I. Izabella (Zabel) (1212/13 – Ked, Kis-Örményország (ma Törökország), 1252. január 23.), (Zabel), amely az Erzsébet örmény megfelelője, Örményország királynője Kilikiában (Kis-Örményország). András magyar királyi hercegII. András magyar király harmadszülött fia. jegyese. Nevét anyai nagyanyja, I. Izabella jeruzsálemi királynő után kapta. A Rupen-ház utolsó uralkodója.
Élete 200px|left|thumb|I. Izabella második férjével I. Hetummal egy pénzérmén I. Leó örmény király és Lusignan Szibilla ciprusi és jeruzsálemi királyi hercegnőI. Izabella jeruzsálemi királynő és Imre ciprusi király lánya. lánya. Apja második házasságából származott. Nővére, StefániaI. (Brienne-i) János jeruzsálemi király és régens második felesége. és unokatestvére, Rupen Rajmund ifjabb örmény királyIII. Rupennek, a Hegyek urának (I. Leó örmény király bátyja) az anyai unokája. mint fiú örökös megelőzték a trónöröklésben.
II. András 1218-as örményországi látogatása változtatott ezen a helyzeten. A magyar király a szentföldi hadjáratáról hazatérőben útban megállt az örmény fővárosban, Sziszben, ahol az örmény király, I. Leó nagy örömmel fogadta, rokonként üdvözölte,Lusignan Szibilla örmény királyné II. András harmadfokú unokatestvére volt, hiszen mindketten II. Balduin jeruzsálemi király ükunokái voltak annak egy-egy lánya révén. Szibilla II. Baldvin idősebb lányától, Melisenda jeruzsálemi királynőtől származott, míg II. András II. Baldvin másodszülöttjétől, Aliz antiókhiai fejedelemnétől. és megegyeztek gyermekeik házasságában. Az örmény király a legkisebb lányát, Zabelt II. András legkisebb fiával, András herceggel jegyezte el, és megtette őket az örmény korona örököseinek. Joscelint Korikosz urát küldte a magyar udvarba követként a házasság megkötésére és a magyar herceg Örményországba küldésére, hogy ott nevelkedjen. A házasságból azonban nem lett semmi, hiszen a következő évben, 1219. május 2-án meghalt az örmény király.
(A következő szöveg korabeli, XIX. század végi helyesírással és nyelvi stílussal íródott, így némileg eltér a mai változattól): „Leo örmény király Antiochiából követséget küldött hozzá, felajánlván leánya, Izabella kezét harmadik fiának, Andrásnak. [...] II. András ezt az ajánlatot elfogadta azzal a feltétellel, hogy András herczeg legyen Leo utóda az örmény trónon. Ez ügyben úgy András, mint Leo 1219-ben a pápához, III. Honoriushoz, fordultak; ez az eljegyzést megerősítette és kikötötte, hogy a herczeg jegyesének keze révén, (még a menyasszony halála esetén is – látszik, hogy a magyar király minden áron csak az örmény trónutódlást czélozta) az örmény trónt örökölje. I. Laskaris Tódor nikeai császárLaszkarisz Teodor császár, akinek a lányát, Laszkarisz Máriát később II. András elsőszülött fia, a későbbi IV. Béla vette feleségül, másodszorra I. Leó örmény király unokahúgát, Filippát vette feleségül, de 1216-ban elvált tőle. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk. is ígéretet tett Andrásnak arra nézve, hogy rajta lesz, miként a herczeg az örmény trónt elnyerje. Mindazonáltal az Árpád-háznak ez irányu várandóságából épp úgy nem lett semmi, mint Béla-Elek herczeg byzancziéból. Leo ugyanis már 1220-banPontosabban már 1219-ben meghalt az örmény király. Lásd Rüdt-Collenberg (1963), a szerk. meghalt. Brienne János, jeruzsálemi király – Leónak idősebbik leányát kb. 1216 óta birta nőül – alig hogy hirét vette ipja halálának, Örményországba jött, hogy mint neje örökségét annektálja. Mivelhogy azonban az ország nagyjai követelték, hogy János Ptolemaisban tartózkodó nejét Örményországba hozza, elutazni volt kénytelen.Az elutazása oka az volt, hogy mind a felesége, Stefánia és a fia, János az Örményországba utazásuk előtt váratlanul és hirtelen meghaltak. Lásd Rüdt-Collenberg (1963), a szerk. Elutaztakor IV. Bohemund antiochiai herczeg (a Poitou-házból) fia megkérte Izabella kezét s azt 1221-ben a királysággal együtt megkapta; [...] Habár Fülöp már 1222-benAntiochiai Fülöp örmény király 1221. január 25-én vette feleségül I. Izabella királynőt, és valójában pár évvel később, 1225-ben halt meg mérgezés következtében. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk. meghalt, II. András fiának jogait nem vitathatta, mert Halicsnak második fia, Kálmán számára való megszerzése nagyon igénybe vette.”Lásd Wertner (1892: 453–454). Izabella másodszorra örmény unokatestvéréhez, Hetum (1215–1270) barbaroni úrhoz ment feleségül.
Gyermekei Jegyese Árpád-házi András (1210/12–1234) magyar királyi herceg, Halics hercege 1. férjétől, Poitiers-i Fülöp (1203–1225) antiochiai hercegtől, iure uxoris örmény királytól, IV. Bohemond antiochiai uralkodó herceg harmadszülött fiától, nem születtek gyermekei 2. férjétől, I. (Barbaroni) Hetum (1215–1270) iure uxoris örmény királytól, 8 gyermek: Eufémia (Fimi) (–1309) hercegnő, férje Julien Beaufort (–1275), Szidón ura, 3 gyermek, többek között: Szidoni Margit, férje II. Guido bübloszi úr (–1282), 4 gyermek, többek között: Embriaco Mária (1274 előtt–1331), férje Ibelin Fülöp ciprusi udvarmester (1250/55–1318), 5 gyermek, többek között: Ibelin Helvis (1307–1347), férje II. Henrik braunschweig-grubenhageni herceg (1289–1351), 7 gyermek, többek között: Braunschweigi Fülöp (1332–1369), 1. felesége Dampierre-i Helvis (–1359 előtt), 2 gyermek, 2. felesége Ibelin Aliz ciprusi királyné (1304/06–1386), nem születtek újabb gyermekei, 2 gyermek az 1. házasságából, többek között: (1. házasságából): Braunschweigi Helvis (1353/1354–1421/1422), férje I. (Lusignan) Jakab (1334–1398) ciprusi király: (1382–1398) és címzetes örmény király: (1393–1398), 14 gyermek, többek között: I. Janus (1374/75–1432) ciprusi király és címzetes örmény király: (1398–1432) Mária (–1310 után) hercegnő, férje Ibelin Guido (1235/40–1270 után/1289 előtt), Ibelin Baldvinnak, Ciprus udvarmesterének a fia, 2 gyermek Rita, férje Konstantin (–1274), Szaravantikar ura, 1 fiú Vacaghk (Rupen) (megh. fiatalon) herceg Leó (1236–1289) herceg, 1269-től II. Leó néven örmény király, felesége Küra Anna (–1285), IV. Hetum lamproni úr lánya, 14 gyermek a házasságából és 2 természetes leány, többek között: Izabella (1276/77–1323) hercegnő, férje Lusignan Amalrik (1370/72–1310) ciprusi királyi herceg, Ciprus régense, Türosz ura, 6 gyermek, többek között: Lusignan Mária (Ágnes/Amiota) (1293/94–1309), férje III. Leó (1289–1307) örmény király, gyermekei nem születtek II. (Lusignan) Konstantin (1297/1300–1344) örmény király: (1342–1344), 1. felesége, Kantakuzéna N. (–1330/32) bizánci úrnő, nem születtek gyermekei, 2. felesége, Szürgiannaina Teodóra (1300 körül–1347/49) bizánci úrnő, 2 gyermek Lusignan János (1306/07–1343), Örményország régense: (1341–1342), felesége N. N., 1 fiú+2 természetes fiú, többek között: (Házasságon kívüli kapcsolatából): V. (Lusignan) Leó (1342–1393) örmény király: (1374–1375), felesége Soissons Margit (1345/50–1379/1381) ciprusi úrnő, 1 leány+3 természetes fiú Szibilla (1240 körül–1290) hercegnő, férje VI. Bohemond (1237–1275) antiochiai uralkodó herceg, 4 gyermek, többek között: I. Lúcia (1265 körül–1299) címzetes antiochiai uralkodó hercegnő, Tripolisz grófnője, férje II. Narjot de Toucy (1250 körül–1293), Laterza ura, Durazzó főkapitánya, a Szicíliai (Nápolyi) Királyság tengernagya, 1 fiú: Toucy Fülöp (1285 körül–1300) Torosz (Theodórosz) (1244–1266) herceg, nem nősült meg Izabella (–1268/69) hercegnő
Ősei
Jegyzetek
Források Korabeli forrás
Szakirodalom
Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre = EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980. Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
Szépirodalom Passuth László: Hétszer vágott mező, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.
További információk
Kategória:Örmény királynők Kategória:Rupen-ház Kategória:Gyermek uralkodók Kategória:Szaven-Pahlavuni-dinasztia Kategória:Az 1210-es években született személyek Kategória:1252-ben elhunyt személyek Kategória:Örmény királyi hercegnők