Poeltenberg ErnőNeve Pöltenberg alakban is előfordul, azonban az a változat helytelen, saját nevét maga is Poeltenbergnek írta. A Révai XV. kötet, 1922-es kiadása is ö-vel írja. Az utcanevekben is úgy szerepel, az iskolában is úgy tanítják. Az 1850-es Az aradi tizenhárom c., legismertebb litográfián is úgy van írva. lovag (Ernst Poelt, Ritter von Poeltenberg; Pöltenbergi Pölt Ernő) (Bécs, 1808. február 20.Merényi-Metzger Gábor: Pöltenberg Ernő keresztelési anyakönyvi bejegyzése, avagy egy 200 éve született aradi vértanú. Hadtörténelmi Közlemények 2008. 3-4. sz. 765-766. old. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
Családja Gazdag osztrák szülők gyermekeként született, édesapja, Leopold Poelt von Poeltenberg,[ Poeltenberg Ernő levele apjának, Leopold Poelt von Poeltenberg lovagnak] ügyvéd volt.
A bécsi Stephansdomban keresztelték meg:
Két leánytestvéréről van tudomásunk: Wilhelmina (1809 - Badacsony, 1887. június) alapítványi hölgy, a Szent Anna-rend tiszteletbeli tagja.Vasárnapi Ujság 1887/24 Amália, akinek férje Fackh József az osztrák hadsereg ezredese volt, aki 1848-ban a honvédséghez lépett át, ahol tábornoki rendfokozatot nyert. Házasságukból Károly és Gedő nevű fiaik születtek.Országos Hírlap, 1898. november 7.
Peoltenberg Ernő felesége, Kakovszka (Kakowska) PaulaPoeltenberg Ernő levele feleségének lengyel származású asszony volt, aki Budán halt meg, 1874. november 13-án, 53 évesen.Vasárnapi Ujság, 1874. november 22. Három gyermekük született: Poeltenberg Leopold (1841–1862)Pöltenberg Ernő aradi vértanú tábornok emlékei a Révfülöpi Honismereti gyűjteményben, revhon.hu Leopold hadnagy lett, és 1862-ben önkezével vetett véget életének.Az aradi vértanúk özvegyei, klauzal.hu Poeltenberg Guido (1846, Pest-Buda – 1889)Guidó Poeltenberg, geni.com Guidó erdészeti tanácsos lett. Poeltenberg Ilona (1842–1922),Ilona Poeltenberg, geni.com Ilona férje Fackh Gedő lett, aki azt unokatestvére volt. Házasságukból három gyermek született. A fiatalabbak: Bothmer Jenőné Fackh „Jenny” Johanna, aki 1871-ben született Botfán és 1958. június 24-én Badacsonytomajon hunyt el,[ Az aradi vértanúk Válogatta, szerkesztette, az előszót és a jegyzeteket írta Katona Tamás ] valamint Elemér, aki Badacsonytomajon született 1875-ben és 1941-ben halt meg. Mindketten a Poeltenberg-Fackh kettős előnevet viselték. Harmadik testvérük, az 1869-ben született Ernesztin fiatalon meghalt, 1887-ben.Vasárnapi Ujság 1887/4
Pályája A császári hadseregben
1829-ben került hadapródként a császári-királyi hadseregbe, előbb a 7. (Hardegg) vértesezredbe, később 1833-tól Galíciában szolgált a 4. Sándor huszárezredben (amelynek tulajdonosa 1839-1849 között Sándor nagyherceg, orosz trónörökös volt, a Sándor-huszárok viselete akkor vörös (krapprot) pantalló, sötétzöld (dunkel-grün) mente, világoskék (lichtblau) csákó volt), ahol hadnagyi kinevezést kapott.Poeltenberg Ernő , bkhe.hu A Sándor-huszároknál később a svadronyos (lovasszázad) kapitányságig vitte, de 18 évi szolgálata alatt ennél magasabb rendfokozatig nem jutott. 1848 tavaszán helyezték ezredével Magyarországra, holott ő több ízben kérelmezte, hogy egy Itáliában állomásozó lovasezredhez helyezzék.
A magyar honvédseregben Huszárszázadával 1848. szeptember elején a Dráva-vonalon állomásozott, szeptember 29-én részt vett a pákozdi csatában és Jellasics horvát bán serege ellen, az osztrák határ átlépésének gondolatával azonban nem értett egyet, a határátlépés ellen izgatott, s ezért elbocsátották a hadseregből.
balra|bélyegkép|Poltenberg Ernő vezérőrnagy, Pollák Zsigmond metszete (Vasárnapi Ujság, 1868. október 4.)Vasárnapi Ujság, 1868. október 4., epa.oszk.hu Október 18-án Móga János a magyar hadsereg fővezére közölte Poeltenberggel és Vécsey Ödönnel, hogy elbocsátja őket a honvédseregtől.Egy küzdelmes év katonái , matramuzeum.hu A tisztikarnak így el kellett döntenie, hogy hol áll. Ekkor fordulat következett be.Hermann Róbert: Mindig az elsők között. Poeltenberg Ernő, a szabadságharc tábornoka., epa.oszk.hu
jobbra|bélyegkép|270px|A második komáromi csata a monostori sáncoknál, 1849. július 2. Ezután Görgey Artúr parancsnoksága alá került, akinek javaslatára 1848. október 27-én honvédőrnaggyá, később, decemberben alezredessé nevezték ki.
