Branikovits László (Budapest, 1949. december 18. – Budapest, 2020. október 16.) olimpiai ezüstérmes magyar labdarúgó.
Pályafutása Klubcsapatban A Ferencváros ificsapatából került az első csapatba és gólerős játéka miatt hamar a szurkolók kedvence lett. Ezt elősegítette, hogy Branikovits mozgása, cselei és alakja sokak szerint nagyon emlékeztetett Albert Flóriánra. 1967-ben és 1968-ban a bajnokcsapat tagja. Háromszoros MNK győztes. Részese a zöld-fehérek nemzetközi sikereinek: 1968-ban VVK döntős, 1972-ben UEFA-kupa elődöntős, 1975-ben a KEK döntős csapat tagja. Az 1975–1976-os idényben még a bajnokcsapat tagja, de ekkor már egyre kevesebb játékhoz jutott. Ezután két évig Csepel szerepelt az élvonalban. A labdarúgó pályafutását az Építőknél fejezte be.
A válogatottban A magyar válogatottban 1972 és 1975 között 6 alkalommal szerepelt és 2 gólt szerzett. Harmincszoros ifjúsági válogatott (1964–1967), tízszeres olimpiai válogatott (1970–1972). A müncheni olimpián ezüstérmet szerzett csapat tagja.
Magánélete 1968-ban érettségizett a budapesti Bánki Donát Technikumban, 1978-ban közgazdász oklevelet szerzett. Gyermekei: László (1976) és Zsuzsanna (1980), unokája: Kitti (2000).
Sikerei, díjai
Magyar bajnok (1967, 1968, 1975–1976) Magyar Népköztársasági Kupa-győztes (1972, 1974, 1976) Vásárvárosok kupája 2.: (1967–1968) UEFA-kupa 3.: (1971–1972). Kupagyőztesek Európa-kupája második (1975) Olimpiai ezüstérmes: 1972, München Az FTC örökös bajnoka (1981)
Statisztika Mérkőzései a válogatottban
Jegyzetek
Források
Adatok
További információk Aradszky László kedvencei: Horváth, Branikovits, Juhász
Kategória:1949-ben született személyek Kategória:2020-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar labdarúgók Kategória:A Ferencváros labdarúgói Kategória:A Csepel labdarúgói Kategória:Labdarúgócsatárok Kategória:Magyar olimpiai ezüstérmesek Kategória:Az 1972. évi nyári olimpiai játékok labdarúgói Kategória:Magyar bajnok labdarúgók Kategória:A Budapesti Építők labdarúgói