Ruanda

Ruanda Afrika középső részén, az Egyenlítőtől néhány fokkal délre fekvő, nagy népsűrűségű ország. Területe Magyarországénak kevesebb mint egyharmada.

Neve bantu népnevet őriz. Az egykori német gyarmat 1920 és 1962 között – Népszövetségi, majd ENSZ gyámsági területként – belga fennhatóság alá tartozott Burundival együtt, Ruanda-Urundi néven. Függetlenségét 1962-ben kiáltotta ki. Az európai gyarmatosítás hatására azonban az addig stabil társadalmi rendszer felborult, és ennek következményeként a főleg földművelésből élő hutuk és az állattenyésztő vagy értelmiségi tuszik között viszály keletkezett. Az ellentét 1994-ben népirtásig fajult, ami több százezer ember halálával zárult.

A 21. században számos területen kiemelkedik a többi afrikai ország közül, különösen a gyors gazdasági fejlődés, a digitalizált egészségügy, a kiemelkedő közbiztonság, a tisztaság és a környezetvédelem és a politikai, nemek közti egyenlőség terén. Az afrikai kontinens legsűrűbben lakott országa, ahol a lakosság zöme továbbra is szegénységben él.

Földrajz bélyegkép|balra|180px|Ruanda domborzati térképe thumb|left|180px|Gorillaanya a kölykével a Vulkánok Nemzeti Parkban

Az ország felszínének zömét a Kelet-afrikai-magasföld uralja, amelyet nyugatról a Kivu-tó árka, északon pedig a vulkanikus Virunga-hegység határol. A nyugati határvidék a Nagy-hasadékvölgy része. Az ország több része kelet felé lassan lejtő termékeny dombvidék.

Határai: Burundi 315 km, Kongói Demokratikus Köztársaság 221 km, Tanzánia 222 km, Uganda 172 km. Összes határa: 930 km. Tengerparttal nem rendelkezik.

Domborzat Az ország nagy része 1500 m felett fekszik. Legmagasabb pontja a Karisimbi vulkán (4519 m).

Vízrajz A Nílus és a Kongó vízválasztója Ruanda nyugati részén lévő magaslatokon húzódik. Nyugati határán a Nagy-hasadékvölgyben fekszik a Kivu-tó.

Éghajlat A trópusi éghajlatot a jelentős tengerszint feletti magasság enyhíti.

Éghajlata mérsékelt; két esős évszak jellemzi (február-április, november-január); éghajlata enyhe a hegyekben, ahol fagy és hó is lehetséges. A hegyekben az átlagos napi hőmérséklet 10-15 °C.

Élővilág, természetvédelem thumb|balra|120px|Szürkenyakú koronásdaru

Jellegzetes állata a hegyi gorilla.

Veszélyforrások Időszakos szárazság; a vulkanikus Virunga-hegység az ország északnyugati részén található, a Kongói Demokratikus Köztársaság határán. Az ott fekvő Visoke (3711 m) az ország egyetlen aktív vulkánja.

Erdőirtás, a fák nem ellenőrzött kivágása; túlzott legeltetés; földromlás; talajerózió; a talaj termékenységének csökkenése (talajkimerülés); vizes élőhelyek romlása és a biológiai sokféleség csökkenése; elterjedt orvvadászat.

Nemzeti parkjai Ruanda nemzeti parkjai:Areas, parks & places to visit in Rwanda Akagera Nemzeti Park: mocsarak és tavak síkságon. Egyáltalán nem jellemző táj az országra. Nyungwe Nemzeti Park: Afrika legnagyobb összefüggő hegyi erdeje. Vulkánok Nemzeti Park (Parc National des Volcans): különösen a gorillákról nevezetes.

Történelem

A mai Ruanda területén eredetileg a pigmeusokhoz tartozó twa törzsek éltek. A 15-16. században észak felől magas termetű, hamita eredetű pásztorkodó népek, tuszik és a bantu hutuk vándoroltak be, és hoztak létre egy feudális királyságot.

Egyes vélemények szerint, a hutuk és tuszik eredetileg nem két különböző nép, hanem egy nép két különböző kasztja vagy rétege vagy osztálya. A tuszik marhát tartottak és ők voltak az arisztokraták. A közrendű földművesek pedig a hutuk. Mivel egy nép, a körülöttük élő más népek közös néven: kinyarwanda vagy banyamulenge nevezik őket.

A CIA Factbook szerint a hutuk bantuk, a tuszik hamiták.

A németek az országot 1890-ben a szomszédos Burundival együtt Ruanda-Urundi néven Német Kelet-Afrikához csatolták. Az első világháború során a belgák foglalták el, és 1923-ban Belgium mandátumterülete lett. 1962-ben belső önkormányzatot kapott, és az ENSZ Közgyűlésének döntése értelmében Ruandát 1962. július 1-jén független köztársasággá nyilvánították.

A két népcsoport (hutuk és tuszik) közötti ellentét az 1930-as években alakult ki. A belgák politikája csak súlyosbította a helyzetet. Ők nem egységes népként, hanem két külön rasszként kezelték őket és megakadályozták a két osztály között korábban meglévő szórványos átjárást. A helyi igazgatás teljesen a tuszik kezébe került. A gyarmati időkben az oktatási rendszer csaknem kizárólag tuszikat képzett. Ugyanakkor a függetlenségi törekvések vezetői a tuszik voltak, akik a függetlenségtől a korábbi királyság maradéktalan helyreállítását remélték. A tuszi királyságokat ugyanis a belgák nem számolták fel, de jelentősen korlátozták hatáskörüket.

thumb|A ruandai népirtás exhumált áldozatai

1990-ben véres polgárháború tört ki Ruandában. A tuszi kisebbség meg akarta dönteni a hutuk hatalmát. 1993-ban tűzszünetet kötöttek, koalíciós kormány alakult, de egy évvel később ismét kiújultak a harcok, sőt átterjedtek a szomszédos Zaire-ra is, ahol szintén polgárháborús állapotok uralkodtak. A polgárháború, a népirtás és az ezeket követő menekültválságok során kb. másfél millió ember halt meg.

A népirtásért felelősségre vonták a korábbi ruandai elnököt, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A harcok 1994-ben véget értek, de Ruanda továbbra is érintett volt a zairei polgárháborúban.

Ruandában új koalíciós kormányzat alakult 2001-ben. 2003 márciusában új alkotmányt fogadtak el, amely egyenlő jogokat biztosít a két népnek, a parlamentben pedig fele-fele arányban jelöli ki a képviselőket.

2009. november 29-én a Brit Nemzetközösség tagja lett.

Politika és közigazgatás thumb|Paul Kagame elnök thumb|A parlament épülete Alkotmány, államforma Ruanda egy félelnöki rendszerű köztársaság. A mai alkotmányát 2003-ban fogadták el.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás A törvényhozó hatalom a kormány és a parlament két kamarája, a Szenátus és a Képviselőház kezében van.

Az igazságszolgáltatási szervezet a Legfelsőbb Bíróságból (Cour Suprême) áll, valamint tartományi és helyi bíróságokból.

A törvényhozás és a jogrendszer a német és belga jogon alapul, amit kiegészít a helyi szokásjog.

Jogállamiság Az ország névleg demokrácia, a választásokat különféle módokon manipulálják, beleértve az ellenzéki pártok betiltását, a kritikusok letartóztatását vagy meggyilkolását, valamint a választási csalást.

Pártok Az ország gyakorlatilag egypárti köztársaság, amelyet a Ruandai Hazafias Front (RPF) és vezetője, Paul Kagame irányít.

Közigazgatási beosztás Az országot öt tartomány alkotja: jobbra|225px|Ruanda tartományai Kigali Nord Est Sud Ouest

Védelmi politika

Népesség

bélyegkép|jobbra|230px|Ruanda népességének alakulása

Népességnövekedés A népességszám 1994 elején kb. 7 millió volt, ez a népirtás után 5,5 millió körülire csökkent. A következő években gyors növekedésnek indult. 2025-ben a népessége 14,5 millió körüli.

Népesebb települések A kiemelkedő nagyváros a főváros, Kigali.

Nyelvi megoszlás A kinyarwanda Ruanda nemzeti nyelve,LECLERC, Jacques. «Rwanda» dans L'aménagement linguistique dans le monde, Québec, CEFAN, Université Laval, 24 Dec. 2015 (accessed 29 August 2016) és az ország szinte teljes lakosságának anyanyelve.

A hivatalos nyelvek ezen túl a francia, az angol és a szuahéli is.

Etnikumok A lakosság 84%-a hutu, 15%-a tuszi, 1%-a pedig twa pigmeus.

Vallási megoszlás A 2022-es népsz. alapján: Katolicizmus (40,0%) Pünkösdi (21,0%) Protestáns (15,0%) Hetednapi adventista (12,0%) Egyéb keresztény (4,00%) Egyik sem (3,00%) Muszlim (2,00%) Egyéb (3,00%) Szociális rendszer

Gazdaság thumb|Ruanda megművelt földjei thumb|155px|Kassziterit

Ruanda egy vidéki agrárország, ahol a mezőgazdaság adja az exportbevételek mintegy 63%-át. Valamennyi ásványi anyaggal és feldolgozott mezőgazdasági termékekkel is rendelkezik. A népsűrűség magas, de a főváros, Kigali kivételével, a lakosság nem koncentrálódik a nagyvárosokban – 12 millió lakosa kis földterületen terül el. A turizmus, az ásványi anyagok, a kávé és a tea Ruanda fő devizaforrásai. Ruanda termékeny ökoszisztémája ellenére az élelmiszer-termelés gyakran nem tart lépést a kereslettel, ezért élelmiszerimportra van szüksége. Az energiahiány, a szomszédos államok instabilitása és a más országokkal való megfelelő közlekedési kapcsolatok hiánya hátráltatja a magánszektor növekedését.

