A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenségek tiszteletére és kultuszra szolgál.
Gyakran megkülönböztetik az imaháztól, ahol áldozatot nem mutatnak be.Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 4. Péter - Zype és függelék (Budapest, 1933)T / Templom Az ókori felfogás szerint elsősorban az istenség lakóhelye, a magyar nyelvben is gyakran Isten háza néven nevezték. bélyegkép|240px|A Héphaiszteion, Görögország legépebben fennmaradt ókori temploma. jobbra|bélyegkép|240px|A jáki templom jobbra|bélyegkép|240px|Katolikus templombelső, Maria Steinbach, Németország Ősidőktől fogva az istenségnek szentelt épület, mely gyakran a bálványképek és az oltár helyéül, továbbá a papok munkahelyéül működött, de csak ritkán szolgált a nép gyülekező helyéül.Magyar Lexikon 15. Sopornya - Vezér (Budapest, 1884) T / Templom A templom belsejében állt az istenség szobra vagy képe, melynek a templom felszentelve volt. A templom azon elrekesztett részét, ahol gyakran a szobor vagy bálvány állt, s ahova csak a papoknak volt szabad belépni, szentélynek hívták.
Etimológia A nyugati nyelvekben, így a magyarban is használt szó a latin templum szóból származik. Ez pedig a temno, temnere, kivágni, kihasítani jelentésű latin igéből származik. Magyarázata: „elkerített terület”, „szent hely”, „a közönségesből kiszakított különleges terület”, „szentélykörzet”.
A magyarban használt szó legalább a 15. század óta használt, és jelentésében kiszorította a régi egyház szót.
A templum felszentelt helyet jelentett, amely a görög temenosz átvétele, ez pedig az É-temen-anki zikkurat nevéből származik.
A név eredetileg azt a helyet jelölte, melyet a római madárjós a jóslás céljára a földön botjával elkerített.Uj Lexikon 6. (1936): Templom
A keresztény vallások szakrális építményét jelölő szó eredete a római castrum főpontjára vezethető vissza: a cardo és a decumanus metszéspontjának a neve volt templum. Miután a középkori Európában – és azóta is – a templum környékére épült az istenháza, kézenfekvő volt a templum → templom elnevezés.
Elnevezései
240px|bélyegkép|jobb|A jeruzsálemi templom Jézus idejében (makett)
Az egyes vallások saját elnevezést használnak a templomaikra. Kereszténység A keresztény vallás magyar nyelven ma általánosságban a templom szót használja (az európai nyelvekben a templom megnevezésére többnyire a latin ecclesia szónak megfelelő kifejezés szolgál, mely egyszersmind az egyházat mint közösséget is jelöli). Egyes templomokat szerepüktől függően a kápolna, katedrális (székesegyház) vagy a bazilika elnevezés illet. Ilyen esetek még a szerzetesházhoz kapcsolódó kolostortemplom, és a külön névvel illetett egyházközségi főtemplom, a plébániatemplom.
A protestáns templomok neveit gyakran imaház vagy gyülekezet névvel is illetik.
A Jehova Tanúi elnevezésű vallási felekezet temploma a királyságterem.
A mormonok esetén megkülönböztetik a zsinagógával analóg gyülekezeti ház és a jeruzsálemi templommal analóg Szent Templom fogalmát.
Judaizmus Az ókori zsidó vallásban egyetlen templom létezett, a jeruzsálemi templom. Ezt azonban Titus római hadvezér seregei Kr. u. 70-ben lerombolták, és azóta nem épült újjá. Ezért az izraelita istentisztelet azóta a vallás másik típusú (áldozatbemutatásra nem használható) istentiszteleti helyein zajlik, melyeknek elnevezése zsinagóga.
A reformzsidók a templom elnevezést is használják a zsinagógára, de az ortodox zsidók egy része ezt a szóhasználatot a jeruzsálemi templom kizárólagos volta miatt elutasítja.
Iszlám A muszlim templom neve mecset vagy dzsámi.
Zoroasztrizmus A tűztemplom a zoroasztrizmus istentiszteleti helye; gyakran nevezik dar-e mehr (perzsa), vagy agijari (gudzsaráti) néven.
Hinduizmus A hindu templom neve hindiül mandir, tamil nyelven kovil. Dzsainizmus A dzsainista templomot derazarnak hívják. Szikhizmus A szikh templom a gurdvára .
Buddhizmus A korai buddhizmusban három épülettípus fejlődött ki: kolostorok (vihára), relikviák épületei (sztúpa) valamint szentélyek és imatermek (csaitja). A vihára és a szanghárám is olyan épületek, amelyben a szerzetesek az esős évszak alatt tartózkodtak.
A sztúpák Ceylonban dágóba (=erelyeszekrény) néven ismertek. A japán buddhizmusban a templom neve tera.
A vallási gyakorlatok megváltozásával egyetemben a sztúpák fokozatosan beépültek a csaitja-grihákba, azaz az imatermekbe.
Az indiai építőművészet sztúpájából fejlődött ki a Távol-Keleten a pagoda. A kolostortemplomokat Thaiföldön Wat néven ismerik.
Egyéb A régi pogány vallások templomaira általánosságban a templom szót használjuk, például Zeusz-templom. Az ókori Mezopotámiában a templom egy formája volt a zikkurat.
Történelem
A vallás a kezdetektől fogva az emberi élet szerves része volt.http://www.ancient.eu/religion/ A templomok őseinek a megalitikus kultúrák építményei tekinthetők. A legkorábbi ilyen emlékeknek a mai Törökországban, Göbekli Tepe ásatási területén talált 12 000 éves körtemplomok tekinthetők.
Az ókori templomokban őrizték az istenszobrokat és a kultikus tárgyakat. Bennük vagy előttük felállított oltárokon mutatták be a különböző áldozatokat.
A zsidó vallás kultuszhelye a jeruzsálemi templom volt. A zsidó nép több száz éven keresztül mutatott be ezen a helyen áldozatokat JHVH (Isten) tiszteletére.
A keresztények kezdetben magánházaknál tartották az istentiszteleteket, illetve a keresztényüldözések idején a katakombákat is használták kultuszhelyül. Nagy Konstantin türelmi rendelete után (313 -mediolanumi ediktum) megindult a nagyobb arányú keresztény templomépítkezés. Ebben az időben (és a középkor folyamán is) számos pogány templomot, illetve európai zsinagógát is keresztény templommá alakítottak át.
Jellegzetesek a közép-amerikai templompiramisok, amelyek minél magasabbak voltak, annál "közelebb" voltak az istenekhez a rajtuk levő szentélyek és a bennük imádkozó papok.
Japán vallás
A japán templomok az intézményesített buddhista vallásgyakorlat központjai. Kezdetben (6-8. század) építészeti és vallási szempontból egyaránt nagy hatást gyakoroltak rájuk a kínai és koreai templomrendszerek, amelyeket Japán azonban idővel a saját vallásgyakorlatához és a kialakuló szekták igényeihez igazított. A templomok rendszerint valamelyik buddhista szektához tartoznak.
Építészet A különböző történelmi korszakokban egyes építészeti stílusok kifejezetten vallási építmények számára jöttek létre. A templomépítészeti struktúrák a katonai vagy uralkodói struktúrákhoz hasonlóan az eltanult példákon át váltak bizonyos építészeti stílusok fő túlélőivé. Például a görög és a római templomépítészet komoly hatást gyakorolt az egész nyugati építészetre. Ugyanakkor a magánerőből épült úgynevezett alapítványi templomok építészete eltérhetett a kanonikus elvektől.
Ókori építészet Ókori egyiptomi templomépítészet Az ókori Mezopotámia vallása Ókori görög építészet#Templomok Ókori római építészet Jeruzsálemi templom (ókori zsidó)
Iszlám Iszlám templomépítészet
Buddhizmus Buddhista építészet Japán buddhista építészet Kínai buddhista építészet Thai templomépítészet Főbb buddhista templomok listája
Hinduizmus Hindu templomépítészet
Dzsainizmus Rádzsasztánban és Gudzsarátban a dzsain templomra a "derasar" szót használják. A baszti vagy baszadi is jellemzően egy dzsain szentély vagy templom.http://www.kamat.com/glossary/?whoID=234
A szabadban épült templomaik fantasztikus szépségűek, művészi kivitelűek, építőanyaguk gyakran értékes márvány. A templomok belsejében, a szentélyben áll Dzsina szobra, körös körül kis fülkékben a kisebb tírthankara szobrok.
A dzsaina templomok Mahávíra első prédikációs csarnokáról adott korai leírásokat tükrözik, rendszerint tornyot is építenek rájuk, amelyek egyesek szerint a dzsainák kozmográfiáját jelképezi, de talán az axis mundinak tekintett Méru-hegyre utal.
Képek
Kereszténység A keresztény építészetben is sokféle templomot különböztetünk meg. A katolicizmusban a már méreteivel és arányaival is kitűnő székesegyházat (katedrálist), sokszor dómnak is nevezve; a plébániatemplomot, melynek élén egy plébános áll; a kolostort, monostort vagy zárda templomot, melynek élén egy apát áll, stb.
A hagyományos katolikus templom az ókori Egyiptomban alkalmazott elvet követi. Sírhelyül is szolgáló altemploma a halottak föld alatti világát (→ kétszintes kápolna), oszlopos járószintje, képekkel díszített oldalfalai a mi világunkat szimbolizálja, a fal- és oltárképek az Úr, Jézus földi életének eseményeit, a szentek evilági cselekedeteit ábrázolják, a mennyezet csillagos mintája vagy mennyországot ábrázoló freskója az eget jelképezi. Sok egykori templom tengelyét nyugat-keleti fekvésben építették meg, hogy az épület belső elrendezése olyan, hogy a hívők és a celebráló pap (papok) kelet felé fordulva imádkoznak.
Templomstílusok, történet
A templom, mint szimbólum Kereszténység Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, amelyek az Istenéi. (I. Kor. 6:19-20)
A Biblia alapján testünk Isten tulajdona, amely a Szent Lélek temploma. Hogy megszenteltessünk és tiszták maradjunk, meg kell tisztítanunk a Lélek templomát minden tisztátalanságtól. Szükséges, hogy mértékletesek legyünk mindenben, az evésben és az ivásban. Isten azt kívánja tőlünk, hogy úgy gondozzuk a testünket, hogy az lakhelyül szolgáljon a Szent Lélek számára.
Dániel és társainak a története a BibliábanDániel 1: 5-20 az utókor tanulságára írattak meg. Tiszta lényük, szép megjelenésük, világos érzelmeik jó szokások tanújelét mutatták, amelyekkel azokat tünteti ki a természet, akik a törvényeit betartják. A szellemi képesség, a testi erő, a hosszú élet meghatározott törvényektől függenek. Isten, aki a Természetet alkotta, nem fog közbenjárni, hogy megóvja az embereket a természeti törvények áthágásainak következményeitől.
A kéjelgő, ínyenc étvágy rabláncra fűzi az embereket. Az ártalmas anyagokkal megterhelt, tisztátalan vér elhomályosítja az erkölcsi és értelmi erőket, és felkelti s megerősíti az aljas testi szenvedélyeket. Isten Lelke nem jöhet segítségünkre és nem segíthet a meg minket a keresztényi jellem tökéletesítésében, ameddig engedve megromlott testi kívánságainknak megkárosítjuk az egészségünket.Ellen G. White: Étrend és táplálkozás Szeretteim, kérlek titeket, tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, a melyek a lélek ellen vitézkednek (Péter 1. levele 2:11)
Hinduizmus A jógában a testet a lélek templomának tekintik. Bizonyos testtartásokkal (ászana) és légzésgyakorlatokkal (pránájáma) a jóga egészségessé tesz és jó közérzetet biztosít, amivel az egyén szilárdabbá teszi a "templomát". Nyugaton a fizikai erőnlét ugyan öncélúvá vált, a tradicionális jógarendszerben azonban ez csak az első lépés az Isten-megvalósítás útján. A jógi megtanulja uralni a testét és az elméjét, hogy elérje végső célját: Isten szolgálatát.Steven J. Rosen: India rejtett kincse, 154. oldal, 2006.
Az indiai építészeti kézikönyvek a templomot közvetlenül a testhez hasonlítják: a templomkapu a száj, a templomkupola a fej. Ahogyan a lélek a koponyavarraton keresztül távozik a másvilágba a halál pillanatában, ugyanúgy a kupolát oromdísz fúrja át. A templom belső szentélye a lélek helye az emberi testben. Mivel a templom az emberi testet jelképezi, a templomba való belépés egyben a belső utazás kezdete is önmagunk mélyére. A templom szívében álló istenalak az istenséggel való találkozás szimbolikus mása lényünk legbelsejében.Mircea Eliade: Sacred Space. In: The Encyclopedia of Religion, New York, 1987.
Kapcsolódó cikkek Keresztény templomépítészet Istentisztelet Pagoda és sztúpa (buddhizmus) Mandir (hinduizmus) Iszlám építészet Zsinagóga (judaizmus)
Jegyzetek
További információk
Pusztatemplom – linkgyűjtemény Fatemplom – linkgyűjtemény Zsinagóga – linkgyűjtemény