A GCC a GNU Compiler Collection rövidítése.
Szabadon elérhető C, C++, Pascal, Objective-C, Java, Fortran és Ada fordító, elsősorban Linux és BSD – tehát POSIX – rendszerekre, de létezik Microsoft Windows-ra készített változata is (MinGW -n keresztül), rengeteg CPU és architektúra támogatott, amire a GCC tud fordítani.
Eredetileg a gcc GNU C Compiler-t jelentett, és csak is kizárólag C programozási nyelvet tudott kezelni. A gcc 1.0-t 1987-ben adták ki, majd a fordítót kiterjesztették arra, hogy C++-t is képes legyen lefordítani, az év decemberében. Később front end-et fejlesztettek többek közt a következőkhöz: Objective-C, C++, Fortran, Java (Gcj), Ada (Gnat), és Go.
A Free Software Foundation (FSF) adja ki a GCC-t GNU General Public License (GNU GPL) alatt. A GCC fontos szerepet játszott a szabad szoftver növekedésében, mind eszközként, mind példaként.
Történelmi áttekintés Eredetileg GNU C Compiler-ként indult, és ennek a projektnek köszönheti a fejlődését sok nyílt forrású operációs rendszer, többek között a Linux és a nyílt BSD-k is.
Támogatott architektúrák thumb|249x249px|GCC a Hello World programot fordítja Windows alatt Az elsődlegesen támogatott (és legjobban tesztelt) processzorcsaládok a 64- és 32 bites ARM, 64- és 32 bites x86-64 és x86 és a 64 bites PowerPC és SPARC.
A GCC cél-processzorcsaládok a 11.1-es verziótól kezdve a következők:
A standard kiadásban támogatott kevésbé ismert célprocesszorok a következők voltak:
További processzorokat támogattak az FSF-verziótól elkülönülten karbantartott GCC-verziók:
A GCJ Java compiler/fordítóprogram vagy egy natív gépi nyelvi architektúrát, vagy a Java virtuális gép bájtkódját célozhatja meg. Amikor a GCC-t újracélzás (retargeting) során egy új platformhoz adaptálják, gyakran használják a bootstrapping technikát (amellyel önfordító fordítót állítanak elő). A Motorola 68000, Zilog Z80 és más processzorokat is gyakran megcéloztak a különböző Texas Instruments, Hewlett Packard, Sharp és Casio programozható grafikus számológépekhez fejlesztett GCC verziókban.
Kiadási stratégia bélyegkép|332x332px|GCC kiadási stratégia Az új kiadási menetrend során általában három fejlesztési állapotot hoznak létre, mielőtt egy branchot létrehoznak.
A nagyobb változtatások során adnak branchot a projekthez, melyek lehetnek: új C++ parser esetén új memória allokációs séma esetén új optimalizációs lépés Minden branch után új kiadási menetrend következik, valamint jellemzően két havonta bug-fix foltot is kiadnak az eredeti kiadáshoz.
Források
További információk Hivatalos oldal
Kategória:GNU projektek Kategória:Java fejlesztőeszközök Kategória:Fejlesztőeszközök Kategória:Programozási nyelvek Kategória:Parancssori alkalmazások Kategória:Szabad szoftverek Kategória:Nyílt forrású szoftverek