Szomália, hivatalos nevén Szomáliai Szövetségi KöztársaságSzomália Alkotmánya Provisional Constitution , (szomáli: Jamhuuriyadda Federaalka Soomaaliya) egy Magyarországnál csaknem hétszer nagyobb ország Kelet-Afrikában, az ún. Afrika szarván. A polgárháború és a szeparatisták tevékenysége következtében Szomália valójában hosszú időre megszűnt mint állam, és több részre esett szét. 2012 óta központi politikai vezetéssel rendelkezik, és Mogadishuban új, ideiglenes alkotmányt fogadtak el, amely Szomáliát föderációként határozta meg. A felkelők viszont továbbra is ellenőrzésük alatt tartják Szomália középső és déli területének nagy részét, és befolyást gyakorolnak a kormány által ellenőrzött területeken, ahol Dzsilib városa a felkelők de facto fővárosa.
A világ legkevésbé fejlett országai közé tartozik, amit az olyan nemzetközi rangsorolásokban elért helyezése is mutat, mint az egy főre jutó GDP vagy az emberi fejlettségi index.
Földrajz bélyegkép|balra|180px|Szomália domborzati térképe thumb|left|180px|Az ország műholdas képe Területének északi részét a tengerpartról lépcsőzetesen emelkedő félsivatagos hegyvidék jellemzi. Az Indiai-óceán partját déli irányban kiszélesedő szavannás síkság kíséri.
Éghajlata Éghajlata trópusi sivatagi és félsivatagi. (A Köppen-osztályozáson: BWh, BSh.) Az évi csapadék mennyiség Mogadishuban 430 mm, Boosaaso-ban évi 20 mm.http://www.dwd.de/DWD/klima/beratung/ak/ak_632600_kt.pdf
Az északi és középső területek rendkívül szárazak, a déli rész valamivel több csapadékot kap. A hőség olykor elviselhetetlen. A magasabban fekvő belső vidék éghajlata már kellemesebb.A Föld országai, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965 Az Egyenlítőhöz való közelsége miatt éghajlatánál nincs sok szezonális változás, de négy évszak különböztethető meg főleg a csapadék alapján:Hadden, Robert Lee. 2007. "The Geology of Somalia: A Selected Bibliography of Somalian Geology, Geography and Earth Science". decembertől márciusig tart a Jilal, forró, és egyben az év legszárazabb évszaka, áprilistól júniusig a Gu, az esős évszak, júliustól szeptemberig a második száraz évszak, a Xagaa ("Hagaa"), októbertől decemberig tart a rövidebb esős évszak, a Dayr.
Domborzat Guban: Az Ádeni-öböl partján fekvő, keskeny (2–12 km), sivatagos tengerparti síkság északnyugat-Szomáliában, Zeila és Berbera városok között. Észak-szomáli-hegyvidék (Medzsurtin): az Etióp-magasföldből kinyúlva az ország északi részén, nyugat-keleti irányban húzódik, az etióp határtól Afrika szarváig. Több tagból áll. Itt található az ország legmagasabb pontja: Shimbiris (Shimbir Beris, )http://peaklist.org/WWlists/ultras/africa.html Szomáli-felföld vagy fennsík: fokozatosan lejt az Indiai-óceán (kelet) felé, és az ország középső részén a Mudug-síkságot alkotja. Egyik fontos része a Nugaal-völgy, melyet számos időszakos folyó szel át. A fennsík dél felé lejt, és egy lankás dombvidékbe (Haud [Hawd]), majd a Mudug síkságába megy át. Szomália déli felén széles feltöltött síkság húzódik.
Élővilág Az ország száraz; legnagyobb részét alacsony, bozótos felföldek alkotják. A Guban területén örökzöld vegetáció jellemző, de itt száraz az éghajlat, a fű foltszerűen nő. Jellemző növények az akácia, a tüskés cserjék, az aloe, a baobab és a tömjénfa. Az északi hegyvidéken örökzöld fák és cserjék élnek, az alacsonyabb részeken ritkás erdőket is alkotnak. A Szomáli-felföld fás, bokros, füves térség, sok helyen erősen elsivatagosodott a túllegeltetés miatt. Mohamed Diriye Abdullahi: Culture and customs of Somalia, 5-7. o.
Vízrajz Legnagyobb folyója az Etiópia felől érkező Dzsubba (Jubba), amely az ország déli végében, Kismaayo mellett ömlik az Indiai-óceánba. Másik állandó folyója a Shebelle, amelyik szintén Etiópiából érkezik, majd megközelíti a szomáliai fővárost, ezután élesen délnyugat felé fordul. Utána időszakossá válik, vize általában elfogy, de az esős időszakokban eléri a Dzsubba folyót.
