300px|jobbra|A Csendes-óceán thumb|300px|A Csendes-óceán domborzati térképe
A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja. Északon az Arktisz, délen az Antarktisz, nyugaton Ázsia és Ausztrália, keleten pedig Amerika veszi körül. Az Egyenlítő mentén két, északi és déli félre osztják.
166,24 millió km²-nyi területével (melléktengerekkel 181,34 millió km²) a bolygó felszínének 35%-át (vagyis a szárazföldek összességénél nagyobb részt), vízzel borított felszínének pedig felét fedi le. Átlagos mélysége 4188 m (melléktengerekkel 3940 m), legmélyebb pontja (mely a Föld legmélyebb pontja is egyben) a Mariana-árok (11 034 m).
Vizének jellemzői és áramlatai A Csendes-óceánban található víz mennyisége 696,19 millió km³ (melléktengerekkel 714,41 millió km³).
A víz hőmérséklete a sarkkörök közelében fagypont közeli, az Egyenlítő környékén 25-30 C°-os. A magasabb hőmérséklet okozta kicsapódás miatt az Egyenlítő körüli vizek kevésbé sósak, a sarkközeli vizek pedig a kevesebb párolgás miatt kisebb sótartalmúak, mint a térítők környékén. A Csendes-óceán legforróbb pontját, 378 °C-ot Vanuatu közelében, 1850 méter mélyen mérték.https://index.hu/tudomany/2013/08/23/felfedeztek_a_legforrobb_pontot_a_csendes-oceanban/
A Csendes-óceán északnyugati részének mélyén helyezkedik el a Tamu-masszívum kialudt pajzsvulkán, amelyet a Föld legnagyobb vulkánjának sejtenek.A Naprendszer egyik legnagyobb vulkánjára akadtak rá a Csendes-óceánban. Ipon.hu. 2013. szeptember 7.
Az Északi-Csendes-óceánban a felszínközeli víz keringése az óramutató járásával megegyező, a déliben azzal ellentétes.
A 15. szélességi kör mentén nyugati irányba haladó Északi egyenlítői áramlat a Fülöp-szigeteknél északra fordulva a Kurosio (Japán) áramlatban folytatódik. A 45. foknál keletre forduló Kurosióból kiválik az északra tartó Aleut áramlat, a déli ág pedig az Északi egyenlítői áramlathoz kapcsolódik. A kettéváló Aleut áramlat északi ága a Bering-tengerben egy az óramutató járásával ellentétes áramlás, déli ága pedig a Kaliforniai áramlat.
A nyugati irányú Déli egyenlítői áramlat Új-Guineánál délre fordul, majd az 50. fokot elérve keletre csatlakozik az Antarktisz körüli áramlathoz. Chile partjainál ebből válik ki a Humboldt (Peru) áramlat.
Története jobbra|bélyegkép|300px|Abraham Ortelius németalföldi térképész műve a Csendes-óceánról 1589-ből A Csendes-óceán szigeteit két hullámban népesítették be a polinézek, akiknek az eredete a mai napig nem kellőképpen tisztázott . A mai álláspont szerint a polinéz kultúra gyökerei a Délkelet-Ázsiához kapcsolódó szigeteken található.Tajvanról származnak a polinézek A polinézek Indonézia érintésével, a Fülöp-szigeteken, majd Tongán, Szamoán keresztül érhették el a távoli Húsvét-szigetet, Hawaiit és Tahitit. A 10. század körül került sor Új-Zéland benépesítésére. A polinéz telepesek a hosszú tengeri útjaikhoz kéttörzsű kenukat (katamaránokat) használtak, amelyek élelmiszert és háziállatokat is szállítottak. Az óceánon a csillagok állását, a Nap és a hullámok mozgását, a szélirányt és a madarak repülési irányát használták tájékozódáshoz.
Perem- és melléktengerei
1. A nyugati partvidéken:
Alaszkai-öböl, Ausztrál-ázsiai középtenger, Bali-tenger, Bering-tenger, Bering-szoros, Celebesz-tenger, Dél-kínai-tenger, Filippínó-tenger, Japán-tenger, Kelet-kínai-tenger, Korall-tenger, Ohotszki-tenger, Sulu-tenger, Tasman-tenger, Vietnámi-öböl (Tonkin-öböl).
2. A keleti partvidéken:
Kaliforniai-öböl
A Csendes-óceánnal határos államok és területek , Amerikai Szamoa , Ausztrália , Brunei , Chile , Cook-szigetek , Costa Rica , Dél-Korea , El Salvador , Ecuador , Egyesült Államok , Észak-Korea Északi-Mariana-szigetek , Fidzsi-szigetek , Francia Polinézia , Fülöp-szigetek , Guam , Guatemala , Honduras , Indonézia , Japán , Kambodzsa , Kanada , Kelet-Timor , Kína , Kiribati , Kolumbia , Malajzia , Marshall-szigetek , Mexikó , Mikronézia , Nauru , Nicaragua , Palau , Panama , Pápua Új-Guinea , Peru , Pitcairn-szigetek , Oroszország , Salamon-szigetek , Szamoa , Szingapúr , Tajvan , Thaiföld , Tokelau , Tonga , Tuvalu , Új-Kaledónia , Új-Zéland , Vanuatu , Vietnám , Wallis és Futuna
Nagyobb kikötők Acapulco, Mexikó Anchorage, USA Auckland, Új-Zéland Bangkok, Thaiföld Brisbane, Ausztrália Callao, Peru Cebu, Fülöp-szigetek Guayaquil, Ecuador Hongkong, Kína Honolulu, USA Jokohama, Japán Kitimat, Kanada Keelung, Tajvan Kóbe, Japán Long Beach, USA Los Angeles, USA Metro Manila, Fülöp-szigetek Panamaváros, Panama Portland, USA Prince Rupert, Kanada San Diego, USA San Francisco, USA Szapporo, Japán Seattle, USA Sanghaj, Kína Szingapúr Sydney, Ausztrália Tijuana, Mexikó Valparaíso, Chile Vancouver, Kanada Victoria, Kanada Vlagyivosztok, Oroszország
Jegyzetek
További információk