Chile, hivatalosan a Chilei Köztársaság (spanyolul: República de Chile) független köztársaság Dél-Amerikában, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között, észak–déli irányban hosszan elnyúlva. Nyugatról az óceán, északról Peru, északkeletről Bolívia, keletről Argentína, délről pedig a Drake-átjáró határolja.
Chile fejlődő ország, magas jövedelmű gazdasággal. Dél-Amerika gazdaságilag és társadalmilag legstabilabb nemzetei közé tartozik, és Latin-Amerikában élen jár a versenyképesség, az egy főre jutó jövedelem, a globalizáció, a gazdasági szabadság rangsorában. Latin-Amerika egyik legfejlettebb és legdemokratikusabb országa, 2021-ben (Uruguay után) a 2. legkevésbé korrupt országa.
Etimológia A "Chile" név eredete bizonytalan, a különböző elméletek az őshonos nyelvek szavára vezetik vissza. A népszerű magyarázatok közé tartozik az ajmara „chilli” szó, ami azt jelenti, hogy „ahol a föld véget ér”, vagy a mapucse eredetű szó, ami egy madárhangra utal („csile-csile”).
Földrajz
Fekvése, határai Az ország egész területe a Csendes-óceán keskeny partvonala az Andok nyugati oldalán helyezkedik el. Chilét nyugatról végig az óceán határolja. Délen az amerikai kontinens legdélebbi pontjáig nyúlik le, itt egy nagyon rövid részen kiér az Atlanti-óceánra is a Magellán-szoros keleti oldalán, illetve a legdélibb részek tulajdonképpen az Atlanti- és a Csendes-óceán határán találhatóak.
Szárazföldön északon Peruval határos, északkeleten Bolíviával és keleten Argentínával.
Magáénak tekinti az Antarktisz egy -es területét. Ezt más országok nem ismerik el.
Domborzata
Északon a Atacama-sivatag ásványokban gazdag, főleg rézben és foszfátban. A központi völgy, ahol Santiago de Chile is fekszik, viszonylag kicsi, itt tömörül a lakosság és a mezőgazdasági termelés. Ez a vidék Chile történelmi központja, az ország innen terjeszkedett a 19. század második felében és integrálta az északi és a déli vidékeket. Dél-Chile erdőkben és legelőkben gazdag, jellegzetes tájképi elemei a vulkánok és a tavak. A déli part fjordok, szigetek, tengerszorosok labirintusa, amelyek félszigeteket és szigeteket alakítottak ki. Az ország keleti határa az Andok. Az észak–déli irányú kiterjedést számítva Chile a leghosszabb ország a Földön.
1888 óta Chiléhez tartoznak Polinézia legkeletibb szigetei, a Húsvét-sziget és a Sala-y-Gómez-sziget. Része még Chilének a partok előtt 600 km-re fekvő Juan Fernandez-szigetek, benne Robinson Crusoe szigete, valamint chilei külső országrész a lakatlan Desventurados-szigetek és a Chilei antarktiszi terület, ahol tudományos kutatóállomás teljesít szolgálatot. A Húsvét-sziget manapság Chile tartománya. Sala y Gómez szigetcsoport kisebb szigetei, San Ambrosio és San Felix szintén Chiléhez tartoznak, de csak helyi halászok laknak ott szezonálisan. Ezek a szigetek azért nevezetesek, mert ezekre hivatkozva terjeszti ki Chile a területi vizeit messze a Csendes-óceánra.
Chile legmagasabb hegyei a következők: Nevado Ojos del Salado, 6880 m (Región de Atacama) Cerro Tupungato, 6800 m (Región Metropolitana) Volcán Llullaillaco, 6739 m (Región de Antofagasta) Volcán Parinacota, 6342 m (Región de Tarapacá) Volcán Licancábur, 5916 m (Región de Antofagasta) Descabezado Grande, 3830 m (Región del Maule) Torres del Paine, 2800 m (Región de Magallanes y de la Antártica Chilena) Volcán Villarrica, 2840 m (Región de la Araucanía) Osorno, 2652 m (Región de los Lagos) Volcán Cerro Hudson, 1905 m (Región de Aysén)
Vízrajz A folyók az Andokból folynak a Csendes-óceánba kelet–nyugati irányban, keresztül Chilén, tehát rövidek. A déli glaciális vidéken a fjordok mellett nagy tavak is kialakultak a legutóbbi jégkorszakban.