Környezet A túllegeltetés és a faszén növekvő termelése hozzájárul a terület elsivatagosodáshoz.
Számtalan illegális szemétlerakóhely jön létre; a főváros régiójában a szemetet egyéni vállalkozók gyűjtik össze, aztán a saját telkükön elégetik vagy elássák. A közösségi területek (piacok, vágóhidak, kórházak) nem rendelkeznek szennyvízkezelő rendszerrel, csak nagyon ritkán (éttermek, üzletek) gyűjtik a szennyvizet és szállítják el tartálykocsikkal. Az emésztőgödröket többnyire nem ürítik; ha megtelik, csak betemetik és újat ásnak.
Sok más ország Szomália partjai közelében szórja az óceánba a különösen veszélyes hulladékát, emiatt az itt élő tengeri állatok jelentős része kipusztult.Susan M. Hassig, Zawiah Abdul Latif: Somalia, 51-52. o., Marshall Cavendish, 2007,
Nemzeti parkok Szomáliában korábban nemzeti parkok és természetvédelmi területek kiterjedt rendszere létezett. A mai állapotról, a volt nemzeti parkok tényleges helyzetéről keveset tudni, de nem valószínű, hogy a hadviselő felek különös figyelemmel lennének a természeti értékekre.
Történelem
A gyarmatosítás előtt Lehetséges, hogy ezen a területen feküdt az ókori egyiptomiak által Punt néven ismert vidék. Egy része a 2–7. században az Etiópiai Királysághoz tartozott. Az arabok a 7. században telepedtek le a partvidéken, míg a szomáliak a 9. században kezdtek a területére bevándorolni. 1200 és 1500 között virágoztak különböző szomáli városállamok és királyságok. Északnyugat-Szomáliában az Adal Szultánság (szomáliak, afarok és hararék többnemzetiségű állama) uralkodója 1520-tól kezdve meghódította Etiópia háromnegyedét, aztán vereséget szenvedett az egyesült etióp-portugál csapatoktól 1543. február 21-én. Az Adzsuran Szultánság a 14. és a 17. század között virágzott. Adal és Ajuuraan összeomlása után a 17. században új városállamok virágoztak fel.
Gyarmati kor A 19. században északi része brit, déli része pedig olasz közigazgatás alá került. A gyarmati időszakban is folytatódott a szomáli törzsek egymás közti küzdelme. Iszlám szekták szerveződtek, amelyek közül volt, amelyik fegyverrel harcolt a gyarmatosítók ellen, mások az erőszakmentes ellenállást választották.
A második világháborúban átmenetileg az olaszok elfoglalták egész Szomáliát, majd brit csapatok Kenyából kiindulva elfoglalták egész Olasz Kelet-Afrikát (Szomáliát és Etiópiát). Mindkét oldalon harcoltak szomáli katonák is. A háború után nem csak a brit, de az olasz gyarmati uralmat is helyreállították. thumb|left|200px|A polgárháborút megelőzően Mogadishu az "Indiai-óceán partjának drágaköve volt.".Al J. Venter Africa Today (1975) p. 152 A független Szomália Az állam 1960-ban nyerte el függetlenségét az egykori Brit Szomáliföld és Olasz Szomáliföld egyesítéseként. 1969. október 15-én meggyilkolták Abdi Rasid Ali Sermarke köztársasági elnököt. Hat nappal később Sziad Barre (1910–1995) tábornok vezetésével a katonaság és a rendőrség puccsal magához ragadta a hatalmat, ezzel létrejött a Szomáli Demokratikus Köztársaság. 1970-ben szocialista fejlődési irány és államosítások kezdődtek. Az 1974–75-ös szárazság óriási éhínségeket okozott. Az 1970-es évek közepétől 1988-ig Etiópiával véres háborút vívott (lásd: Ogadeni háború). A háborút rosszul készítették elő, Szomália nem kapott külső támogatást, míg Etiópiát a Szovjetunió és Kuba támogatta. Szomália katonai vereségét gazdasági összeomlás követte, majd a rezsim minden támogatóját elvesztve az Etiópia által támogatott különböző fegyveres ellenállási csoportok egyidejű támadása miatt megbukott.
1982-ben határháború robbant ki Etiópia és Szomália között (etióp–szomáli határháború). thumb|right|200px|Kanadai békefenntartók bevetésen az országban, 1992. thumb|right|200px|Fegyveresek Mogadishuban, 1992/1993. thumb|200px|Az Al-Shabaab iszlamista csoport zászlója
Polgárháború
Az 1990-es évek elején polgárháború tört ki, északi részei (Szomáliföld, Puntföld és Jubaföld) kinyilvánították függetlenségüket (amelyet sem a központi kormány, sem az ENSZ nem ismert el), a központi hatalom széthullott, a déli területeken állandósult a belviszály. Az 1990-es években volt olyan időszak, amikor a különböző hadurak közötti határok állandósultak, ekkor viszonylagos béke állt be. Ennek ellenére a hadurak, illetve az általuk vezetett törzsek közti, Sziad Barre által is erősen szított mély gyűlölet és bizalmatlanság megakadályozta egy működőképes központi kormány szervezését. 2000-ben szerveztek egy ideiglenes központi szövetségi kormányt a rend helyreállítására és az északi területek integrálására. Ez a próbálkozás nem bizonyult sikeresnek: a fővárost, Mogadishut nem vonta ellenőrzés alá. Nyugatabbra, Baidoa városban rendezte be hivatalait.
A zűrzavaros körülmények kedveztek a muszlim szélsőségek térnyerésének. Az Iszlám Bíróságok Uniója (ICU) nevű szervezet milicistái 2006 elejére az ország déli részének jelentős vidékein magukhoz ragadták a tényleges kormányzást. Megromlott a viszonyuk az ideiglenes kormány mögött álló hadurakkal: a nézeteltérés a saría (iszlám jog) alkalmazása körül robbant ki. Az iszlám bíróságok megváltoztatták a társadalmi életet szabályozó törvényeket, betiltották a khat (amfetamin-szerű stimuláns anyagot tartalmazó növény) fogyasztását és olyan szigorú erkölcsi törvényeket érvényesítettek, mint hogy betiltották a futballt, beleértve a tévéközvetítéseket is. (Ez utóbbi intézkedést magában az ICU-ban sem tartották be.) A hadurak sikertelen kísérletet tettek az ICU ellen, aminek folytatásaként csapataikat kiűzték Szomáliából. 2006 júniusára egész Dél-Szomália az ICU milicistáinak kezére került. 2006 szeptemberében, amikor a Baidoában székelő kormány utolsó kikötője is az ICU kezére került, Etiópia beavatkozott: páncélos járművekkel és modern légierővel támogatatott csapataik december 8-án elfoglalták Mogadishut, majd folytatták az ICU erőinek üldözését. 2007 januárjában minden jelentősebb településről kiszorították az ICU milicistáit.
2006 és 2009 között új iszlamista militáns csoportokat szerveztek (Al-Shabaab, Jabhatul Islamiya, Hizbul Islam), így folytatták az átmeneti kormány erői és az etióp csapatok elleni harcot. Sikerült ellenőrzésük alá vonni az ország nagy részét. Mogadishuban is folytatódtak a harcok. Az átmeneti kormány továbbra is csak Mogadishut és Baidoát tartja ellenőrzése alatt.
A politikai helyzet Szomáliában továbbra is áttekinthetetlen, törzsi harcosok harcolnak a másik törzs harcosai ellen. A Sziad Barre rezsimje idején szerveződött frakciók gátjai egy, a rezsim utáni szilárd központi kormányzatnak. A vezető "oszd meg és uralkodj" politikája következtében a nemzetségek között súlyos gyűlölet és bizalmatlanság alakult ki. Szomáliföldön szinte szóba sem jöhet az egyesülés a BarreIn the Valley of Death: Somaliland’s Forgotten Genocide (The Nation) által elkövetett népirtásokért. A vérontások több tízezer ember életét követeltékJones, Adam (2004): Genocide, war crimes and the West. History and complicity. Zed Books. .Straus, Scott (2015): Making and Unmaking Nations. The Origins and Dynamics of Genocide in Contemporary Africa. Cornell University Press. ., valamint rengeteg települést romboltak a földig (Hargeysát például Afrika Drezdájának nevezik a történtek után).Harper, Mary (2012): Getting Somalia Wrong? Faith, War and Hope in a Shattered State. Zed Books Ltd. .
Izrael 2025. december 26-án önálló államként elismerte a szakadár Szomáliföldet. A döntést nemcsak Szomália bírálta, de Egyiptom, Dzsibuti és Törökország is elutasítóan fogadta.
Politika Bár a Barre-rezsim bukását követő polgárháború komoly gazdasági nehézségeket okozott Szomáliának, az ország 2012 óta központi politikai vezetéssel rendelkezik, melyet a nemzetközi közösség is elismer. A 2017-es politikai választások sikeresen zajlottak az országban, mely évtizedes küzdelmek után elindult a fejlődés útján.