Bezeréd község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Fekvése A Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén, Zala vármegye északi részén fekszik, a vármegyeszékhely Zalaegerszegtől légvonalban mintegy 15 kilométerre keletre. Közlekedés Közúton a Zalaszentmihály–Nagykapornak–Pókaszepetk között észak-déli irányban húzódó 7362-es útról Orbányosfa északi külterületén leágazó 73 218-as számú, nagyjából két kilométeres mellékúton érhető el. Emellett a 76-os főút felől is megközelíthető Padár településen keresztül egy öt kilométeres gyenge minőségű külterületi úton. Bezeréd központjából aszfaltozott út vezet a település külterületére, a Szabad Nép-telepre, ahonnan földúton lehet továbbmenni Zalakoppány felé.
A települést napi öt autóbusz járatpár köti össze Zalaegerszeggel.
Története
A település első említése a 13. század elejéről maradt fenn; akkor Zalavár és a pornói apátság volt a birtokosa. Későbbről fennmaradt oklevelekben egyre gyakrabban szerepel a területet 1359-től birtokló Bezerédj (Bezerédi, Bezerédy) család neve.
A XV. században itt emelték az Alexandriai Szent Katalin templomot, ami ma is funkcionál.
A törökök viszonylag későn, csak az 1650-es évektől kezdve portyáztak a vidéken, így a korábbi évszázadokban nem néptelenedett el a falu.
A 18. század során sokat fejlődött. Az 1740-es években templomot építettek, majd 1771-ben tanítót hívtak az itt élők, akik a földművelés mellett egészen az 1940-es évekig állattartással és szőlőtermesztéssel is foglalkoztak.
A második világháborút követően a község komoly átalakuláson ment keresztül. Az 1945 és 1947 közötti földosztás során főleg pártállás alapján jutottak földhöz a gazdák.
Az 1950-es években bevezették a villanyt. 1959-től autóbusz is jár a településre. 1963-ban kultúrház épült, de akkor már megállíthatatlanul folyt a településről való elvándorlás - főleg a munkaerőhiányban szenvedő Zalaegerszegre.
Az 1990-es években a vezetékes vizet, a gázt és a telefont is bevezették a faluba, de az elvándorlást ez sem állította meg, lakossága egyre jobban elöregedik.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Szijártó László (független) 1994–1998: Szijártó László (független) 1998–2002: Szíjártó László (független) 2002–2006: Szíjártó László (független) 2006–2010: Szabó Anikó Zsuzsanna (független) 2010–2014: Szabó Anikó Zsuzsanna (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Fekete János (független) 2019–2024: Fekete János (független) 2024–2025: Kálmánné Németh Erika (független) 2025– : Szecsődi Krisztián (független)
A településen 2025. szeptember 28-án időközi polgármester-választást kellett tartani az előző polgármester néhány hónappal korábban bejelentett lemondása miatt.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 90,2%, német 5,8%, román 1,9%. A lakosok 74,1%-a római katolikusnak, 6,1% reformátusnak, 8,8% felekezeten kívülinek vallotta magát (10,9% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 85,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,5% németnek, 1,3% cigánynak, 0,6% lengyelnek, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,3% volt római katolikus, 3,2% református, 3,2% egyéb katolikus, 35,7% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).Bezeréd Helységnévtár
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései