thumb thumb A Mátra nyugati szélén, a Zagyva völgyében fekvő Tar község délkeleti oldalán emelkedő dombvonulat peremén áll az erődfallal körülvett,http://kirandulastippek.hu/palocfold/tar-arpad-kori-templom egyhajós, középkori eredetű, Szent Mihálynak szentelt katolikus templom.Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 128. oldal. A templom és kerítésfala is műemlék.http://sematizmus.vaciegyhazmegye.hu/plebania.php?id=184
Temető veszi körül, a templom kertjében néhány 19. századi sírkő is látható.http://www.matrainfo.hu/telep_tar.php A templommal szemközti dombon állnak Tari Lőrinc középkori eredetű udvarházának romjai.Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 129. oldal.
A templom építészete A védelmi célból épített kerítőfal lőrésekkel ellátott, hátsó kétharmada 1500 körül keletkezhetett. Kapuján átlépve a nyugati homlokzat elé kissé kiugró barokk, hagymakupolás torony magasodik fölénk.
Timpanonos, két-két toszkán jellegű oszlop által tartott előrészen át vezet a tornyon keresztül az út a templomba, ez az előcsarnok volt a legutolsó hozzátoldás a templomhoz, melynek megépítése 1845-ben történt. A hajó déli falához is csatlakozik egy négyzetes előcsarnok, ott a másik bejárat. Két kőkeretes nyílása van, egyik gótikus (a Tari család címerével), a másik reneszánsz stílusú, a többi barokk.http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6841 A templom északi falához csatlakozik a sekrestye, melynek nyugati falán a bejárat, az északin ablak található. A téglalap alakú kapu szalagkeretes, egyszárnyú, téglalap alakú felülvilágítóval. Az új sekrestye 1804-ben épült, az ajtó felett található 1845-ös évszám feltehetően a renoválás időpontja. A következő helyreállítás Sedlmayr János építész vezetésével 1979 és 1982 között történt.
A hajó csehsüveg boltozatos, félkupolával fedettek a szentélykaréjok. Gótikus falfülkék is vannak és ülőfülke. A hajó északi és déli falán falképek láthatók (1370 körül készültek), a szentélykaréjok képei a 15. század első negyedéből valók. A Szent Mihályt ábrázoló főoltárkép a szentély falára van helyezve, e képet 1900-ban Tury György festette. A mellékoltár a 17. században, a szószék a 18. században, a torony előtti portikusz a 19. század közepén, a berendezés a 19-20. században készült. Az orgonát Komornyik Nándor 1867-ben készítette.
A templom rövid története Az épület különlegessége, az európai viszonylatban is ritka háromkaréjos, kváderköves szentély, mely a 13. század közepén épült. A 14. század végén bővítették, nyugati végén kéthajós térrel. Tari Lőrinc, a birtokos 1411-26 között megnagyobbíttatta (ekkor kapott a templomhajó kőbordás hálóboltozatot). A török időkben megrongálódott, tető nélkül omladozó templomot a 17. században kezdték helyreállítani, majd a 18. század végén teljesen átépítették (barokk ablakok kerültek a gótikus ablakok helyére, ekkor készítették a padokat és a szószéket, ekkor emelték a tornyot is). 1978-1984 között történt a régészeti kutatás és a műemléki helyreállítás. A déli előtérben építéstörténeti kiállítást és kőtárat rendeztek be. Visszaállították a gótikus ablakokat, és a megnyitották a déli kaput, s bemutatásra kerültek a középkori freskók.
Képgaléria
Hivatkozások
Külső hivatkozások A templom a Műemlékem.hu-n
Kategória:Nógrád megye keresztény templomai, kolostorai Kategória:A Váci egyházmegye templomai és kápolnái Kategória:Nógrád megye műemlékei Kategória:Magyarországi Szent Mihály-templomok