A Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete Magyarország legrégebbi orvosi oktatási és kutatási intézménye, amely 1769-ben alakult meg Nagyszombaton, és azóta is változatlan jogfolytonossággal működik. Az intézet az egyetlen tanszék, amely az alapítástól kezdve folyamatosan fennállt, míg más tantárgyak az orvostudomány fejlődése során átalakultak. Az intézetnek ma is otthont adó épületet 1898. június 12-én avatták fel Budapesten, a Tűzoltó utca 58. szám alatt. Az épület az orvosi oktatás egyik fellegvárává vált. Tanára volt Thanhoffer Lajos, Lenhossék Mihály, Huzella Tivadar, a magyar szövettani képzés egyik megteremtője, Szentágothai János, és még számos iskolateremtő személyiség.

Története Az anatómia oktatása a Semmelweis Egyetem jogelődjénél az orvosi kar 1769-es megalakulásával egy időben indult meg a Nagyszombati Egyetem tanszékeként. Az első anatómia professzor Trnka Vencel volt, aki egyúttal belgyógyászati tárgyakat is oktatott. A kar az 1770–1780-as években Budára és végül Pestre költözött – anatómia tanszéke pedig az alapítás óta őrzi jogfolytonosságát. A 19. század közepén jelentős átalakulást hozott Lenhossék József 1859-es kinevezése. Az ő vezetése alatt az intézet korszerűsödött, és a nemzetközi szinten is elismert anatómiai kutatások mellett kiemelkedő preparátumgyűjtemények jöttek létre. Ekkoriban az intézmény Anatómiai Intézet néven működött. Az anatómia iránti növekvő igény miatt 1882-ben a tanszéket kettéosztották: létrejött az I. és a II. sz. Anatómiai Intézet. Az I. sz. intézet élén továbbra is a Lenhossék család tagjai álltak, míg a II. sz. intézet vezetését előbb Mihálkovics Géza, majd Thanhoffer Lajos látta el. Pesten először a Hatvani utca és az Újvilág utca sarkán, a jezsuita kolostorban működött. Onnan az Üllői útra költözött, de épülete a kórbonctani intézeté lett. Az oktatáshoz új anatómiai épületre volt szükség. A mai, Tűzoltó utcai épületet Kolbenheyer Ferenc és Weber Antal műépítész tevei alapján 1896–1898 között építették. Itt kapott helyet az I. és II. sz. Anatómiai Intézet és az egyetem Anatómiai Múzeuma, ahol azokat a preparátumokat és gyűjteménydarabokat őrzik, amelyek a 19–20. századi magyar anatómiai gyakorlatot tükrözik. A létesítményt Mihalkovics Géza rektor, az intézet igazgatója avatta fel 1898. június 12-én. A földszinten és a második emelet egyik szárnyában kapott helyet az I. Bonctani Intézet, az első emeletet és a második emelet másik felét foglalta el a II. Bonctani Intézet. Az épület az orvosi oktatás egyik fellegvára lett.

Az 1930-as évek elején a két intézet profilja véglegesen különvált: az I. sz. Anatómiai Intézet elsősorban a bonctan és a regionális anatómia oktatására szakosodott, míg a II. sz. intézethez került a szövettan, a fejlődéstan és a biológia oktatása. A második világháborút követően, 1945 és 1950 között a II. sz. intézet hivatalos neve II. sz. Anatómiai Intézet lett, majd 1950-től Szövet- és Fejlődéstani Intézet néven működött tovább, ekkor integrálva az orvosi biológia oktatását is. 1971-ben újabb változás történt: az intézmény neve II. sz. Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetre módosult, miközben a biológia oktatása önálló tanszékbe szerveződött. Ezzel párhuzamosan tehát két anatómiai jellegű intézet működött: az I. sz. inkább a klasszikus bonctanra koncentrált, míg a II. sz. szövettani és fejlődéstan feladatokat látott el.

Az utóbbi évtizedekben a nagy bonctermekből kisebb gyakorlati helyiségeket alakítottak ki, és új laboratóriumok is épültek. Az avatás centenáriumát 1998. június 12-én ünnepelték. A legutóbbi nagy szervezeti átalakulás 2016. január 1-jén valósult meg, amikor az I. sz. Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet és a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet (a II. sz. intézet jogutódja) összeolvadt. Az új egység a mai napig Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet néven működik, és egységes szervezeti keretben gondoskodik az anatómia, a szövettan és a fejlődéstan oktatásáról és kutatásáról.

