Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek
A 18. század az 1701–1800 közötti éveket foglalja magába.
thumb|400px|A világ 1700 körül thumb|400px|A fő hódító hatalmak és területeik 1800-ban
Események bélyegkép|250px|A Rákóczi-szabadságharc bélyegkép|250px|Kempelen Farkas találmánya:"Török" nevű sakkozógépe Magyarság
1703–11: A Rákóczi-szabadságharc 1705: Szécsényi országgyűlés – a kuruc rendek első magyarországi gyűlése 1707: Ónodi országgyűlés 1708: Trencséni csata – szabadságharc egyik legjelentősebb, a kurucok katasztrofális vereségével végződő csatája 1708: Sárospataki országgyűlés – a szabadságharc utolsó országgyűlése 1710: Romhányi csata – a szabadságharc egyik utolsó fő csatája 1711: A szatmári béke megkötésével az abszolutizmus megszilárdul Magyarországon és Erdélyben. 1711: III. Károly uralkodásának kezdete (vége 1740) 1717: Az utolsó tatárjárás Magyarországon – Erdélybe és Máramarosba betört krími és dobrudzsai tatárok dúlása 1718: A Habsburg–török és velencei-török háborút lezáró pozsareváci béke aláírásának következtében a történelmi Magyar Királyság területén megszűnt a török uralom 1723: Pragmatica sanctio – elfogadják a nőági örökösödést a trónon 1723: A Magyar Királyi Helytartótanács felállítása 1731: Carolina resolutio – határozat a protestáns egyházi viszonyok és vallásgyakorlás szabályozására 1735: II. Rákóczi Ferenc halála Rodostóban 1735: Szegedinác Péró vezette felkelés 1740: Mária Terézia uralkodásának kezdete (vége: 1780) 1741: A rendek felajánlják „életüket és vérüket” (Vitam et sanguinem) Mária Teréziáért 1751: A bánsági határőrvidék megszervezése 1754: Mária Terézia bevezeti a birodalomban a kettős vámrendszert 1764: A mádéfalvi veszedelem – a székely felkelés leverése Nagyarányú székely kivándorlás Moldvába 1764–65: Pozsonyi országgyűlés 1765: Mária Terézia felfüggeszti a rendi országgyűlés működését. Erdélyt nagyfejedelemség rangjára emeli. 1767: Úrbéri rendelet, melynek célja a jobbágyok jobb állami adóképességének biztosítása 1769: Kempelen Farkas: a Török nevű legendás sakkozógépe 1777: Ratio Educationis – tanügyi rendelet, amely szabályozza a magyar közoktatást 1777: A Nagyszombati Egyetem Budára költözik, majd 1783-ban Pestre 1780: Pozsonyban megjelenik az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó. 1780–1790: II. József császár uralkodása ("a kalapos király") Kísérlete a felvilágosult abszolutizmus központosított intézményrendszerének bevezetésére a Habsburg Birodalomban. A próbálkozás a konzervatív magyar rendek ellenállásán megbukik. 1781: Türelmi rendelet – szabad vallásgyakorlást és hivatalviselést biztosít egyes felekezeteknek 1783: Rendelet a zsidók szabad költözködési jogáról 1785: Jobbágyrendelet – lehetővé teszi a jobbágyok szabad költözését 1784: Erdélyi parasztfelkelés 1784–1787: Az első teljes körű népszámlálás Magyarországon 1788: A Habsburg-birodalom belép az oroszok mellett a törökellenes háborúba. 1790: Megalakul az első magyar színtársulat Budán 1790: II. József a halála előtt – három kivételével – visszavonja rendeleteit 1790–1792: II. Lipót uralkodása 1792: Ferenc király uralkodásának kezdete (vége 1835) 1794: Martinovics Ignác vezetésével a jakobinus mozgalom 1795: A budai Vérmezőn kivégzik Martinovics Ignácot és a magyar jakobinus mozgalom vezetőit
Európa
bélyegkép|250px|Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata,a Tízparancsolat kőtáblái formájában bélyegkép|250px|A nagy francia forradalom kezdete:a Bastille ostroma, 1789. július 14.
1701: III. Frigyes brandenburgi választófejedelem porosz királlyá koronáztatja magát (→ I. Frigyes). Nagyszabású építkezései megrendítik az államháztartást. 1702–1704: A camisard-ok (hugenotta parasztok) felkelése Franciaországban. Leveréséhez jelentős haderőt kell bevetni. 1701–14: A spanyol örökösödési háború A spanyol Habsburg-uralom vége (utrechti béke, 1713. és rastatti béke, 1714) 1700–21: Nagy északi háború. Svédország kihull az európai nagyhatalmak sorából és új vezető hatalomként Oroszország kezd megjelenni. 1703: Szentpétervár alapítása 1709: Poltavai csata: döntő fordulat az északi háborúban 1721: Aláírják a nystadi békét, amelynek értelmében Svédország jelentős területi engedményeket tesz Oroszországnak. Az Orosz Birodalom alapítása. 1707: Életbe lép az Acts of Union, Anglia és Skócia egyesülése. Megszületik Az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia). 1711: Moldva és Havasalföld, amelyek az orosz–török háborúban a cár támogatását kérték, megtorlásul elveszítik függetlenségüket 1713–1740: I. Frigyes Vilmos porosz király. Fő programja a hadsereg fejlesztése; létrehozza Európa legjobban felszerelt és kiképzett hadseregét. 1714: Nagy-Britanniában Anna királynő halála után I. György hannoveri választófejedelem lép trónra. Hannover 1837-ig perszonálunióban marad Angliával, ami befolyásolja az uralkodóház kontinentális politikáját. 1715: Franciaország: XIV. Lajos király halála. Háborúkban kimerült országot, óriási államadósságot hagy örökségül dédunokájára, XV. Lajosra. (XV. Lajos uralkodásának vége: 1774) 1718–1720: A négyes szövetség háborúja Spanyolország ellen. 1733–1738: Lengyel örökösödési háború, amely Lengyelországon kívül Észak-Itáliára és a Rajna-vidékre is kiterjed 1735–1739: Orosz–osztrák–török háború 1740–1748: Osztrák örökösödési háború 1740–1786: II.(Nagy) Frigyes porosz király. Az apja által teremtett hadsereg birtokában hódító politikát folytat. Meghódítja Sziléziát (1742), a hétéves háborúban sikeresen száll szembe a nagyhatalmak koalíciójával, végül kieszközöli Lengyelország első felosztását (1772), ami által sikerül területileg egyesítenie állama két fő részét, Brandenburgot és Poroszországot. 1755: Lisszaboni földrengés 1756: A francia flotta elfoglalja Menorca szigetét az angoloktól. Kirobban az angol-francia háború, amely a hétéves háborúval párhuzamosan folyik, és amelyben Franciaország elveszti csaknem valamennyi tengerentúli birtokát. 1756–1763: A hétéves háború, a század legnagyobb katonai konfliktusa 1763: A hubertusburgi béke lezárja a háborút 1763: Párizsi béke, amely biztosítja Nagy-Britannia számára Észak-Amerika és India gyarmatosításában a vezető szerepet 1762: II. (Nagy) Katalin lép az orosz trónra (1796-ig uralkodik). Uralkodása alatt megerősödik Oroszország 1766: I. Szaniszló lengyel király halálával Lotaringia a bécsi béke értelmében Franciaországhoz kerül 1768: A Genovai Köztársaság eladja az uralma ellen lázongó Korzikát Franciaországnak 1768–74: Orosz-török háború 1769: Nagy-Britanniában megkezdődik az ipari forradalom - a modern gőzgép megalkotásától számítjuk az ipari forradalom kezdetét. 1772: Lengyelország első felosztása 1773–74: Nagyarányú kozák- és jobbágyfelkelés a Volga-vidéken Pugacsov vezetésével. A cári csapatok leverik. 1774: A kücsük-kajnardzsi békében Oroszország megkapja a hőn áhított fekete-tengeri kijáratot és a Kercs-félszigetet, a török szultán elismeri az addig a fennhatósága alatt álló Krími Tatár Kánság függetlenségét. 1783: Oroszország annektálja a Krími Tatár Kánságot. Patyomkin, Katalin cárnő kegyence irányításával megindul a csaknem lakatlan dél-orosz területek betelepítése. Szevasztopolt flottabázissá építik ki. 1780-as évek: A nyakék-per, a francia udvar nevezetes botránya erősíti a közvélemény monarchiaellenes hangulatát. 1788: Franciaországban a rossz termés mezőgazdasági válságot okoz, ami szintén hozzájárul a forradalmi helyzet érlelődéséhez. A kormány rendeleti úton megfosztja a parlamentet kiváltságos helyzetétől, aminek nyomán országszerte tömegmozgalmak lángolnak fel, röpiratok ezrei követelik az önkényuralom megszüntetését. 1789–1799: Francia forradalom – megindul a harc a polgári és az abszolutista érdekcsoportok között 1789: a Bastille ostroma 1789: Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának kiadása 1789: Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés eltörli a feudális előjogokat. 1792: a jakobinus terror A francia direktórium felállítása 1799: Bonaparte Napóleon tábornok államcsínnyel átveszi a hatalmat Franciaországban 1792–1797: Első koalíciós háború a Francia Köztársaság és más államok között a francia polgári forradalom elfojtására Lengyelország: 1788–1792 a nagy szejm ülésezése, korszakos jelentőségű országgyűlése 1791: Május 3-i Alkotmány – Európa első modern, kartális alkotmánya 1794: Kościuszko-féle felkelés az Orosz Birodalom ellen 1795: az ország három részre osztása Oroszország, Poroszország és Ausztria között 1797: A Genovai és Velencei Köztársaság vége 1798: Francia csapatok szállják meg a pápai államot és Svájcot 1799: A napóleoni háborúk kezdete 1800: A marengói csatában Napóleon csapatai vereséget mérnek az osztrákokra.
