bélyegkép|263px|Schweidel József honvéd vezérőrnagy, aradi vértanú szobra Pécsen. Bencsik István szobrászművész alkotása
Schweidel József (Joseph Schweidel, Zombor, 1796. május 18. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
Életpályája
A német polgári családból származó Schweidel JózsefSchweidel József, az 1849-es aradi kivégzések egyik áldozata, keruletunk.ujbuda.hu katonai pályafutását a császári seregben kezdte, a negyedik huszárezredben mint hadapród szolgált, később a kapitányságig vitte. Tanítója a híres Simonyi óbester volt. Harcolt a napóleoni háborúkban, ott volt többek között a párizsi csatánál is.
Az 1848-as forradalom kitörésekor hazavezette Bécsből az ezredét. Ezután Bács megyében a táblabírák közé iktatták. A katonai ranglétrán gyorsan emelkedett, először ezredessé nevezték ki, majd a schwechati csatában tanúsított bátorságáért az Országos Honvédelmi Bizottmány 1848. október 28-án tábornokká avatta. 1849. május 9-én Pest városparancsnoka lett. Világosnál tette le a fegyvert.
Az aradi haditörvényszék 1849. szeptember 26-án felségsértés bűntette miatt golyó általi halálra ítélte.https://mek.oszk.hu/06100/06162/html/aradiv02865k/aradiv02865k.html A haditörvényszék vele kapcsolatban kegyelmi előterjesztéssel élt,https://mek.oszk.hu/06100/06162/html/aradiv02865l/aradiv02865l.html amit azonban Haynau elutasított. 1849. október 6-án hajnalban kivégezték.
Neje Bilinska Domicella volt, aki Budapesten, 1888. március 23-án, 84 évesen halt meg.Vasárnapi Ujság, 1888. április 1. 1827-ben vette feleségül, s öt gyermekük született, köztük Schweidel Béla (1828–1916), aki szintén részt vett a szabadságharcban, később pedig őt is az aradi várbörtönben tartották fogva, azonban csak párszor találkoztak.szeptember 11-én, 29-én, október 4-én és október 5-én
Fogságáról naplót vezetett felesége számára: „Egy fiatal minorita papot küldtek hozzám, aki igazán értelmes ember és érdemdús pap; megbízták, hogy holnap reggel jöjjön el hozzám, és lásson el a szentségekkel. Valóban ne adnának kegyelmet nekünk? Az utolsó pillanatig olyan reménykedve bizakodom, hogy nem is tudom magam átengedni a halál gondolatának. Zárom ezeket a sorokat, és remélem, hogy október 6-án örvendetesebb érzésekről számolhatok majd be. Ezt a három ív papírt, amelyen hűségesen megírtam aradi fogságomat, adják át feleségemnek, Domicának, ha bele nem pusztul bánatába.”
Emlékezete Szobra 1918-ig Zomborban a Megyeháza előtti téren állt.
Vaján – mint valamennyi aradi vértanúról – valamint Esztergomban, Miskolcon és Győrben utcát neveztek el róla. bélyegkép|263px| Schweidel József szobra
Jegyzetek
Források
Hamvay Ödön: Az aradi tizenhárom (Budapest, 1899)
További információk Hermann Róbert: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúi – október 6. Schweidel József: Aradi fogságom naplója, mek.oszk.hu
Kategória:Aradi vértanúk Kategória:Zomboriak Kategória:1796-ban született személyek Kategória:1849-ben elhunyt személyek