Gulyás Lajos (Kisújfalu, 1918. február 4. – Győr, 1957. december 31.) magyar református lelkész. Az 1956-os forradalom utáni megtorlások egyetlen olyan egyházi áldozata volt, akit jogerős bírósági ítélettel végeztek ki. Életútja, hűsége a hitéhez és hazájához, valamint mártírhalála a magyar történelem egyik kiemelkedő alakjává teszik.
Korai évei, tanulmányai
A Felvidéken született, Kisújfalut, a szülőfaluját a trianoni döntés következtében elcsatolták, így Csehszlovákiában kisebbségi sorban nőtt fel. Édesapja, idősebb Gulyás Lajos 1920-ig a község bírája volt. Nővérével ketten voltak testvérek.
Tanulmányai Az elemi iskolai tanulmányait követően a tanulmányait az érsekújvári reálgimnázium magyar tannyelvű párhuzamos osztályában folytatta, ahol 1937-ben sikeres érettségi vizsgát tett. Ezt követően beiratkozott a losonci református teológiára, amely a Csehszlovákiában élő magyar református közösségek lelkészképzését szolgálta. Az Első bécsi döntést követően tanulmányait Magyarországon, a Pápai Teológiai Akadémián folytatta, ahol szellemi és lelki közösségre talált teológustársaival.Gulyás Lajos: Beszámoló a debreceni Gr. Tisza István T. Egyetem teológiai fakultásának belső életéről, Gulyás család archívuma (Győr).
A lelkészi képesítő vizsga letétele után segédlelkészi szolgálatra rendelték Felsőgellérre, ahol megismerkedett későbbi feleségével, Puskás Gabriella tanítónővel. 1942 őszén Balatonszepezdre helyezték, ahol közel hat éven keresztül látta el a segédlelkészi szolgálatot, és emellett tanítói feladatokat is vállalt. A település református közössége a zánkai egyházközséghez tartozott. Házasként érkezett új állomáshelyére, ahol később három gyermeke is született.
Egyház és politika Magyarország 1944-es német katonai megszállását követően aktív szerepet vállalt az ellenállásban,Kövy: Hazádnak rendületlenül, 31; Balogh Zoltán visszaemlékezése, in: Szakács Sára (rendező): Pápai különkiadás, színes, magyar dokumentumfilm, 2009., https://www.youtube.com/watch?v=iWPVqqYBvIU, 2023. szeptember 27. valamint zsidó családok védelmében.Gulyás Lajos igazolási nyilatkozata (Balatonszepezd, 1945. júl. 31.), Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára (a továbbiakban DREL) I.1.b. Ügyviteli iratok, 497. doboz, 226/1945. A nyilas hatalomátvétel után „angolbarát kommunista” minősítéssel letartóztatták, de néhány hét múlva szabadon engedték. A német csapatok kivonulása után, 1945. március 27-én a Szovjet Hadsereg vonult be Balatonszepezdre.
1945-ben bekapcsolódott a politikai közéletbe: az őszi nemzetgyűlési választásokon a Független Kisgazdapárt jelöltjeként a helyi voksok túlnyomó többségét megszerezte, és ezzel a balatonszepezdi pártszervezet elnökévé, valamint a tapolcai járás kisgazdapárti titkárává választották.Gulyás Lajos levele Szűcs József espereshez (Balatonszepezd, 1947. nov. 27.), DREL II.9.c. Veszprémi Egyházmegye esperesi és közgyűlési iratai, 68. doboz, ikt.sz. nélkül.
1947-ben a zalai kommunista pártszervezet „köztársaságellenes összeesküvés” vádjával illette Gulyást, akit „fasisztának”, „a nép ellenségének” és „demokráciaellenesnek” bélyegeztek, ám ő ezeket a vádakat határozottan visszautasította. A „kékcédulás” előrehozott választásokon nem szerzett mandátumot, de országgyűlési pótképviselővé vált.
1948 májusában a Mosonmagyaróvárhoz tartozó Levél község református fiókegyházközségének megszervezésével bízták meg. Az egyházkerület 1949 márciusában döntött Levél és Mosonszolnok anyaegyházközségi státuszáról, Gulyást pedig lelkésszé választották. A Magyar Dolgozók Pártjának megalakulását követően visszavonult a politikai életből.
1955-ben, családi örökséghez jutottak Felvidéken, e kapcsán több alkalommal is benyújtott bevándorlási kérelmet Csehszlovákiába a család anyagi helyzetének javítása céljából, de kérelmeit rendre elutasították.
Több ízben is meghívást kapott, hogy előadóként szerepeljen az egyházmegyei lelkészértekezleteken. 1956. május 23-án Pápán tartott beszédében – a Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusához kapcsolódó hivatalos témától eltérve – kritikai hangvételű egyházértékelést fogalmazott meg, hangsúlyozva Jézus tanításának időszerűségét.Gulyás Lajos: Bevezetés a „konventi külpolitikai tájékoztató”-hoz (Pápa, 1956. máj. 23.), Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára, A/1c (Elnöki iratok), 2058/1956. Közli LADÁNYI Sándor (szerk.): Adalékok a Magyarországi Református Egyházban az 1956–1957-es esztendőben történtekhez. Dokumentumok a Református Megújulási Mozgalom és az Országos Intézőbizottság tevékenysége, valamint a megtorlások történetéből, Budapest, Kálvin, 2006, 106–109. Az előadás komoly visszhangot váltott ki; az egyházi vezetés ezt követően igyekezett eltávolítani őt. Bár végül kivándorlási útlevelet kapott, a beutazási vízumot végül nem adták meg számára, így családjával továbbra is Levélen maradt.Gulyás Lajos levele Rácz Győzőnek (Levél, 1956. szept. 14.), Gulyás család archívuma (Győr). Közli MARTINKÓ Károly: Az áldozatok Isten szolgái, Budapest, AirCont Kft., 1991, 18–19. és Kövy: Hazádnak rendületlenül, 152.
A mosonmagyaróvári per előzményei A lelkész életének utolsó éveit, hónapjait a „Levéli naplójában” örökítette meg. Az első bejegyzés 1948. május 15-én született meg. Az utolsót 1956. december 19-én írta meg.
Az események menetében először a mosonmagyaróvári gyilkos sortűzben való részvétele volt fontos jelentőségű. 1956. október 26-án óvta, minden szavával nyugalomra, békességre intette az embereket. Akkor is, amikor a katonák kivezették az elfogott ÁVH-s tiszteket, köztük Máté Lajost. Őrizetüket a katonák, már a tömeg miatt nem tudták teljesíteni, így a feldühödött emberek prédáivá váltak. Ebben a kiélezett helyzetben is, – akár a verés kockázatát vállalva – lelkészi hivatását gyakorolta. „...Az ökölcsapásokból Gulyásnak is kijutott. A lelkész könnyebben megsérült, négy napig alig tudta mozgatni a nyakát, Máté életét viszont megmentette.”
Próbált segítséget nyújtani a kiszolgáltatott embereknek, és erélyes fellépéssel igyekezett lecsillapítani a sortűz miatt sokkot kapott emberek kedélyét. Már készült haza Levélre amikor az emberek útját állták és visszaküldték a tanácsba, hogy követelje a gyilkosok kiadatását. Miután újra kiment az emberek közé, sikerült megnyugtatni őket. Tudatosította, hogy minden fájdalom ellenére ők semmi esetre sem válhatnak gyilkosokká, nem vállalhatják az önbíráskodást. A felelősségre vonás az illetékes és tárgyilagos bíróságra tartozik.
Az ítélet
Naplója szerint: 1956. december 19-én a mosonmagyaróvári járási rendőrkapitányság (orosz páncélos kíséretében) az éjszakai órákban házkutatást tartott a parókián. Fegyvert kerestek nála, de a keresés eredménytelen volt. Hamarosan fenyegető cikk jelent meg róla a megyei lapban, a Kisalföldben. Gulyás Lajost egyre többen figyelmeztették, hogy veszélyben az élete, családjával együtt meneküljön el. Erre kérte az általa megmentett Máté Lajos főhadnagy is, amikor Levélen meglátogatta.
Az államvédelem fegyveresei 1957. február 5-én a késő esti órákban tartoztatták le a levéli lelkipásztort. Születésnapot ünnepeltek. Az erélyes csengetésre hiába bújt a konyhájuk alatti pincébe. A vizsgálódó ávósok felfedezték a rejtőzködőt.
Az utolsó szakasz a győri koncepciós per volt, amellyel a vérbírók példát akartak statuálni. Megtorolni és megfélemlíteni a mosonmagyaróváriakat. A barbár sortűz áldozatainak és hozzátartozóinak megkövetése helyett, újabb bosszúállással tetézték a gyászt. A Gulyás család tragédiáját fokozták azzal, hogy Győrött három társával együtt felakasztották. A lakosságon kívül felesége és három leánygyermeke gyászolta.
Jegyzetek
Források Erdős Kristóf Gulyás Lajos (1918–1957) RefWiki Református Online Enciklopédia Kisalföld napilap (Győr, 2008. október 21.) 19. o. ISSN 0133-1507 Pethő Tibor: A tányérsapkás férfi árnya. Magyar Hang, 2019. június 14-20., 24. o.
További információk Gulyás Lajos(1918-1957. református lelkész, országgyűlési képviselő), level.hu Sortűz és megtorlás , mosonvarmegye.eoldal.hu „Még a bitófa alá is vasalt nadrággal megyek!”, reformatus.hu Gulyás Lajos (Kisújfalu, 1918. febr. 4. – Győr, 1957. dec. 31.): ref. lelkész, az 1956-os forradalom mártírja, mek.oszk.hu Emléktáblát avattak Gulyás Lajos tiszteletére , mno.hu Gulyás Lajos a vértanú lelkész , mkdsz.hu Egy református lelkész megmentett egy ávóst, majd a bitófán végezte , ujszo.com Sortűzper, hetek.hu Bárczay Gyula: Sorsok a Református Egyházban 1948–1988. Gulyás Lajos, Teleki László, Pógyor István, Pap Béla, Szabó Imre, Pap László, Nagy Barna, Török István; EPMSZ, Bern, 1989 Kövy Zsolt: Hazádnak rendületlenül. Gulyás Lajos emlékezete; Kálvin, Bp., 1999 "...nem lehetett megmenteni...". Gulyás Lajos kivégzett református lelkipásztor kegyelmi ügye, 1956–1957; szerk., tan. Erdős Kristóf; Dunántúli Református Egyházkerület, Pápa, 2018
Kategória:Levél (település) Kategória:1956-os tevékenységük miatt kivégzett emberek Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:Győriek Kategória:Kisújfalusiak Kategória:Mosonmagyaróváriak Kategória:1918-ban született személyek Kategória:1957-ben elhunyt személyek Kategória:A kommunizmus üldözöttei Magyarországon Kategória:Kivégzett magyar egyházi személyek