Zirzen Janka (keresztelés: Jászberény, 1824. május 23. – Budapest, 1904. december 28.) magyar pedagógus, a magyar nőnevelés egyik kiemelkedő alakja. Az 1869-ben létrejött tanítónőképző iskola igazgatója.
Életpályája Korán árvaságra jutott posthuma, tehát apja halála után született. Apja neve olvasható így is: Czirczen, tizenöt éves korától egyedül tartotta fenn magát, mint nevelőnő. Apja Zirzen József, anyja Zámoni Terézia Tevékeny részt vett a főváros legkülönbözőbb társadalmi mozgalmaiban.
1869-ben az első Magyar Királyi Tanítónő Képezde, majd 1875-től az Erzsébet Nőiskola igazgatója lett. Ekkor Zirzen Jankát új feladattal bízta meg Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter: tanulmányozza a hazai és külföldi ipariskolák működését, hogy ne csak képzett tanítónőket neveljen az iskola, hanem a hazának házias és munkás leányokat.
Zirzen Janka külföldi tanulmányútjain (Bécs, Párizs) nemcsak szakmai ismereteket szerzett, hanem az iparoktatáshoz gépeket és felszereléseket is vásárolt. A tanítóképzéssel párhuzamosan bevezette az iparoktatást is.
1877-ben maga Ferenc József császár is meglátogatta az intézetet, és a nőnevelés terén elért eredményeiért a Koronás Arany Érdemkereszttel (Goldene Verdienstkreuz mit der Krone) tüntette ki. Ez volt a legmagasabb elismerés, amit nő kaphatott.
1881-ben megszűnt az elemi iskolai tanítónőképzés. Addig már több mint 400-an végeztek. Helyette bevezették a háziipari munkamesternő képzést és a házi nevelőnőképzést.
bélyegkép|jobbra|200px|Zirzen Janka sírja Budapesten. Kerepesi temető 29/1-1-35. Szobrász: Bory Jenő.
1888-ban megnyitották a Felsőbb tanítóképzőt, ahol a felsőbb leányiskolák és tanítónő-képezdék számára képeztek tanárokat és igazgatókat. Többszöri átszervezés után később főiskolai rangra emelték. Zirzen Janka 1896-ban nyugalomba vonult. Halála
Utolsó napjaiban Bernáth Béla országgyűlési képviselő tállyai villájában pihent, ugyanis Bernáth Béla felesége Zirzen Jankának egyik legkedvesebb tanítványa volt. Néhány héttel halála előtt Budapestre utazott, és Bernáthék gondoskodtak róla. Ott érte a halál. Lakása a IV kerület Kígyó tér 1. alatt volt, ez jelenleg az V. kerület. Ezt jegyezték be, holott Bernáthék lakásán húnyt el.
1904-ben hunyt el, a Kerepesi temetőben temették el. Síremlékét 1909-ben Bory Jenő készítette el. Sírfelirata:
„A szeretet örök életet ád. — Szívének melegével, lelkének nagy erejével egész nemzedékeket nevelt a magyar hazának. Gazdag volt élete munkában és küzdelemben.”
Emlékezete
Sírja a Kerepesi temetőben található; síremlékének másolata látható a székesfehérvári Bory-vár állandó kiállításán is. Jászberényben emléktábla jelöli szülőházát. Budapest XII. kerületében utcát neveztek el róla. Róla nevezték el a jászberényi tanítóképző főiskola kollégiumát. Budapest II. kerületében, a Csalogány utca 43. szám alatt (az egykori, lebontott tanítóképző épületén) 1971-ben emléktáblát helyeztek el tiszteletére.
bélyegkép|balra|160px|Emléktáblája a II. kerület Csalogány utca 43. alatt
Főbb művei A budapesti m. kir. áll. tanítónőképezde öt évi fennállásának története (Budapest, 1874)
Jegyzetek
Források
Mikszáth Kálmán: Száz lány egy bokorban (látogatás Zirzen Jankánál)
Külső hivatkozások Sírja a Kerepesi temetőben Szülőháza Jászberényben
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar nők Kategória:Jászberényiek Kategória:1824-ben született személyek Kategória:1904-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek