A személyiség a lélektanban és a pedagógiában gyakran alkalmazott kifejezés. A különböző felfogásokhoz más-más meghatározás /definíció tartozik. J. Piaget másként értelmezi, mint G.W. Allport.
A személyiség egy széles körben elfogadott meghatározás szerint egy az egyénre jellemző viselkedési, gondolkodási és érzésminta, ami állandósultan és ezzel együtt egyedien jellemzi magát az egyént. Ez a meghatározás a William Stern (1871-1938. Személyiség és dolog.) állásponthoz köthető.Pléh Csaba A lélektan története, 2010. /15. Egyén és típus[kritikai perszonalizmus rendszere].
Egy másik értelmezés szerint a személyiség különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze, mely az embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti, meghatározza viselkedését és gondolkodását.[G.W. Allport: Minta és fejlődés a személyiségben. Előszóból: Az egyik lelki felfogást előnyben részesítjük a másikkal szemben. A faktor egységek nem kevésbé bölcselők, mint a rétegek.] Az ember különböző szinteken kölcsönhatásba lép környezetével.Pléh Csaba A lélektan története, 2010. /11. A behaviorista forradalom... A nyelv és a szociális tényezők szerepe.
Freud pszichoanalitikus megközelítése szerint a személyiségnek három szférája különíthető el: Ösztönén: öröklött, tudattalanban lévő lelki tartomány. Azonnali szükséglet kielégítésre törekszik. Én: közvetít a belső valóság és a külvilág, az ösztönén és a felettes én között. Felettes én (Szuperego): szülői hatásra alakul ki. Ezt a tanár/mester átformálhatja. Ez képviseli a hagyományokat, az erkölcsöt és a lelkiismereti funkciókat.Pléh Csaba A lélektan története, 2010. /13. A jéghegy víz alatti része. Freud és a tudatalatti felfedezése.
A kifejezés eredete
A latin eredetű persona szóból származik. Az ókori római színházakban a hangerősítővel is ellátott álarcot nevezeték először personának, amely a per (át, keresztül) és a sonare (hangozni) szavak összetétele.A színészi hatás eszközei Zeami-mester szerint.terebess.hu A nemzetközileg ismert persona szóból alakult ki az angol personality kifejezés, amelynek magyar megfelelője a személyiség szó.SZEMÉLYISÉGLÉLEKTAN.fajltube.com
Személyiség tágabb felbontásban A személyiség az egyénre jellemző pszichológiai folyamatok és állapotok szervezett összessége. A személyiség strukturált egész, amelyet saját megkülönböztethető szerkezeti sajátosságainak a dinamikus szerveződése alkot (temperamentum, introvertáltság, extrovertáltság) A személyiség alapvető kritériuma a tudat, amely lehetővé teszi, hogy az egyén elhatárolja magát környezetétől, megkülönböztesse magát minden más személyiségtől, viselkedését tudatosan irányítsa. A személyiség öröklött és veleszületett (szerzett) testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán a társadalmi és természeti környezettel folytonos kölcsönhatásban álló és folytonosan fejlődő nyílt, dinamikus rendszere.Pléh Csaba A lélektan története, 2010. /15. Egyén és típus: a személyiség-lélektan és -mérés diadalútja.
A személyiség szerkezete A személyiség szerkezete Freud szerint Topológiai modellje szerint a személyiség két fő tartománya a tudatos és a tudattalan, valamint az ezek között található átjárható zóna, a tudatelőttes és leginkább a tudattalan határozza meg viselkedésünket. Később, strukturális modelljében az elméletet továbbfejlesztette az ösztönén, én és a felettes én személyiség-összetevők bevezetésével, ahol már e három összetevő erőviszonya határozza meg a viselkedést.Pléh Cs./13.
