Ez a szócikk a román nyelv mondattanának az összetett mondattal foglalkozó azon részére szorítkozik, amely a határozói mellékmondatokat (románul propoziții subordonate circumstanțiale) tárgyalja, a hagyományos nyelvtan szemlélete szerint. Ezek fajtáival, bevezetőivel, helyével a főmondathoz viszonyítva, állítmányuk igemódjával és más szerkesztési jellegzetességekkel foglalkozik.

Közös vonásaik

Tartalmuk (mondattani funkcióik és elvontságuk foka) és formájuk (szerkezetük) szempontjából a határozói mellékmondatok sajátossága a nem határozóiakhoz (propoziții subordonate necircumstanțiale) képest az, hogy tartalmuk általában konkrét, és sok jellegzetes szerkesztési eszközeik vannak. Ezek a helyhatározói, az időhatározói, az okhatározói, a célhatározói, a módhatározói, az eszközhatározói, a társhatározói, a tekintethatározói, az ellentétet kifejező,Ádám 1971 által javasolt magyar elnevezés. a hozzáadásra utaló határozói, a kivételt kifejező határozói, a következményes, a feltételes as a megengedő mellékmondat.Avram 1997, 418. o.

Alárendelési eszközök

A mellékmondat kötődhet az őt alárendelő főmondathoz egyrészt kötőszóval vagy kötőszói szerepet betöltő más szóval, másrészt közvetlenül. Ezeket a nyelvi eszközöket kiegészítheti a ragozás, a hanglejtés és a beszédszünet.Avram 1997, 419–421. o. nyomán szerkesztett szakasz.

Az alárendelés főeszköze, amely minden mellékmondat-típus esetében előfordul, a bevezető szó vagy szókapcsolat. Ez lehet kötőszó, kötőszó értékű szókapcsolat vagy más hasonló funkciót ellátó szó: vonatkozó névmás, kérdő névmás, határozatlan névmás vagy ezek determináns megfelelői; névmási vonatkozó határozószó, kérdő határozószó vagy határozatlan határozószó. A kötőszó csak bevezető elem, de a többi ugyanakkor mondatrész is a mellékmondatban.

A közvetlen alárendelés, azaz bevezető szó nélküli, sokkal ritkább, mint az előző. Előfordul a feltételes és a megengedő mondat esetében, mindig jellegzetes hanglejtéssel társítva: Vrei bani, muncește! ’Pénzt akarsz? Dolgozz!’ Olykor állítmányuknak jellegzetes az igemódja is, mint ebben a példában a felszólító mód.

A ragozás másodlagos eszköze az alárendelésnek. A mellékmondatokat bevezető névmások és determinánsok ragozásáról van szó, vagy az igeragozásról a közvetlenül alárendelt mellékmondatok esetében.

A szünet többnyire jellegzetes hanglejtéssel társul. Fő szerepe az elszigetelt és a nem elszigetelt mellékmondatok megkülönböztetése.

A határozói mellékmondatok fajtái

Az alábbiakban a helyhatározói, az időhatározói, az okhatározói, a célhatározói, a módhatározói, az eszközhatározói, a társhatározói, a tekintethatározói, az ellentétet kifejező, a hozzáadásra utaló határozói, a kivételt kifejező határozói, a következményes, a feltételes és a megengedő mellékmondatokat mutatjuk be.Avram 1997, 435–453. o. nyomán szerkesztett szakasz.

A helyhatározói mondat (propoziția circumstanțială de loc)

E mellékmondat bevezetői a következők lehetnek:

az unde ’hol’, ’hova’ (elöljáróval vagy anélkül) és az încotro ’hova’ vonatkozó határozószók: Mă duc unde vrei ’Oda megyek, ahova akarod’, A venit înapoi de unde l-ai trimis ’Visszajött onnan, ahova küldted’; a fentieknek megfelelő határozatlan névmási határozószók: oriunde ’akárhol’, ’akárhova’, oriîncotro ’akárhova’: Mă duc oriunde vrei ’Elmegyek, akárhova akarod’; csak elöljárós vonatkozó vagy határozatlan névmás/determináns: Mă duc la cine mă invită ’Ahhoz megyek, aki meghív’, Intru în ce casă îmi place ’Abba a házba megyek be, amelyik tetszik’.

A helyhatározói mondat állítmánya állhat kijelentő módban, feltételes módban vagy feltételező módban.

E mellékmondat helye a beszélő kiemelési szándékától vagy annak hiányától függ: kiemelés nélkül a főmondat után áll, kiemelten pedig előtte: Oriunde ne întâlnim, mă oprește ’Akárhol találkozunk, megállít’.

Olykor a főmondatban van egy nem kötelező, a mellékmondatra utaló szó, megerősítés céljából: Acolo să rămâi unde îți spun! ’Ott maradj, ahol mondom!’

Az időhatározói mondat (propoziția circumstanțială de timp)

Ez a mondattípus azt fejezi ki cselekvés alakjában, mikor történik a főmondatbeli cselekvés az alárendeltbelihez képest:

az alárendelt cselekvés előtt (előidejűség): A sosit înainte ca prânzul să fie gata ’Azelőtt érkezett, mielőtt kész volt az ebéd’; az alárendelt cselekvés után (utóidejűség): A sosit după ce terminasem prânzul ’Azután érkezett, miután megebédeltem’; egyidőben (egyidejűség): A sosit în timp ce luam prânzul ’Aközben érkezett, miközben ebédeltem’.

Az időhatározói mondat bevezetője a kifejezett időbeli viszonytól függ.

Előidejűség

Az előidejűséget jelző bevezető szavak kifejezhetik ugyanakkor az alárendelő cselekvés időbeli határát is. Ilyenek a következők:

a până kötőszó vagy a până elöljárószót magába foglaló kötőszó értékű szókapcsolat: Continuă până (ce/când) termini ’Folytasd, amíg befejezed’, A trecut multă vreme până să-l cunosc ’Sok idő telt el, amíg megismertem’; a până la, pentru, pe elöljárós névmások vagy determinánsok: Am așteptat până la ce oră a trebuit ’Addig az óráig vártam, ameddig kellett’, Îți rezerv cameră pentru/pe ce dată vrei ’Arra a napra foglalok neked szobát, amelyikre akarod’.

Olyan bevezető szavak is vannak, amelyek nem fejezik ki az alárendelő cselekvés időbeli határát is:

a (mai) înainte (ca …) să kötőszó értékű szókapcsolat: Am ajuns la gară înainte ca trenul să fi sosit ’Azelőtt értem a pályaudvarra, mielőtt megérkezett volna a vonat’; az înaintea elöljárós vagy az înainte de elöljáró értékű szókapcsolattal ellátott vonatkozó vagy határozatlan névmás: Eu ajung în vârf înaintea oricui încearcă să urce ’Én érek a csúcsra akárki előtt, aki megpróbál felmenni’; a până kötőszó vagy a până elöljárószót magába foglaló kötőszó értékű szókapcsolat: Să vii până nu e prea târziu ’Addig jöjj, míg nem késő’, Până (când) să mă trezesc, el plecase deja ’Mire felébredtem, ő már el is ment’;

Utóidejűség

Az alárendelő cselekvés kezdetének kifejezése nélküli utóidejűséget jelző fontosabb bevezető szavak a după ce, o dată ce ’miután’ kötőszó értékű szókapcsolatok: Am ajuns după ce începuse spectacolul ’Azután értem oda, miután elkezdődött az előadás’, O dată ce am auzit ce crede, mi-am putut spune și eu părerea ’Miután meghallottam, mit gondol, én is meg tudtam mondani a véleményemet’.

Az azonnali utóidejűség kifejezői a következők:

a când ’amikor’, cum ’amint’ határozószók: Când m-a văzut, a traversat strada ’Amikor meglátott, átment az utca másik oldalára’, Cum am aflat vestea, te-am sunat ’Amint megtudtam a hírt, felhívtalak’; az imediat ce, (de) îndată ce ’rögtön ahogy’ kötőszó értékű szókapcsolatok: Vin îndată ce pot ’Eljövök, amint tudok’;

A utóidejűséget és az alárendelő cselekvés kezdeti időpontját is jelző főbb bevezető szavak a de când és de pe când kötőszó értékű szókapcsolatok: De când ai plecat, plânge întruna ’Amióta elmentél, folyton sír’, Îl cunosc de pe când eram colegi ’Azóta ismerem, amióta kollégák voltunk’.

Egyidejűség

Az egyidejűségnek több fajtája lehet, melyek mindegyikét jellegzetes bevezetők fejezik ki.

A folyamatos egyidejűséget kifejezik:

az în timp ce, în vreme ce, pe când ’miközben’ kötőszó értékű szókapcsolatok: În timp ce vorbeai, mă gândeam la altceva ’Miközben beszéltél, másra gondoltam’; a când ’amikor’ határozószó: Scrisoarea a sosit când eram la serviciu ’A levél akkor érkezett, amikor a munkahelyemen voltam’.

A behatárolt időtartamot a cât határozószó és a câtă vreme, cât timp kötőszó értékű szókapcsolatokkal fejezik ki: Am stat acolo cât / cât timp / câtă vreme a trebuit ’Annyi időt töltöttem ott, amennyit kellett’.

A fokozatos és párhuzamos történést a pe măsură ce kötőszó értékű szókapcsolat jelzi: Strugurii se culeg pe măsură ce se coc ’A szőlőt úgy szedik, ahogy érik’.

A pillanatnyi egyidejűséget a când határozószó fejezi ki, amelyet a főmondatbeli atunci ’akkor’, tocmai ’éppen’, exact ’pontosan’ határozószók erősíthetnek meg: Pornește exact când se dă semnalul ’Pontosan akkor indul, amikor jeleznek’.

Az ismételt egyidejűséget az oricând ’akármikor’ határozatlan határozószó és az (ori) de câte ori ’akárhányszor’ kötőszó értékű szókapcsolat fejezi ki: Vine ori de câte ori vrea ’Eljön, akárhányszor akar’.

Egyéb szerkesztési jellegzetességek

Az időhatározói mondat helye a főmondathoz képest szabad, bár az előidejűséget kifejezők többnyire a főmondat után helyezkednek el, az utóidejűséget jelzők pedig inkább a főmondat előtt.

A (mai) înainte (ca …) să ’mielőtt’ és a până (când) să ’amíg’ kötőszó értékű szókapcsolatokkal bevezetett mondatok állítmánya mindig kötőmódú, a többieké többnyire kijelentő módú.

A hanglejtés, a hangsúlyozás és a szünet (írásban vesszővel jelzett) szerepet játszhatnak a mondatok jelentésében:

Când îl chem, vine (gyengébb hangsúlya és alacsonyabb hangfekvése a chem szónak, szünet a mondatok között, erősebb hangsúly a vine szón) ’Mikor hívom, eljön’.

Când îl chem vine (erősebb hangsúlya és magasabb hangfekvése a chem szónak, szünet hiánya, gyengébb hangsúly a vine szón) ’Amikor hívom, akkor jön el’.

Előfordul, hogy az időhatározói mondat csak formailag az, és hogy valójában a főmondat fejezi ki az idői körülményt. Bevezetője a fentiek közül a când határozószó: Ajunsesem la gară când am constatat lipsa valizei ’Már a pályaudvarra értem, amikor észrevettem a bőrönd hiányát’. Csak az ilyesfajta mondatokra jellemző a că kötőszó és a főmondatban, az abia ’alig’, bine (tagadó alakú mondatban) ’alig’, încă ’még’, tocmai ’éppen’ határozószók: Abia intrase pe ușă / Nu intrase bine pe ușă, că a și sunat telefonul ’Alig lépett be az ajtón, máris csengett a telefon’.

Az okhatározói mondat (propoziția circumstanțială de cauză)

Fajtái

A tulajdonképpeni okhatározói mondat kétféle lehet:

közvetlen okot kifejező: Lipsește pentru că e bolnav ’Hiányzik, mert beteg’; közvetett okot kifejező, általában kérdő, felszólító kijelentő vagy óhajtó kijelentő főmondattal: Să nu lipsești, că mă supăr! ’Ne hiányozz, mert megharagszom!’

Az érvelő okhatározói mondat a közvetett okot kifejezőnek az alkategóriája. Olyan előfeltételt fejez ki, amely miatt a beszélőnek szükségesnek vagy természetesnek tűnik a főmondatbeli cselekvés. Ez a főmondat retorikusan kérdő vagy felkiáltó: Dacă nu ești atent, cum o să înțelegi? ’Ha nem figyelsz, hogyan fogod megérteni?’

Bevezetői

A közvetlen okot kifejező mondatokat bevezethetik:

kötőszók: că ’hogy’, cum ’mivel’, căci, fiindcă, deoarece, întrucât (az utóbbi három jelentése ’mert’, az utóbbi kettő emelkedettebb stílusú): Mă bucur că te văd ’Örülök, hogy látlak’, Plec, căci e târziu ’Elmegyek, mert késő van’, Cum era întuneric, n-a văzut treapta ’Mivel sötét volt, nem látta meg a lépcsőfokot’, Nu putem executa lucrarea, deoarece termenul e prea scurt ’Nem tudjuk elvégezni a munkát, mert a határidő túl közeli’; kötőszó értékű szókapcsolatok: pentru că ’mert’, din cauză că, din pricină că ’abból adódóan, hogy’, de vreme ce, din moment ce ’hiszen’: Mă îmbrac cu un palton, pentru că e frig ’Kabátot veszek fel, mert hideg van’, Din cauză că banca a dat faliment, clienții ei au pierdut mult ’Abból adódóan, hogy a bank csődöt mondott, az ügyfelei sokat veszítettek’, Știe cum s-a întâmplat, de vreme ce a fost de față ’Tudja hogyan történt, hiszen a helyszínen volt’.

A közvetett okot kifejező tulajdonképpeni okhatározói mondatokat ugyanazok a szavak vezetik be, mint a közvetlen okot kifejező mondatokat, a cum, din cauză că, din pricină că-n kívül. A că kötőszót gyakran erősíti meg vagy helyettesíti a doar határozószó: Scoală-te, că nu ești bolnav! / Scoală-te, că doar nu ești bolnav! / Scoală-te, doar nu ești bolnav! ’Kelj fel, hiszen nem vagy beteg!’

Az érvelő okhatározói mondatnak vannak: