória:1928-ban elhunyt személyek Kategória:A francia Becsületrend magyar kitüntetettjei