A kápolnai csatában (február 26–27.) kitüntette magát.Hermann Róbert: A kápolnai csata második napja, rubicon.hu 1849. április 14-e után a hetedik hadtest parancsnoka, ezredes, majd június 2-án tábornok lett. A nyári hadjárat idején Haynau túlerejével szemben visszavonulni kényszerült, ahol a legválságosabb pillanatban mentette meg huszárjaival a már veszendő ágyúütegeket s Verpelétig üldözte az ellenséges vasasokat.
Az isaszegi csatát ő kezdte Schlick hadteste ellen. 1849 április 20-án Kéméndnél Wyss tábornokot verte meg, akit Esztergomnál átszorított a Dunán. Részt vett a komáromi csatában (július 2. – július 11.),Tarján M. Tamás: A komáromi csata, rubicon.hu majd a váci ütközetben (július 15. – július 17.). Komárom felmentése után a 7. hadtest élén Görgey Győr alá küldte, hogy védő bástyát alkosson az osztrák hadak esetleges előnyomulása ellen és amíg Görgey Buda várát ostromolta, addig ő ott táborozott. Az osztrák lovasság több ízben nyugtalanította a VII. hadtest hadállását, de Poeltenberg mindannyiszor visszaverte a támadásokat. Kmety György csornai győzelmével egyidejűleg Öttevénynél sikeres támadást intézett az osztrák balszárny ellen. 1849 június 28-án Haynau fő ereje megtámadta, az óriási túlerő elől kénytelen volt visszavonulni Komárom alá. A komáromi-csatában minden törekvése kárba veszett, hogy a küzdelmet a magyarok javára döntse el. Július 11-én Görgei keresztül akarta törni Haynau hadállását, hogy Komáromtól a Duna jobb partján elvonulhasson. Poeltenberg ez alkalommal az ácsi erdő ellen intézett támadást, de Schlick tábornok visszaverte. Amikor Görgeynek Vácnál ki kellett térni Paskievics hadai elől, Poeltenberg fedezte a magyar seregek elvonulását Balassagyarmat felé. Július 18-án Nagykovácsinál az orosz Anrep altábornagy megtámadta, de a támadást elhárította. Július 23-án Görgey parancsára, Harsánynál megverte az oroszokat. Július 24-én Felsőzsolcára kényszerült, másnap azonban Leiningen segítségével az oroszokat Miskolcnál megverte.Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben I-II. Franklin-Társulat, 1911
Vértanúsága Poltenberg tábornok mindvégig Görgey törzskarában harcolt. Görgey bizalmasaként ő is közvetített a gróf Rüdiger altábornaggyal, a cári seregek hadtestparancsnokával történt tárgyalásokonBeniczky Lajos visszaemlékezése az oroszokkal való tárgyalásokra a fegyverletételről.
Poeltenberget sok más honvédtiszttel együtt Görgey világosi táborában fogták el az osztrák hatóságok. right|thumb|280px|Thorma János: Aradi Vértanúk. Poeltenberg Ernőt elsőnek vitték a bitófáhozThorma János restaurált, 1848-as festményei, ace.hu
A császártól kapott kormányhatalom alapján 1849. július 1-én állította fel Haynau a haditörvényszékeket. Poeltenberg Ernőt az aradi haditörvényszék felségsértés bűntettének koholt vádjával kötél általi halálra ítélte. A kivégzés reggelén a lőpor és golyó általi halálra itélt vértanúk után sorrendben az ötödikként, a kötél általi halálra ítéltek közül elsőként őt akasztották fel.1849. október 6. Johann Schückl császári-királyi hadbíró százados igazolása Franz Bott hóhérnak Poeltenberg Ernő kivégzéséről, mek.oszk.hu Az aradi vártól délre, a Maros árterén, reggel 6 és 7 óra között akasztotta fel Franz Bott katonai hóhér. A bitófa alatt így szólt: „Szép deputáció megy Istenhez a magyarok ügyében reprezentálni!”. Rendkívül erős fizikuma miatt halála lassú és gyötrelmes volt.Aradi vértanúink - Történelem, helytörténet/Magyar történelem 1791-1867 mek.oszk.hu
Emlékezete
"Világosnál, Világosnál Huszárok könnyeznek, Sirva sirnak veszedelmén A magyar nemzetnek." Gyulai Pál: Világosnál
Vaján - mint valamennyi aradi vértanúról- utcát neveztek el róla.
Jegyzetek
Források Hamvay Ödön: Az aradi tizenhárom (Budapest, 1899) Bartha Albert: Az aradi tizenhárom vértanú pörének és kivégzésének hiteles története (Budapest, 1930)
Irodalom Hermann Róbert: Mindig az elsők között. Poeltenberg Ernő honvédtábornok élete, Alapítvány a Magyar Hadi Történetírás Támogatására. Budapest, 1997 Domahidy Miklós: Az osztrák vádlott, Alcím: Regény egy tárgyalásról, amelyen nem derült ki, hogy a vádlottat Pöltenberg Ernőnek vagy Ernest Pölt Ritter von Pöltenbergnek hívják, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1990,
További információk Hermann Róbert: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúi – október 6.
Kategória:Aradi vértanúk Kategória:Osztrák katonák Kategória:1808-ban született személyek Kategória:1849-ben elhunyt személyek