A személyiség szerkezete Jung szerint A személyiségnek három fő tartományát különböztette meg: tudatos, személyes tudattalan és kollektív tudattalan. Utóbbin belül fontos összetevők pl. a persona, tudatos én, árnyék és az archetípusok. A személyiség legkülső burka a persona, ez érintkezik a külvilággal, míg a személyiség működésének irányítója a Selbst, a tudattalan ősvalónk.Pléh Cs./14.(a
A személyiség szerkezete Szondi szerint Jung személyes tudattalan és kollektív tudattalanja között létezik a családi tudattalan. Ezt dolgozta ki a sorselemzés módszerével.Pléh Cs./14.(c
A személyiség szerkezete a vonáselméletek szerint A vonáselméletek szerint tulajdonságaink hierarchiába rendeződnek és faktorokat, dimenziókat képeznek. Kutatásaiban az a legfőbb kérdés, hogy hány ilyen fő faktorba rendezhetők a tulajdonságok. Guilford 13, Cattel 16 személyiségfaktort azonosított, mára azonban ezek száma redukálódott, Eysenck csak hármat, míg Wiggins csupán kettőt fogad el. A legáltalánosabb nézet szerint 5 szuper-vonás létezik. A hierarchia csúcsán elhelyezkedő vonásokat tartják determináló erejű alaptulajdonságoknak. Wiggins modellje szerint minden tulajdonságunk az alábbi két tényező függvénye: Milyen jellegű a hatalmi késztetésünk, Milyen a szeretet-viszonyulásunk. Ez a kétfajta viszonyulás független egymástól, ezért sajátos kombinációjuk adja személyiségünk egyéni mintázatát.Pléh Cs./15.(d
A személyiség kialakulásnak folyamata Erikson: személyiségünk alakulását születéstől halálig 8 kategória határozza meg. Minden periódusban vannak elkerülhetetlen krízishelyzetek, ha ezeket sikerül megoldani, akkor egészséges a személyiség fejlődés, ha nem, akkor a személyiség fejlődése megreked. 1. bizalom az ősbizalmatlansággal szemben 1 éves korig 2. autonómia a szégyennel, kétellyel szemben, toalett használat, saját testen való uralkodás kb. 1-3 éves kor 3. kezdeményezés a bűntudattal szemben óvodáskor 4. teljesítmény a csökkent értékűséggel szemben iskolába lépés 5. identitás a szerepdiffúzióval szemben serdülőkor 6. párválasztás, intimitás az izolációval szemben, erős, tartós kötődések az elmagányosodással szemben fiatal felnőttkor 7. alkotóképesség a stagnálással szemben érett felnőttkor 8. én integritás a kétségbeeséssel szemben öregkor
Ha minden periódust “eredményesen teljesített„, akkor nyugodt, békés lezárása lesz életének, egyébként labilis, lemondó vagy pedig túlkompenzáló, lesz a személyiség. A végletek között van a sokféle sajátos.Pléh Cs./17. A fejlődéselv diadalútja. J. Piaget; Mérei F.; H. Wallon; Vigotszkij; /18. szociálpszichológia; társas és társadalmi.
Szociális tanulás Születést követő személyiség fejlődését befolyásoló hatások Gyermekkor: szülői hatás alapján alakul. Pozitív légkör: dicséretek. Negatív légkör: szidás, rideg, hideg, hiányosságok hangsúlya, büntetés.
Amilyennek a szülő tartja a gyereket, a gyerek is olyannak tartja magát (alsó tagozatban a tanár véleménye szintén meghatározó lehet!) Az énkép serdülőkorra alakul ki, ami bizonyos mértékben védetté válik, és ezt próbáljuk megóvni úgy, hogy olyan emberekkel barátkozunk, akiknek hasonló a véleménye rólunk, mint saját magunknak, ezáltal erősítjük énképünket. Plaszticitással rendelkezik bizonyos fokig az énkép: befogadóképes, nem merev, vagyis a saját magunkról alkotott képet a serdülőkor alatt relatíve befolyásolja a környezet visszajelzése. Represszor [gátló] viszonyulási mód: pozitív énképűeknél: a problémát elsimítja, jó viszonyra törekszik, boldogság Szenzitizátor [érzékeny] viszonyulási mód: negatív: a környezet negatív jelzéseit felerősítiPléh Cs./18. Az emlékezés; sematizáció; viselkedésfejlődés; attitűd és előítélet; énfejlődés...
Emlékezet, tanulás, érzelmek A tevékenység folyamatában a tárgy képmássá változik. A folyamat objektiválódik /terméket alkot.Horváth György: Személyiség és öntevékenység /3. A.N. Leontyev A tevékenység gondja a pszichológiában. Bp. 1974. 38. lap A reflexivitás - viselkedését tudatosan mérlegeli az alany. Az intencionalitás - a viselkedés irányát határozza meg (szándék szintjén). Belső cselekvésváz, forgatókönyv jellemzi a feltevést /hipotézist; a vallásos /jámbor viselkedést (szándékosan tartózkodik valamitől, elvisel valamit a megtanult hagyomány szerint; érzelmeit ennek rendeli alá.)Horváth Gy. /3.Cselekvés központú szociológiai és antropológiai elméletek. Talcott Parsons, Edward A. Shils (ed.) Toward a General Theory of Action. Cambridge, Massachusetts, 1954. Parsons hangsúlyozza, a személyiség - nem a társadalom parányvilága /mikrokozmosza; a szociális rendszer pedig nem a személyiség makrokozmosza. Kölcsönös kapcsolódásukon túl csak alaki hasonlóságok /homológia köti össze őket. Mills közérthetővé fogalmazza Parsons egy szövegét. Az eredeti szöveg negyedére zsugorodik. Érthető, de semmitmondó lett.Horváth Gy. /3. C.Wright Mills: Hatalom - politika - technokraták. Válogatás. Bp. 1970. 262. skv. lap.
Jegyzetek
Források Carver, C. S., Scheier, M. F. (1998): Személyiségpszichológia. Osiris, Bp. Cole, Michael, Cole, Sheila R. (2006): Fejlődéslélektan. Osiris, Bp. Kulcsár Zsuzsanna (1998): Korai személyiségfejlődés és én funkciók. Akadémia kiadó, Bp. Horváth György: Személyiség és öntevékenység, 1978, 1982 Tankönyvkiadó, Bp. Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam? [Szó-Hang-Gesztus],1985. . Móra F. Mérei Ferenc: Lélektani napló /1. Az utalás lélektana 1961.07-12. ; /2. Az élménygondolkodás ; /3. Az implikált tudás az álomban 1962.04-10. . Művelődéskutató Intézet, 1984. Dabasi Nyomda Pléh Csaba: A lélektan története. 1998, 2010. Osiris, Bp. bővített átdolgozás. Szabó Magda: Liber Mortis /Halott könyve - Jogutód Tasi Géza, 2011. . Hugh Milne: Bhagwan, a bukott isten Ford.: Fencsik Flóra, 1992. . Szondi Lipót: Káin, a törvényszegő; Mózes, a törvényalkotó Ford.: Mérei Vera, 1987.
További információk Szondi Lipót: Heilwege der Tiefenpsychologie. Bern, Stuttgart, 1956. Az öngyógyítás mélylélektana. Én-elemzés. J. P. Guilford: Persönlichkeit. Wennheim, 1965. R. B. Cattel: The Scientific Analysis of Personality. London, 1967. H. J. Eysenck, S. Rachman: Neurosen-Ursachen und Heilmethoden. Einführung in die moderne Verhaltenstherapie. Berlin, 1973. Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, Bp. 1970. J. v. Uexküll: Umwelt und Innenwelt der Tiere. Berlin, 1921. Kurt Levin: Csoportdinamika Válogatás. Bp. 1975. W. Cannon (1871-1945) homeosztázis - egyszerre változékony és viszonylag állandó. Idézi Kertai Pál: Korunk biológiája Bp., 1973. 447. o. J. Piaget: Genesis and Structure in the Psychology of Intelligence L. v. Bertalanffy: Az általános rendszerelmélet problémái. Bp. 1969. Bauer Ervin: Elméleti biológia. Bp. 1960. E. Schrödinger: Válogatott tanulmányok. Bp. 1970. Lucién S éve: Marxizmus és személyiségelmélet. Bp. 1971. K. Lorenz: Salamon király gyűrüje. Bp. 1970. K. Lorenz: Das soegenannte Böse. Zur Naturgeschichte der Agression.(Wien, 1963) München, 1974. J. P. Sartre: Egzisztencializmus. Bp. 1947. D. N. Uznadze: A beállítódás általános elmélete. Bp. 1971.
Kapcsolódó szócikkek Személyiségtípusok
További információk
Meg lehet változtatni valakinek a személyiségét?
Kategória:Személyiségpszichológia