Ghána

Ghána, hivatalosan Ghánai Köztársaság (angol: Republic of Ghana) ország Nyugat-Afrikában, csupán néhány fokra északra az Egyenlítőtől. A greenwichi délkör a fővárostól néhány kilométerre keletre halad át. Keletről Togo, északról Burkina Faso, nyugatról Elefántcsontpart, délről pedig a Guineai-öböl határolja.

Ghána soknemzetiségű ország, sokszínű lakossággal, nyelvi és vallási csoportokkal. Vallásilag a többség keresztény (kb. 71%), közel egyötöde muszlim, kevesebb mint egytizede pedig hagyományos vallást gyakorol. 1993 óta a kontinens egyik legszabadabb és legstabilabb kormányával rendelkezik, és viszonylag jól teljesít az egészségügy, a gazdasági növekedés és az emberi fejlődés mutatóiban. Jelentős befolyást élvez Nyugat-Afrikában.

Nevének eredete

Az országot a valaha létezett Ghánai Birodalom után nevezték el, de ennek a névnek az eredete sem teljesen tisztázott. Több elképzelés szerint, amelyeket egyebek mellett a volt ghánai elnök Kwame Nkrumah is képviselt (aki nyelvész és történész is volt) egy összetett szóból alakulhatott ki, amely a Ghánai birodalom uralkodói címe lehetett: a ga-na kifejezés talán vitéz király-t takar.What is the meaning of Ghana and where did we come from? − Modern Ghana A másik lehetséges verzió, hogy a ga-adaigme népcsoport nevéből ered. Nkrumah ezen elképzeléseit azonban mások nem fogadják el, s megállapításaiban még elfogultságot is vélnek felfedezni, lévén az elnök erőteljes pánafrikanista is volt.

Egyéb elterjedt elmélet a szoninke nyelv gajannia szavára vezeti vissza, amely szintén a harc, háború szavakkal van összefüggésben.The Soninke in Ancient West African History − African History

Természeti földrajza

thumb|right|180px|Ghána domborzati térképe

Domborzata

Ghána nagy része dombság, az ország közel fele 150 méternél alacsonyabban fekszik a tenger szintje felett.

A tengerpart hossza 543 km. Az ország 158 000 km²-én van a Volta vízgyűjtő területe.

Az országot földrajzilag 5 tájra oszthatjuk: alföldek az ország déli részén, Ashanti-felföld, Akwapim-Togó dombság, Volta-medence és magasföldek észak-északnyugaton.

Az Akwapim-Togó-dombság és az Atakora-hegység egészen Beninig fut. Az ország legmagasabb pontja a 885 m magas Afagyato hegy, amely a togói határon fekszik.

Vízrajza

Az ország közepén lévő Volta-tó (8500 km²) a világ legnagyobb mesterséges tava, az ország területének 3,6%-át teszi ki. Az ország nagyobb folyói: Fekete-Volta, Fehér-Volta, Afram, Daka, Oti, Pra, Tano, Ankobra, Birim és Densu. Az országnak nincs természetes tengeri kikötője, ezért két mesterséges kikötőt építettek Takorádiban és Temában.

Az ország egyetlen krátertava az Ashanti régió fővárosától, Kumasitól mintegy 30 km-re kialakult Bosumtwi-tó (Lake Bosumtwi). Ismert üdülőkörzet, ahol viszonylag háborítatlan a táj és gazdag az élővilág.. Éghajlata

bélyegkép|150px|Majomkenyérfa Észak-Ghánában Ghána éghajlata trópusi. Délen, a partvidéken az évi csapadékmennyiség 2000 mm felett van, északon csak 1000 mm.

Növény- és állatvilága

Élővilága fő értékeinek a madarakat és a lepkéket tartják.

Az eredeti növénytakaró a partvidéken és az ahhoz közeli dombságokon esőerdő volt. Nagyobb részét a 20. században kivágták, leginkább délnyugaton találhatók meg az egykori erdőségek maradványai. A kivágott erdőségek helyén ma sűrű bozótos nő. Észak felé haladva, ahogy a csapadék csökken, ezt az övet szavanna váltja fel, tovább északra pedig füves puszták.

Az országban 55 170 km² őserdő volt 2005-ben, ami 1154 km²-rel csökken évente.

Ghána állatvilága fajokban gazdag. Az erdős területeken több mint 200 féle madár, 222 különféle emlős állat, 131 féle hüllő, számtalan lepke és gyík faj él.

A folyókban 90 halfajta található, például tilápia és afrikai törpe harcsa.

A szavannán leopárdok, oroszlánok, elefántok, orrszarvúak, gnúk, antilopok, varacskos disznók, majmok élnek.Earthtrends.wri.org

Nemzeti parkjai

Ghánában is kiépült a természetvédelem modern rendszere.Nemzeti parkok Ghánában Mole Nemzeti Park — szavanna, a folyók mentén galériaerdővel. Kakum Nemzeti Park — a trópusi esőerdőben rendkívül magasra nőnek a fák. Digya Nemzeti Park — a Volta-tó nyugati partján szavanna, galériaerdő. Bui Nemzeti Park — a Fekete-Volta két partján, sok vízilóval. Bia Nemzeti Park és bioszféra rezervátum — az örökzöld és a lombhullató erdők határvidékén. Nini Suhien Nemzeti Park — a nyugati országrész örökzöld erdeiben. Kyabobo Nemzeti Park — félszáraz lombhullató erdő.

Természetvédelmi területei közül kiemelendő az Owabi madárrezervátumban különösen sok madár- és (nappali) lepkefaj él. a Shai dombság természetvédelmi területet (Shai Hills Resource Reserve) a Nagy Accra régió Shai Osudoku megyéjében, Doryumu városához közel jelöltzék ki 1962-ben 4700 hektáron az erdei élővilág védelmére. A ritka Anubisz-pávián (zöld pávián, Papio anubis) menedéke.

Természeti világörökségei

Jelenleg nem tart számon ghánai tájat az UNESCO világörökségként.

Történelme

A középkorban létezett már egy Ghána állam, ahonnan az akan népek ősei erednek, az azonban nem is érintette a mai Ghána területét. A térség sok népvándorlást élt meg; az akanul beszélő népek a 15. század vége felé kezdtek beköltözni. A 16. század elejére az akanok szilárdan megalapozódtak a Bonoman nevű államban, amelyről később a Brong-Ahafo régiót nevezték el.

1600 körül a mai Közép-Ghána területén létrejött annak a királyságnak az alapja, amelyből később kialakult az Asanti Birodalom . Ez a birodalom a 19. századig fennmaradt.

Gyarmati időszak

bélyegkép|220px|Elmina erőd, a rabszolga-kereskedelem első központja Az úgynevezett Aranyparton 1482-ben a portugálok felépítették Elmina erődjét. Ez lett az arany-, az elefántcsont- és a rabszolga-kereskedelem központja. A 17. században a portugálokat kiszorítva a hollandok, angolok, svédek, dánok is meghódítottak egy kis szeletet a parton. Emiatt Európán kívül sehol máshol a világon nem látni ilyen sűrűn európai építésű katonai létesítményeket. A leghosszabb ideig az angolok maradtak itt.

19-21. század

1820 körül lett az Aranypart Nagy-Britannia birtoka. 1874-ben koronagyarmattá nyilvánították. A második világháború idején 40 000 ghánai vett részt a harcokban a brit hadseregben.

1947-ben Kwame Nkrumah harcot indított a függetlenség elnyerésére. Ő az Amerikai Egyesült Államokban járt egyetemre, ahol megismerkedett a pánafrikai eszmékkel. Valójában nem csupán Aranypart függetlenségére törekedett, hanem olyan egységes Afrikáról álmodott, amely képes ellenállni a neokolonialista törekvéseknek. Szándéka szerint ebben az Afrikában a következő elvek érvényesültek volna: szabadság és igazság, egyenlőség és ingyenes oktatás mindenkinek, tekintet nélkül a gyerekek nemzetiségére vagy vallására.

A függetlenséget 1957. március 6-án vívta ki Ghána, első elnöke Nkrumah lett. Ekkor Aranyparthoz csatolták Brit Togót is. A fiatal ország gyors iparosításba kezdett a szocialista tervgazdálkodásra emlékeztető módon. Az 1960-as évekre Afrika egyik legjobban iparosodott, legfejlettebb országává küzdötte fel magát.

1966-ban Nkrumah hatalmát katonai puccs számolta fel, bizonyos vélemények szerint a CIA állt a háttérben. Sorozatos katonai puccsok következtek. A katonák azonban korruptak voltak, képtelennek bizonyultak az ország irányítására, és Ghána hanyatlani kezdett. 1981-ben Jerry John Rawlings repülőhadnagy megdöntötte a hivatalban lévő juntát és megpróbálta demokratizálni Ghánát.

Az átmeneti gyors fejlődést hanyatlás követte a kakaó árának csökkenése és a kőolaj drágulása miatt. A gazdasági hanyatlást és a fizetési mérleg súlyos hiányát politikai válságok tetézték. Az ország gazdasága összeomlott, az 1980-as évek végére gyakorivá váltak az éhínségek. A stabilizációs program kidolgozásához és bevezetéséhez a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank adott irányelveket. A gazdasági egyensúly helyreállt, de ennek áraként elmélyültek a társadalmi feszültségek, növekedtek a környezeti károk.

1992 óta az ország demokratikus köztársaság.

2020-ban az egykori Brit Togo Nyugat-Togo néven függetlennek kiáltotta ki magát; azóta tart Ghána keleti részén a Nyugat-togói felkelés.Western Togoland declares sovereignty (DW)

Népessége

A népesség eloszlása egyenlőtlen: a partvidék viszonylag sűrűn lakott, a mezőgazdaság és kereskedelem jelenti a megélhetést. Az északi rész a mostoha természeti feltételek okán ritkán lakott.

Az országban jellemzően nagycsaládosok élnek, a rokonok segítik egymást. A városokban él a lakosság közel fele.

Népességének változása

Népcsoportok

A lakosság nagyon sokszínű, csakúgy mint egész Afrikában. Sokféle etnikai csoport él az országban, szinte mindannyian sötét bőrű szudáni népcsoportok. Legnépesebb etnikum az akan 44%-kal, őket követik a moszik, a szomszédos Burkina Faso legnépesebb etnikuma 16%-os aránnyal. Nem sokkal kevesebben vannak az ewék 13%-kal. A ga-adaigme törzsek 8%-ot tesznek ki. Több országban is elterjedt szudáni népcsoport a gurmák és a jorubák, előbbiek 3, utóbbiak már csak 0,6%-át adják a népességnek. Ezenkívül még számtalan kisebb szudáni fekete népcsoport él az országban. Ők a csekély számú európai (brit) származású lakossal együtt 15%-át teszik ki a népességnek.Forrás:A Világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008

Nyelvek

Ghana egy soknyelvű ország, ahol mintegy nyolcvan nyelvet beszélnek."Ghana," in: Lewis, M. Paul, Gary F. Simons, and Charles D. Fennig (eds.). 2014. Ethnologue: Languages of the World, 17th ed.Murica Texas: SIL International. Ezek közül a gyarmati korszakból örökölt angol a hivatalos nyelv és 2019 óta a francia is azon az úton van, hogy második hivatalos nyelv legyen,https://qz.com/africa/1588566/ghanas-president-wants-french-as-a-second-language/https://www.pulse.com.gh/bi/strategy/ghana-adopts-french-as-its-second-official-language/eg77s29 mivel Ghánát francia nyelvű országok veszik körül. 2005 óta Ghána társult tagja a Francophonie (Frankofón országok) Nemzetközi Szervezetének.

Az őshonos nyelvek közül az akan a legszélesebb körben beszélt nyelv.

Vallások

thumb|220px|Az anglikán Szentháromság Katedrális, Accra 2000 A 2000-ben végzett népszámlálás adatai szerint a lakosság: 68,8%-a keresztény (24,1% pünkösdi-karizmatikus, 18,6% egyéb protestáns, 15,1% katolikus, a maradék egyéb), 15,9%-a muszlim, 8,5%-a törzsi, hagyományos vallású, 0,7% egyéb és 6,1% nem válaszolt.

2021 A 2021-es népszámlálás alapján: 71,3 % keresztény (31,6% pünkösdi-karizmatikus, 17,4% protestáns, 10% katolikus, 12,3 egyéb keresztény) 19,9 % muszlim, 7,7 % hagyományos vallású vagy egyéb, 1,1% nem vallásos.

A keresztények aránya városokban kicsit magasabb (közel 75%), mint vidéken (67%), míg a hagyományos vallásúaké vidéken magasabb, az iszlám követői minimális eltérést mutatnak.

Az emberek nagyon vallásosak, úgy gondolják, aki nem hívő, azt könnyen baj érheti.

Városok