Wolfgang Amadeus Mozart 16., D-dúr zongoraversenye a Köchel-jegyzékben 451 szám alatt szerepel. bélyegkép
Keletkezése, története Mozart a zongoraversenyt 1784. március 22-én fejezte be, akadémiáira írta, Bécsben a Burgtheaterben és a Trattnerhofban maga adta elő, kimagasló sikerrel. Akadémiái Bécsben művészi és társadalmi eseményszámba mentek. Apjának írt levelében a 15. zongoraversennyel (K. 450) hasonlítva a 16-ikat, az előbbit nehezebbnek vélte.
Szerkezete, jellemzői A mű a partitúra szerint zongorára, fuvolára, két oboára, két basszetkürtre, két kürtre, két trombitára, üstdobra és vonósokra íródott. A D-dúr hangnem fényes jellegének megfelelően Mozart a zenekart a trombitákkal és a dobokkal bővítette ki. Tételei: Allegro assai Andante (G-dúrban) Allegro di molto
Az első tétel a francia koncertek katonás jellegét veszi át határozott indulótémájával. A lassú tétel érzékenyen egymásba simuló kis-szekund lépésekből bontakozik ki. A zárótétel ismét pezsgő operafinalé hangulatot teremt.
Ismertség, előadási gyakoriság Hangversenyen, hanglemezen, vagy elektronikus médiákban viszonylag gyakrabban hallgatható darab. 2006-ban, a Mozart-év kapcsán a Magyar Rádió Bartók Rádiójának Mozart összes művét bemutató sorozatában hallható volt, a zongoraszólamot Alfred Brendel játszotta, a St. Martin-in-the-Fields Kamarazenekart Neville Marriner vezényelte.
Források Pándi Marianne: Hangverseny-kalauz II. Versenyművek (Zeneműkiadó, 1973) Hutchings, A.: A Companion to Mozart's Piano Concertos, 1997, Oxford University Press. Mozart, W. A. Piano Concertos Nos. 11–16 - teljes partitúra. Dover Publications, New York. RTV Részletes, 2006. évfolyama, Magyar Rádió Zrt. HU ISSN 1418-3544
Kategória:Mozart zongoraversenyei