Monorfalva, 1912-ig Monor (, , szász nyelven Mindendref) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése Szászrégentől 22 km-re északra, a Lúc-patak partján fekszik. A község területéből 4729 hektár erdő, 3657 legelő és 1740 rét.
Nevének eredete Először 1319-ben, Monor alakban említették. Nevét azért változtatták meg, hogy megkülönböztessék a Budapest környéki Monortól.
Története 1242 után szászokkal telepítették újra. 1594-ben románok lakták.
1762-ig Kolozs vármegyéhez tartozott, akkor a Naszódi határőrezredhez csatolták. Szentiváni Mihály így írt róla 1837-ben: „Birtokuk tulajdonképp a fiskusé, de mint sajátjokot, úgy bírják, senki tőlek el nem veszi, mívelésén eléggé igyekeznek, de határuk soványocska. Oskola a faluban kettő, falusi (trivium) és katonai (Divisions- vagy Nationalschul), abban csak télben a kántor által, itt nyárban is rendes tanító által foly a tanítás, írás, olvasás, számvetésre. A falusi oskolából többnyire feljebbvitelként mennek a gyermekek a katonaiba.”Szentiváni Mihály: Gyaloglat Erdélyben. Bp., Európa, 1986, 74. o.
1841-ben hetivásárok és tavasszal és ősszel évi két országos vásár tartására nyert szabadalmat, ami a környék gazdaság központjává tette.Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900 és Vasile Netea: Mureșul superior. București, 2006, 211. o. 1861-ben, a határőrezred polgárosítása után Naszód vidékének egyik járásának székhelyévé tették.Adrian Onofreiu: Districtul Năsăud (1861–1876). Cluj-Napoca, 2010, 118. o. Ferenc József 1861. augusztus 27-i rendelete kivonta a határőrök felállítandó vagyonközösségéből és úgy tekintette, mint volt jobbágyfalut, amelyben a korcsmáltatás és az erdőhasználat joga visszaszáll a militarizálás előtti földbirtokosokra. 1865-ben azonban egy határőrdelegáció Bécsben elérte, hogy a monori javak ideiglenesen továbbra is a volt határőröket illessék.Iuliu Moisil: Figuri grănițerești năsăudene. Năsăud, 1937, 50. o. 1866-ban nem igazolták az erdélyi országgyűlésre képviselőként megválasztott Grigore Moisil mandátumát, mivel nem tudott magyarul.Ruszoly József: Országgyűlési képviselő-választások Magyarországon, 1861–1868. Bp., 1999, 444–445. o. 1876-ban Beszterce-Naszód vármegyéhez csatolták.
1883. július 30-án egykori birtokosainak örököse, a Kemény család beperelte a határában található erdőbirtokok miatt. 1890. január 10-én a besztercei törvényszék erdőit a lakosoknak ítélte, viszont kártérítés megfizetésére kötelezte őket.Uo., 76. o.
Határában eladásra is fejtettek követ. 1895-ben Monoreana néven népbankot alapítottak a faluban. 1906-ban kisközségből nagyközséggé alakult.Belügyi Szemle 1906, 454. o. 1942-ben tőle északnyugatra kellett megépíteni a Szeretfalva–Déda-vasútvonal leghosszabb alagútját.
Népessége 1900-ban 1320 lakosából 1303 volt román nemzetiségű; 1280 görögkatolikus és 27 ortodox vallású. 2002-ben 995 lakosából 939 volt román, 50 cigány és 6 magyar nemzetiségű; 976 ortodox és 6 római katolikus vallású.
Látnivalók Iszapvulkánok (két hektáros természetvédelmi terület). Falumúzeum.
Híres emberek Itt született 1891. március 6-án Aurel Filimon etnográfus. Itt született 1925. április 22-én Teodor Tanco író.
Gazdaság Carmolact tejipari vállalat.www.monor.ro
Jegyzetek
Források
További információk Monori népviselet
Kategória:Beszterce-Naszód megye települései Kategória:Beszterce-Naszód vármegye települései