Anatómiai múzeum Az Anatómiai Intézet egyik kiemelkedő értéke a 150 éves múltra visszatekintő tudományos gyűjtemény. Az európai hírű múzeum alapjait II. József császár adománya, a Fontana-féle viaszmodell-készítmények adták meg. A múzeum megteremtője Lenhossék József, aki tanítványaival továbbfejlesztette volt mestere, a magyar származású bécsi Hyrtl professzor makrotechnikai eljárásait. A gyűjtemény a két világháborúban jelentős veszteségeket szenvedett, a történelmi értékű készítmények maradéka az Orvostörténeti Múzeumba került, a többi az oktatást szolgálja. A múzeum kiemelkedő értékei közé tartoznak Lenhossék József visszérkészítményei, Davida Leó a párizsi világkiállításon első díjat nyert központi idegrendszeri készítménye, számos magzattorz és a koponyagyűjtemény egy része. Ezen kívül évtizedeken át itt őrizték a híres betyár, Rózsa Sándor koponyáját is. A kiállítás ma is látogatható az érdeklődők számára, míg a hallgatók számára tanulómúzeumként működik, ahol preparátumokat kölcsönözve készülhetnek vizsgáikra.

Az épület előtt látható Mihalkovics Géza (1844–1899) orvosprofesszor, akadémikus, az orvosi egyetem dékánja mellszobra, amit Ligeti Miklós készített (1901). Az Intézet kertjében egy másik szobor is áll: Barabás Benedek, a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatójának Mortui vivos docent („A halottak tanítják az élőket”) című műve, melyet 2017-ben lepleztek le.

Az intézet vezetőinek névsora Az alábbi lista a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének (illetve az épületben korábban külön működő két intézet/tanszék) igazgatóit sorolja fel.

Az (egyesített) intézet/korábbi I. számú intézet 1770–1790 – Trnka Vencel 1790–1791 – Báró (Hauptmann) Károly 1791–1805 – Szennig (Szening) János 1805–1807 – Rácz Sámuel 1807–1819 – Stáhly Ignác 1819–1823 – Böhm Károly és Kieninger Boldizsár (közös) 1823–1826 – Stáhly Ignác 1827–1858 – Csausz Márton 1858–1859 – Arányi Lajos 1859–1888 – Lenhossék József 1888–1889 – Lenhossék Mihály 1890–1899 – Mihalkovics Géza 1900–1934 – Lenhossék Mihály 1935–1961 – Kiss Ferenc 1961–1963 – Donáth Tibor (mb. igazgató) 1963–1977 – Szentágothai János 1977–1994 – Tömböl Teréz 1994–2004 – Réthelyi Miklós 2004–2014 – Csillag András 2014–2015 – Gerber Gábor (mb. igazgató) 2016–2020 – Dr. Szél Ágoston 2021– (jelenleg) – Dr. Alpár Alán

A Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet / korábbi II. számú intézet 1875–1889 – Mihálkovics Géza 1890–1909 – Thanhoffer Lajos 1909–1929 – Tellyesniczky Kálmán 1930–1932 – Lenhossék Mihály (mb. igazgató) 1932–1947 – Huzella Tivadar 1947–1949 – Kiss Ferenc (mb. igazgató) 1950–1971 – Törő Imre 1971–1995 – Halász Béla 1995–2003 – Oláh Imre 2003–2015 – Szél Ágoston

Hivatkozások

Források A Semmelweis Orvostudományi Egyetem anatómiai épületének centenáriumi évkönyve 1898-1998. Szerk.: Donáth Tibor, Lakatos András, Szél Ágoston, Wenger Tibor. Bp.: Szentágothai János Alapítvány, 1998.

Külső hivatkozás

Hivatalos oldal Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely Krónika rovata. Élet és Tudomány, 1998. 25. sz.

Kategória:Semmelweis Egyetem Kategória:Budapest IX. kerületének egészségügyi intézményei Kategória:Budapest IX. kerületének oktatási intézményei