A vagyon elleni bűncselekmények a hatályos Büntető Törvénykönyv 2012. évi C. törvény XXXVI. fejezetébe tartozó bűncselekmények.
Történetük A vagyon elleni bűncselekmények a legrégebbi és a legrégebben szankcionált bűncselekmények. Általánosan elmondható róluk, hogy az összbűnözésen belül a legnagyobb arányt ezek képviselik (2004-ben 62,6%). Magyarországon lényegében a Csemegi-kódex óta változatlan a büntetendő tényállások köre, egyedül az 1945-1990 közötti időszakban volt némi módosulás, a tulajdonviszonyok megváltozása miatt. A korábbi Büntető Törvénykönyv a XVIII. fejezetében rendelte ezeket büntetni.
Jellegzetes vonásaik Jogi tárgyuk általában a vagyoni jogosultságok közül kerül ki (tulajdonjog, kötelmi jogosultságból származó jogviszony, szerzői jog stb.) Kétféleképpen lehet őket csoportosítani: erőszakos vagy nem erőszakos vagyon elleni bűncselekmények. A hanyag kezelést és a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését kivéve mindegyik bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén büntetendő. A leggyakrabban elkövetett vagyon elleni bűncselekmény a lopás (2004-ben 53%), ez után jön a csalás (10%), majd a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (7,3%), és a rongálás (6,7%).
Értékhatárok
Tényállások
Vagyon elleni bűncselekmények Lopás (370. §.) Rongálás (371. §.) Sikkasztás (372. §.) Csalás (373. §.) Gazdasági csalás (374. §.) Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (375. §.) Hűtlen kezelés (376. §.) Hanyag kezelés (377. §.) Jogtalan elsajátítás (378. §.) Orgazdaság (379. §.) Jármű önkényes elvétele (380. §.) Uzsorabűncselekmény (381. §.)
Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények Rablás (365. §.) Kifosztás (366. §.) Zsarolás (367. §.) Önbíráskodás (368. §.)
Források Csemáné Váradi Erika - Görgényi Ilona - Gula József - Lévay Miklós - Sántha Ferenc: Magyar büntetőjog. Különös rész, 2. kötet. CompLex Kiadó, 2006.
Jegyzetek
További információk Nemzet Jogszabálytár
Kategória:Büntetőjog Kategória:Bűncselekmények