Egyéb események
1717: Londonban megalakul az első szabadkőműves páholy. A mozgalom a század folyamán egész Európában elterjed. 1700–1750 k.: Mezőgazdasági forradalom Angliában: áttérés a nyomásos földművelésről a váltógazdaságra. A burgonya-, cukorrépa- és takarmánytermesztés elterjedése, meghonosodik az istállózó állattartás, kertművelés, tehenészet. A mezőgazdasági újítások a század folyamán fokozatosan elterjednek Európa fejlettebb, nyugati területein. A változást mindenhol a népesség számának ugrásszerű növekedése követi. 1700–1740 k.: A barokk építészet virágkora Ausztriában A felvilágosodás eszmeáramlata a filozófiában és az irodalomban Az állami politikába való beavatkozás miatt kiűzik a jezsuitákat a dél-amerikai spanyol gyarmatokról, Spanyolországból és Portugáliából A „sapkások és kalaposok harca” Svédországban 1709: Giuseppe Torelli olasz zeneszerző hegedűconcertói, az első ránk maradt szólóversenyművek 1710: George Berkeley angol filozófus: Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről 1735: Carl von Linné svéd orvos, természettudós Systema naturae c. művében megalkotja a máig használatos növényrendszertant. 1748: Megjelenik Montesquieu A törvények szelleme c. műve, a francia felvilágosodás korának első nagy hatású alkotása. 1751-ben követi az Enciklopédia első kötete, 1762-ben pedig Rousseau fő műve, a Társadalmi szerződés. Voltaire megjelenteti a Filozófiai levelek című művét (1733), majd a Filozófiai ábécét (1764) Károly Tivadar választófejedelem. Mannheimi udvara a 18. sz. közepén a német zenei élet központja 1777-ig, amikor a fejedelem a bajor trónt is megörökli, és Münchenbe teszi át a székhelyét. 1750 körül: a kis jégkorszak csúcspontja 1776: Megjelenik Adam Smith: A nemzetek gazdagsága című, a közgazdaságtan történetének első rendezett műve 1781: Megjelenik Immanuel Kant, a königsbergi egyetem filozófiaprofesszorának fő műve, A tiszta ész kritikájaKant, Immanuel: A tiszta ész kritikája (ford. Kis János; jav. kiad.), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2004, 1781: Mozart Bécsbe költözik. A három nagy klasszikus mester: Mozart, Haydn és utóbb Beethoven idején a császárváros az európai zenei élet központja.
Amerika 1713: Erőteljes francia terjeszkedés a Mississippi völgyében és a Saskatchewan medencéjében 1718: A franciák a Floridából kiinduló spanyol terjeszkedés ellen megalapítják New Orleanst 1720: A spanyolok megszállják a mai Texas területét, hogy megakadályozzák a francia terjeszkedést 1756–1763: Hétéves háború Franciaország elveszti gyarmatainak nagy részét. A britek elhódítják a franciáktól Kanadát 1763: A párizsi béke alapján Louisiana keleti fele brit, nyugat fele spanyol kézre kerül 1763-as királyi proklamáció – célja a brit észak-amerikai birodalom megteremtése és az őslakosokkal való viszony rendezése 1765 körül ellenállási mozgalom bontakozik ki az észak-amerikai gyarmatokon az angol uralom ellen 1773: Bostoni teadélután – az amerikai függetlenségi háború kitörésének közvetlen előzménye 1775–1783: Amerikai függetlenségi háború 1776: A tizenhárom gyarmat megalakítja az Amerikai Egyesült Államokat. Az Államok függetlenségi nyilatkozatának kiadása.