Antoni Plàcid Gaudí i Cornet (Reus, 1852. június 25. – Barcelona, 1926. június 10.), rövid nevén Antoni Gaudí katalánul ill. spanyolul vagy egyszerűen csak Gaudí, katalán építész.

Szülei Francesc Gaudí i Serra rézműves és Antonia Cornet i Bertran voltak.

Tanulmányaira nagy hatással volt az angol John Ruskin. Korai épületeire jellemző a mór, majd a gótikus stílus, arab-perzsa illetve francia neogótikus elemei, ám jellemzően az organikus építészet képviselője. Egyes szakírók ezt „katalán modernizmusnak” nevezik.

Legtöbb művéhez ő maga készítette a belsőépítészeti munkákat, bútorokat, sőt, míves csempéket is.

Legismertebb épülete a Sagrada Família temploma. A keleti szárny 1891 és 1900 között, a nyugati szárny már posztumusz, 1954 és 1985 között épült. Az épület tornyai közül a legmagasabb 172,5 méteres. A mai építészek a spanyol polgárháború egyházellenes anarchista katalán partizánjai által összetört és a legkorszerűbb eljárásokkal rekonstruált, eredeti makettek és a felgyújtott laboratóriumában megmaradt tervfoszlányok alapjánhttp://ngm.nationalgeographic.com/2010/12/big-idea/gaudi-text Gaudí mesterművehttp://tv.animare.hu/tvmusor.aspx?id=dc1ebf3063ca77434d9c8eae7ce2d08e7a&s= A NatGeo által, 2013-ban háromszor bemutatott, Világörökségek kívül-belül - Sagrada Família c. film folytatják a zseniális művet, amit a művész halálának centenáriumára akarnak befejezni.

Ahogy még magát az organikus építészetet sem értette meg a 20. század, úgy ez a templom is a jövő temploma lesz. Ahogy maga Gaudí mondta: „Az anyag tisztán, a maga asztrális görbületeiben tárulkozik majd ki, s ekkor majd a világ végre megsejtheti a paradicsom alakzatait.”

Mottója: „A könyveknél többet ér, ha közvetlenül a természetet tanulmányozzuk.”

Életpályája 1863-tól az Escuelas Pias de Reus (a reusi egyházi középiskola) növendéke lett. 1867-ben adta ki El Arlequín néven kézzel írt, sokszorosított lapját, amelynek rajzait is maga készítette. Egy év múlva édesapjával Barcelonába költözött, és építészeti előkészítő tanfolyamra járt az Institut d' Ensenyament Mitja intézetben.

1873-ban kezdte meg építészeti tanulmányait az Arquitectura de la Escuela Provincial de Barcelona (a barcelonai építészettudományi iskola) intézetében. 1876-ban meghalt édesanyja. Két évvel később tette le vizsgáit. Megismerkedett Eusebi Güell i Bacigalupi gróffal, aki több munkájának lett később megrendelője. El Manuscrits de Reus néven építészeti lapot indított. 1882-ben lerakták a Sagrada alapkövét, a következő évben főépítészévé őt nevezték ki. Az eredeti tervek koncepcióját jórészt megváltoztatta.

Antoni Gaudí szakmai pályáját egyetemi tanulmányai alatt kezdte, miközben már számos, Barcelonában kiemelkedő építész (pl. Joan Martorell, Josep Fontserè, Francisco de Paula del Villar y Lozano, Leandre Serrallach és Emili Sala Cortés) műszaki rajzolójaként dolgozott, hogy fizetni tudja tanulmányai költségét. Josep Fontserével elég régi volt Gaudí kapcsolata, mivel annak családja szintén Riudomsból származott, így már korán megismerkedtek. Annak ellenére, hogy nem volt építész diplomája, a barcelonai városháza megbízta Fontserét a Parque de la Ciudadela beépítésével, ami 1873 és 1882 között zajlott. 1906-ban költözött be édesapjával a Güell parkban lévő házba (Casa de Gaudí). Október 29-én édesapja is meghalt. 1911-ben lázas beteg lett Máltán, ezért megírta végrendeletét.

thumb|250px|center|Gaudi sírja a Sagrada Família kriptájában 1926. június 7-én Gaudít elgázolta egy villamos és három nap múlva meghalt. Június 12-én temették el pápai engedéllyel a Sagrada Família kriptájában.

Írásai A Szent Család-templomról

Tervei és megvalósult épületei 200px|bélyegkép|jobbra|Sagrada Família, 2005 1876 Montserrat kolostorának bővítése 1879–1888 Casa Vicens, Barcelona 1882– Sagrada Família, Barcelona (Még nem készült el teljesen. A tervezett befejezési idő: 2032) 1883–1885 Villa El Capricho, Comillas 1883–1888 Casa Vicens, Barcelona 1884–1887 Pabellones de la Finca Güell (katalánul: Pabellons de la Finca Güell), Barcelona 1886–1889 Güell-palota (Palau Güell), Barcelona 1887–1893 Palacio Episcopal, Astorga 1888 Tervek a barcelonai világkiállításra 1888–1889 Colegio de las Teresianas (Col.legi Teresià), Barcelona 1889–1892 Casa de Los Botines, León 1893–1917 Iglésia de la Colonia Güell (Esglèsia de la Colonia Güell), Santa Coloma de Cervelló 1895–1901 Cellers Güell, Garraf 1898–1890 Casa Calvet, Barcelona 1900–1907 Montserrat új terve – befejezetlen maradt 1900–1909 Torre de Bellesguard, Barcelona 1900–1914 Güell park (Park Güell), Barcelona 1902–1903 Xalet de Catllaràs, La Pobla de Lillet 1903–1910 Jardin Artigas (Jardins Artigas), La Pobla de Lillet 1904–1906 Casa Batlló, Barcelona 1906–1912 Casa Milà (La Pedrera), Barcelona

Jegyzetek

Irodalom Moravánszky Ákos: Antoni Gaudí; Akadémiai, Budapest, 1980 (Architektúra) Rainer Zerbst: Gaudí, 1852–1926 Antoni Gaudí i Cornet – az építészetnek szentelt élet; fotó François René Roland, ford. Udvarhelyi László; Taschen–Kulturtrade, Köln, 1992 Rainer Zerbst: Antoní Gaudí. A teljes életmű (Budapest, 2002, Vince) Joan Bergós: Gaudí; ford. Deák Márta; Mercurius, Budapest, 2003 Antoni Gaudí; ford. Medgyesy Zsófia; Ventus Libro, Budapest, 2009 Az európai szecesszió nagymesterei Antoni Gaudí, Victor Horta, Lechner Ödön Barcelona, Brussels, Budapest 2011; kurátor Keserü Katalin, szerk. Dávid Judit; Hungarofest, Budapest, 2011 (franciául, hollandul is) Armand Puig i Tàrrech: Gaudí és a Sagrada Família. Egy szimbólum értelmezése; ford. Nemes Krisztina; Typotex, Budapest, 2013 (Képfilozófiák)

További információk Antoni Gaudí Szecesszió – Gaudí Gaudí (spanyol) Gaudí 2002 (spanyol, katalán, angol) Amilyenek mindannyian lenni szeretnénk… Magyar Kurír: Egy japán buddhista szobrász megtérése a Sagrada Família falai között

Kategória:1852-ben született személyek Kategória:1926-ban elhunyt személyek Kategória:Spanyol építészek Kategória:Katalán építészek Kategória:Barcelonaiak Kategória:Közúti balesetben elhunyt személyek