Chile folyói: Río Lauca, 160 km, (Región de Tarapacá) Río Lluta, 167 km, (Región de Tarapacá) Río Loa, 443 km, (Región de Antofagasta) Río Copiapó, 162 km, (Región de Atacama) Río Elqui, 170 km, (Región de Coquimbo) Río Choapa, 160 km, (Región de Coquimbo) Río Aconcagua, 142 km, (Región de Valparaíso) Río Maipo, 250 km, (Región Metropolitana/ Región de Valparaíso) Río Mapocho, 120 km, (Región Metropolitana) Río Cachapoal, 172 km, (Región O´Higgins) Río Maule, 240 km, (Región Maule) Río Biobío, 380 km, (Región del Biobío) Río Imperial, 52 km, (Región de la Araucanía)
Chile tavai:
Északon a Sós-tavak fekszenek, melyeknek legnagyobbika a Salar de Atacama (). Tőle még északibb irányban terül el a világ egyik legmagasabb fekvésű tava, a Lago Chungará (21,5 km²), -rel a tengerszint felett.
A nagyobb és tájképileg szebb tavak Temuco városától délkelet felé Puerto Montt irányában a következők:
Lago Colico, 56 km², (Región de la Araucanía) Lago Caburga, 51 km², (Región de la Araucanía) Lago Villarrica, 176 km², (Región de la Araucanía) Lago Calafquén, 120 km², (Región de la Araucanía, Región de los Lagos) Lago Panguipulli, 116 km², (Región de los Lagos) Lago Riñihue, 77 km², (Región de los Lagos) Lago Ranco, 401 km², (Región de los Lagos) Lago Puyehue, 156 km², (Región de los Lagos) Lago Rupanco, 223 km², (Región de los Lagos) Llanquihue-tó, 860 km², (Región de los Lagos)
Délen terül el a legnagyobb chilei tó, a General Carrera-tó (, Aysén), ami keleten átnyúlik Argentínába is, ahol a Buenos Aires-tó nevet viseli. A legnagyobb mesterséges víztározó a Colbún-tó.
Éghajlat bélyeg|240px|Éghajlati térkép Köppen osztályozásán (angolul) Az ország nagy észak–déli kiterjedéséből következően az időjárás és az éghajlat igen változatos, nehéz általánosságban beszélni róla. északon sivatagi az éghajlat, délkeleten tundrák és gleccserek vannak, déli részén óceáni az éghajlat, a középső, sűrűn lakott vidékeken mediterrán, a Chiléhez tartozó, de tőle közel -re fekvő Húsvét-sziget éghajlata nedves szubtrópusi. Chile-i települések éghajlati diagramja (északról dél felé)piros vonal: hőmérséklet, kék oszlopok: csapadék AricaÎle de PâquesSantiagoValdiviaPunta ArenasVilla Las Estrellas100px100px100px100px100px100px58 m51 m475 m19 m37 m10 msivatagi éghajlatszubtropikus éghajlatmediterrán éghajlatóceáni éghajlathideg óceáni (szubpoláris) éghajlatsarkvidéki éghajlat Az ország legnagyobb részén négy évszak figyelhető meg: a nyár decembertől februárig, az ősz márciustól májusig, a tél júniustól augusztusig és a tavasz szeptembertől novemberig.
Növény- és állatvilág
Környezetvédelem Az országban jelenleg 32 nemzeti park van.
Környezeti problémák és környezetszennyezés A környezeti problémák közé tartozik az erdőirtás, a vízhiány, a levegő-, víz-, talajszennyezés, a talajerózió, az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése.
Chile a világ egyik legfontosabb bányászati tevékenységgel rendelkező országa, és a nagyfokú bányászat is fontos környezeti kihívást jelent. Különösen jelentős hatás érte az Atacama-sivatagot, amely a világ egyik legszárazabb régiója. A bányászat nagy mennyiségű vizet igényel, és ennek nagy része a talajvízkészletből származik. A bányászati tevékenységből származó por is felgyorsítja az andoki gleccserek hóolvadását. Ez is jelentős terhet ró a vízellátására, ami károsítja az Atacama közösségeit. Egy másik szennyezési forrás a lítium bányászata a régióban, amely hatással van a helyi flamingópopulációra is.
Az Atacama-sivatagban olyan méretű szeméttelepet hozak létre az importált használt ruhákból, amely az űrből, sőt a Holdról is látszik. Ezen ruhaszemétnek a lebomlása akár több száz évig is eltart.
Az ipar és a közlekedés légszennyezése és a vízszennyezés különösen kimelkedő a városokban. 1996-ban Chile ipari szén-dioxid-kibocsátása 48,7 millió tonna volt.
A megnövekedett gazdasági tevékenység Chile levegőminőségének romlását eredményezte. Santiago, Chile fővárosa hegyvonulatokkal van körülvéve, ami elősegíti az autók károsanyag-kibocsátásából és az ipari fejlődésből származó szennyező anyagok felhalmozódását a régióban. Santiagóban a kórházak minden évben túlzsúfolódnak a légúti problémák következtében. Itt a levegőszennyezés következtében évente átlagosan 20 ezer ember szenved légúti problémáktól.
Valparaiso tartomány ad otthont az ország legnagyobb magán- és állami kikötőinek, Quinterónak és Valparaiso városának. Ezen a területen erősen légszennyező iparágak vannak jelen, beleértve a rézkohókat, hőerőműveket és erőműveket. Valparaiso tartomány nemzeti áldozati övezetként (área de sacrificio) ismert, ahol magas a nehézfémek és más szennyező anyagok koncentrációja.
A kezeletlen szennyvíz nagy veszélyt jelent a vizekre, majd utóhatásként az élővilágra nézve.
Arica városának vize arzénnal, higannyal, kadmiummal és ólommal erősen szennyezett.
Történelem
A 15. század közepén a mai Chile északi és középső része az Inka Birodalom fennhatósága alá tartozott. Magellán volt az első európai, aki 1520-ban Chile területére lépett. A 16. század elején a spanyol konkvisztádorok, miután meghódították Perut, behatoltak az általuk Chilének nevezett területre, de a spanyol gyarmatosítók törekvéseit az indián őslakók ellenállása kísérte. A hódítók 1536 és 1541 között az ország nagy részét elfoglalták. Elszigeteltsége miatt Chile csak 1778-ra szerveződött önálló gyarmattá, addig a perui alkirály alárendelt területe volt. Letelepülőket csak a Központi-völgy vonzott, itt alapították meg a mai fővárost, Santiagót 1541-ben.
Spanyolországtól gyakorlatilag 1810-ben lett független, mert a Napóleon által megszállt Spanyolország nem tudta érvényesíteni hatalmát. De a királypártiak és a teljes függetlenség hívei közötti polgárháború csak 1817-ben dőlt el, a függetlenség hívei javára.
A 19. században a chilei társadalom szerkezete még sokat őrzött a gyarmati múltból. Oligarcha családok uralkodtak és mindig is jelentős volt a katolikus egyház befolyása. A köztársaság kiterjesztette területét dél felé az indiánok, észak felé meg Bolívia és Peru rovására az 1879–1883 között megvívott salétromháborúval. Ez utóbbival fontos kikötők és bányák kerültek chilei kézbe, ami a századforduló körüli gazdasági virágzás alapja volt.
A 20. században különböző színezetű polgári és katonai kormányok váltották egymást. Erős baloldali - marxista és nem marxista - mozgalom működött, amelynek a kormánypolitikára is befolyása volt. Salvador Allende elnöksége alatt (1970–1973) marxisták kerültek kormányra, noha nem egyedül, hanem más erőkkel koalícióban. Sokféle marxista jellegű intézkedés mellett államosították a rézbányákat. A rézbányászat a chilei nemzetgazdaság fontos ága, és külföldi, főleg amerikai tőkével működött. Ezért különösen, de a kormány egész irányvonala miatt is az amerikai kormány a CIA-t felhasználva mindent elkövetett a chilei kormány ellehetetlenítésére. Végül 1973 közepén csaknem egyidejűleg léptek sztrájkba az orvosok, a tanárok, a diákok, a teherautó sofőrök, a rézbányászok és a kisvállalkozók. 1973. szeptember 11-én Allendét katonai puccs fosztotta meg a hatalmától. A fegyveres erők bombázták az elnöki palotát (Moneda-palota), Allende meghalt az ostrom közben.
Augusto Pinochet tábornok jobboldali rendszere került hatalomra. Kezdeti időszakát kirívó kegyetlenség, gyilkosságok sora jellemezte. Mintegy harmincezren kényszerültek emigrációba. A rezsim szabadpiaci gazdaságpolitikát folytatott, sikeresen. Az idő múlásával lassan gyengültek a szólás- és gyülekezési szabadság gátjai.
Az ország a demokratikus parlamentáris rendszerre 1988-ban tért vissza. Azóta kereszténydemokrata és szocialista elnökök váltották egymást, mindig koalíciós kormány élén.
Államszervezet és közigazgatás bélyeg|Az elnöki palota, Santiago de Chile
Alkotmány, államforma Chile elnöki rendszerű köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás A törvényhozó hatalmat a Nemzeti Kongresszus képviseli, amelynek székhelye Valparaísóban van. A kétkamarás kongresszusnak 43 fős szenátusa és 155 tagú képviselőháza van.
A végrehajtó hatalmat a köztársasági elnök tölti be, akit négyévente demokratikusan választanak meg.
Az igazságszolgáltatása a Legfelsőbb Bíróságból, a fellebbviteli bíróságokból és az elsőfokú bíróságokból áll.
Közigazgatási beosztás