bélyegkép|263px|Muhi Sándor grafikus tusrajzán Kaffka Margit, teljes nevén Kaffka Margit Emília Johanna, névváltozat: Kafka (Nagykároly, 1880. június 10.Nagykárolyi római katolikus keresztelési anyakönyv, 1880. év, 87. folyószám. – Budapest, 1918. december 1.) író, költő.
Ady Endre a „nagyon-nagy író-asszony”-nak nevezte a magyar irodalom egyik legjelentősebb női íróját, a Nyugat nemzedékének fontos tagját. Indulását nemcsak Kiss József és A Hét íróköre befolyásolta, hanem – saját vallomása szerint – Szabolcska Mihály is.
Életpályája Apja Kaffka Gyula (1851–1886) Szatmár vármegye főügyésze volt, de korán meghalt, így a család szerény körülmények között élt. Anyja Uray Margit (1860–1934).(a Kaffka család genealógiáját lásd "Kaffka de Tarczafalva család":<http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords>) 1880. június 15-én keresztelték. Ösztöndíjasként tanult Miskolcon, a szatmári irgalmas nővérek tanítóképző zárdájában, ennek fejében egy évet tanított a városban. Ezután Budapesten tanult tovább, és 1902-ben az Erzsébet Leányiskolában polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Visszatért Miskolcra, és a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai imádták. Itt jelentek meg első írásai is, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. Szoros baráti kapcsolatban állt Kosztolányival, Babitscsal, Szabó Dezsővel (akivel később szerelmi viszonyt is folytatott) és Balázs Bélával is.
1905. január 5-én férjhez ment Fröhlich Brúnó erdőmérnökhöz. A következő évben született meg gyermekük, László. Férjét 1907-ben a Földművelésügyi Minisztériumba helyezték, így Kaffka elszakadt az általa nem kedvelt Miskolctól, de a pár házassága néhány év alatt tönkrement, elváltak. Ezt követően viszonya volt többek között Papp Viktor zenekritikussal és Osvát Ernővel is. Budapesten 1910–1915 között tanárként dolgozott, közben 1914. augusztus 18-án Szegeden férjhez ment Bauer Ervin elméleti biológushoz, Balázs Béla fivéréhez. Az első világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát, és csak a szépirodalomnak élt.
1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentritársadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt – amelyben a zárdában töltött éveket idézi fel – 1917-ben adták ki.
Az I. világháború után tizenkét éves fiával együtt a spanyolnáthajárvány áldozatává vált. December 4-én a Farkasréti temetőben helyezték őket örök nyugalomra.
bélyeg|250px|Kaffka Margit sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-2-238/239. Kövesházi Kalmár Elza alkotása (1939)
Művei Versek; Lampel, Budapest, 1904 Levelek a zárdából; Lampel, Budapest, 1905 (Magyar könyvtár) A gondolkodók és egyéb elbeszélések; Athenaeum, Budapest, 1906 (Jeles elbeszélők, műírók és költők) – https://mek.oszk.hu/16600/16636/ online Kaffka Margit könyve; Athenaeum, Budapest, 1906 Fröhlichné-Kaffka Margit: Képzelet-királyfiak. Mese; Lampel, Budapest, 1909 (Benedek Elek kis könyvtára) Csendes válságok; Nyugat, Budapest, 1910 https://mek.oszk.hu/04500/04566/ online Költészettan. A polgári leányiskolák 4. osztálya számára; szerk. Frőhlichné Kaffka Margit, Istvánffyné-Márki Gabriella, Nagy Béla; Athenaeum, Budapest, 1910 (A polgári leányiskolák magyar nyelv és irodalmi tankönyveinek sorozata) Csonka regény és novellák; Politzer, Budapest, 1911 (Modern könyvtár) – https://mek.oszk.hu/16700/16724/ online Tallózó évek. Versek; Nyugat, Budapest, 1911 (Nyugat könyvtár) Süppedő talajon. Elbeszélések; Lampel, Budapest, 1912 (Magyar könyvtár) Színek és évek. Regény; Franklin, Budapest, 1912 A Kirilláné múltja (1912) Utólszor lyrán. Új versek. Anthologia a régebbi versekből; Athenaeum, Budapest, 1913 (Modern könyvtár) Mária évei. Regény; Nyugat, Budapest, 1913 Szent Ildefonso bálja. Novellák; Tevan, Békéscsaba, 1914 (Tevan-könyvtár) Két nyár. Novellák; Nyugat, Budapest, 1916 (Nyugat folyóirat könyvei) Állomások. Regény; Franklin, Budapest, 1917 Hangyaboly. Regény; Nyugat, Budapest, 1917 Kis emberek, barátocskáim. Játékok; Pallas, Budapest, 1918 A révnél. Elbeszélések; Franklin, Budapest, 1918 Az élet útján. Válogatott gyűjtemény régi és legújabb költeményeiből; Nyugat, Budapest, 1918 Álom. Kaffka Margit kiadatlan elbeszélései; Franklin, Budapest, 1942 Kaffka Margit összes versei; Franklin, Budapest, 1943 Babamúzeum; Ifjúsági, Budapest, 1951 (Kispajtások mesekönyve) Kaffka Margit válogatott művei; vál., bev. Bodnár György, sajtó alá rend. Szücs Éva; Szépirodalmi, Budapest, 1956 (Magyar klasszikusok) Lázadó asszonyok. Összegyűjtött elbeszélések, 1-2.; sajtó alá rend. Kozocsa Sándor; Szépirodalmi, Budapest, 1958 Hullámzó élet. Cikkek, tanulmányok; vál., bev., jegyz. Bodnár György; Szépirodalmi. Budapest, 1959 Kaffka Margit összes versei; sajtó alá rend., jegyz., bibliogr. Kozocsa Sándor; Magyar Helikon, Budapest, 1961 (Kis magyar múzeum) Marie, a kis hajó; Móra, Budapest, 1962 (Kispajtások mesekönyve) Csendes válságok. Elbeszélések; összegyűjt., szerk., utószó Kozocsa Sándor; Szépirodalmi, Budapest, 1969 Levelek a zárdából. Elbeszélések; Kriterion, Bukarest, 1970 Az élet útján. Versek, cikkek, naplójegyzetek; összegyűjt., szerk., bev., jegyz. Bodnár György; Szépirodalmi, Budapest, 1972 Képzelet-királyfiak; vál., szerk., utószó Győri János; Móra, Budapest, 1980 Mária évei; utószó Bodnár György; Bethlen, Sopron, 1994 (Kaffka Margit műveiből) Mirjam és Mária. Misztikus és mitikus elbeszélések; Bethlen, Budapest, 1995 (Kaffka Margit műveiből) Kaffka Margit naplói; Nap, Budapest, 2008 (Különleges könyvek) A lélek stációi. Kaffka Margit válogatott levelezése; sajtó alá rend., előszó, jegyz. Simon Zsuzsanna; Nap, Budapest, 2010 Az üvegkisasszony és más elbeszélések; szerk. Bokor Pál; Atlantic Press Kiadó, 2019
Származása +Kaffka Margit családfájatarcafalvi Kaffka Margit (Nagykároly, 1880. jún. 10. – Budapest, 1918. dec. 1.) író, költőApja: tarcafalvi Kaffka GyulaSzületésének és elhunytának adatait lásd: Rolla Margit: A fiatal Kaffka Margit. Budapest, A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának közleményei, 1980, p. 19.
http://library.hungaricana.hu/hu/view/MTAKonyvtarKiadvanyai_KOZLEM_010/?pg=22&layout=s&query=SZO%3D(1886)
(Nagykároly, 1851. jún. 1. – Nagykároly, 1886. jún. 23.)
Szatmár megye tiszti főügyészeApai nagyapja: tarcafalvi Kaffka Ignác
(Nagykároly, 1826. máj. 10. – Miskolc, 1907. márc. 3.Halotti anyakönyvi kivonata: https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GP6Y-K2F?mode=g&i=242&wc=92S8-ZJQ%3A40678101%2C50177701%2C40677903%3Fcc%3D1452460&cc=1452460
A kivonat szerint apja néhai Kaffka János, anyja néhai Héher Anna. Az apa keresztneve Antalról Jánosra elírva.)
királyi táblabíróApai nagyapai dédapja: tarcafalvi Kaffka Antal
(Tarcal, 1777. okt. 19."Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XC5H-TCZ : accessed 1 March 2016), Antonius Kaska, 19 Oct 1777, Baptism; citing Tarcal, Zemplén, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 623,471. –
Nagykároly, 1849)
Szatmár vármegye táblabírája
Kaffka András nemesített iparos és Krausz Barbara fiaApai nagyapai dédanyja: Héher Anna Genovéva
(Nagykároly, 1785. jan. 3. –
Nagykároly, 1847. máj. 7.)Apai nagyanyja: Lauka Janka (Johanna)
(Erdőd, 1830 k. –
Miskolc, 1904. szept. 13.Az elhalálozásra vonatkozó forrás:
Rolla Margit: A fiatal Kaffka Margit, Budapest, A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának közleményei, 1980, p. 153.