Általános adatok Gazdasági adatok a CIA World Factbook alapján 2015-2017-ben: Hazai össztermék (GDP/fő): 2100  USD (PPP 2017-ben). GDP növekedés 6,1% (2017) Nemzeti össztermék (GDP) megoszlása 2017-ben: mezőgazdaság 30,9%, ipar 17,6%, szolgáltatások 51,5%. Munkaerő: 6,227 millió fő (2017) Munkanélküliség: 2,7% (2014) Infláció: 4,8% (2017), 5,7% (2016)

Gazdasági ágazatok Mezőgazdaság Területének 47%-a mezőgazdaságilag művelhető. Öntözött terület 96 km².

Ruanda a legkevésbé fejlett országok közé tartozik. A munkaerő 90%-át foglalkoztató mezőgazdaságban felaprózott parcellákon folyó növénytermesztés (banán-, bab-, cirok-, manióka-, földimogyoró- és burgonyatermesztés) elsősorban a létfenntartást elégíti ki. Piretrum (krizantémból készült rovarölő szer). A tea- és kávétermesztés adja az ország kivitelének 85%-át.

Ipar Ásványkincsekben szegény ország, kevés kassziterit-, volfrám-, arany-, ón- és berillkészlete van. Ipara a mezőgazdaság termékeit dolgozza fel.

Ipari termékek: cement, kisüzemi italok, szappan, bútor, cipő, műanyag termék, textília, cigaretta.

Kereskedelem Exporttermékek: kávé, tea, bőr, ónérc. Importtermékek: élelmiszer, gépek, berendezések, acél, kőolajtermékek, építőanyag.

Főbb külkereskedelmi partnerek (2017): Kivitel: Egyesült Arab Emírségek 38,3%, Kenya 15,1%, Svájc 9,9%, Kongói Demokratikus Köztársaság 9,5%, USA 4,9%, Szingapúr 4,5% Behozatal: Kína 20,4%, Uganda 11%, India 7,2%, Kenya 7,1%, Tanzánia 5,3%, Egyesült Arab Emírségek 5,1%

Energia Energia előállítása évente: 525 millió kWh (2016-os becslés)

Létesített kapacitás: 191 MW

Vízerőmű: 51% Fosszilis energia: 42% Megújuló energia: 7%

Kultúra

A lakosság legnagyobb része a létminimum alatt él. Kicsiny házaik sárból és vályogból épülnek, s gyakran hullámlemez fedi őket. A házak zömében nincs se villany, se gáz, sőt folyóvíz sincs. A főutak mellett van néhány kút, az asszonyok és gyerekek (ez az ő munkájuk) innen hordják a vizet kannákban a fejükön. Rőzsét az út széléről szednek, s száraz időben ételüket a ház előtt felállított kövekre tett edényekben főzik. Amikor esik az eső, a házakban állítják fel rögtönzött tűzhelyeiket. Mivel nincs kémény, a füst a tetőn át távozik, s messziről úgy néz ki, mintha az egész ház égne. Ételük főleg manióka, édesburgonya, kukorica, zöldség- és gyümölcsfélék.

Elvben fellelhető a modern élet minden kelléke: víz, villany, telefon, kábeltelevízió stb. Ezek az eszközök azonban a gyakorlatban igen ritkán működnek egyszerre.

A ruandai (és egyben a fekete afrikai) ember szemében az életnek a közösség ad értelmet. Az afrikai kultúra a "mi" kultúrája, szemben az európai "én" kultúrájával. Az emberek élete a nagycsaládban válik teljessé, ahol mindent megosztanak. Ami az enyém, az a tied is, ami a tied, az az enyém is, ha egy nagycsaládhoz tartozunk. A nagycsalád nemcsak a vér szerinti rokonokat foglalja magában, hanem a barátokat és a munkatársakat is. Így például a külföldiek is belekerülhetnek ebbe a családba, ha felvállalják a nagycsaládhoz való tartozásból eredő kötelezettségeket.

Bár a lakosság zöme keresztény és a kereszténységtől várja az üdvösséget, de az afrikai ősvallás hagyományai szerint oldja meg a mindennapi gondjait.