http://library.hungaricana.hu/hu/view/MTAKonyvtarKiadvanyai_KOZLEM_010/?pg=156&layout=s&query=SZO%3D(Lauka)
A halotti anyakönyvi kivonat:
https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPX9-96TS?i=132&owc=collection%2F1452460%2Fwaypoints&wc=92S6-PTL%3A40678101%2C50177701%2C41911701%3Fcc%3D1452460&cc=1452460
Eszerint Erdődön született. Férje Kaffka Ignác. Apja néhai Lauka János, uradalmi főmérnök, Nagykároly, anyja Timiáry-Handl Rozália, Miskolc.)Apai nagyanyai dédapja: Lauka János
(?, ? – ?, ?)
uradalmi főmérnökApai nagyanyai dédanyja: Timiáry-Handl Rozália
(?, ? – ?, ?)Anyja: urai Uray Margaréta Aurélia Mária
(Nyírbátor, 1860. okt. 8."Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XCPK-SZ1 : accessed 1 March 2016), Margaretha Aurelia Maria Uray, 08 Oct 1860, Baptism; citing Nyirbátor, Szabolcs, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 623,263. – Máramaros, 1934)Anyai nagyapja: urai Uray Ábrahám
(Csengerújfalu, 1833. júl. 11."Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:VJRH-HV8 : accessed 1 March 2016), Abrahám Uray, 11 Jul 1833 Baptism; citing Csengerújfalu, Szatmár, Hungary, Országos Leveltár, Budapest (Hungary National Archives, Budapest); FHL microfilm 632,129. – ?, 1868)
segédbíró, ügyvédAnyai nagyapai dédapja: urai Uray Ambrus
(Csengerújfalu, 1794. dec. 13.Születési anyakönyvi kivonata:
"Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:VJRH-44T : accessed 1 March 2016), Ambrus Uray, 13 Dec 1794 Baptism; citing Csengerújfalu, Szatmár, Hungary, Országos Levéltár, Budapest (Hungary National Archives, Budapest); FHL microfilm 632,129.
Elhunytával kapcsolatos adat: http://www.csengerujfalu.hu/?q=node/41 – Csengerújfalu, 1847)
szatmári szolgabíró, megyei főjegyzőAnyai nagyapai dédanyja: nagyváradi Tóth Terézia
(Gencs, 1801 – Nagykároly, 1869)Anyai nagyanyja: nemestóthi Szabó Emília
(Nyírmeggyes, 1842 – Nagykároly, 1919. júl. 4.)Anyai nagyanyai dédapja: nemestóthi Szabó István
(?, 1806 – Nagykároly, 1861)
ügyvéd, földbirtokosAnyai nagyanyai dédanyja: zanati Zanathy Emília
(?, 1820 k. – Nagykároly, 1885)
Zanathy Ferenc szatmári szolgabíró és Zimányi Júlia lánya
Emlékezete
Nevét őrzi az 524638 Kaffkamargit kisbolygó.Három Béla és Ady is az égre került
Jegyzetek
Források A magyar irodalom története 1905-1919. Budapest, 1965 Bodnár, György. Kaffka Margit. Budapest: Balassi, 2001 Bodnár, György. In memoriam Kaffka Margit. Színek, évek, állomások. Budapest: Nap, 2005 Földes, Anna. Kaffka Margit: Pályakép. Budapest: Kossuth, 1987 Fülöp, László. Kaffka Margit. Budapest: Gondolat, 1988 Horváth, Györgyi. "Női irodalom a magyar századelőn. A női irodalom szerepe Kaffka Margit Színek és évek című regényének kritikai megítélésében". Sárkányfű 4 (1999): 54–66. "Kaffka de Tarcafalva család". Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára. By Steven Tötösy de Zepetnek. CLCWeb: Comparative Literature and Culture (Library): <http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords>. West Lafayette: Purdue University Press, 2010. 124-26. Kádár, Judit. "Feminista nézőpont az irodalomtudományban". Helikon 4 (1994): 407-16. Magyar életrajzi lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967 A magyar irodalom története 1905-1919. Budapest, 1965 Nemeskürty, István, "Kaffka Margit." Diák, írj magyar éneket. A magyar irodalom története 1945-ig. Budapest: Gondolat, 1985. 2, 698-701. Kárpáti, Béla. Miskolci irodalom, irodalom Miskolcon. Miskolc, 1989 Rolla, Margit. A fiatal Kaffka Margit. Út a révig. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1983. 2 kötet. Simon, Zsuzsanna, szerk. A lélek stációi. Kaffka Margit válogatott levelezése. Budapest: Nap, 2010 Szitár, Katalin. "A szó színei. Az emlékezés toposzai Kaffka Margit Színek és évek című regényében. Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról. Szerk. Varga Virág & Zsávolya Zoltán. Budapest: Ráció, 2009. 136-48.