Mutius Philippus Vincentius Franciscus Xaverius Clementi (Róma, 1752. január 23. – Evesham, 1832. március 10.) olasz zeneszerző, zongorista, zongoratanár, zenekiadó és karmester. Síremlékén a Zongora atyja felirat látható.
Életrajza Gyermekkora Egy elismert ezüstkovács, Nicolò Clementi és a német származású Madalena Caisar gyermekeként született. Először 6 éves korában egy zenész rokontól, Antonio Buronitól kapott zeneoktatást, majd Giuseppe Santarellinél és Gaetano Carpaninál tanult. Sokoldalú zenei tehetsége hamar kibontakozott: 13 évesen orgonistaként alkalmazták, miután már tizenkét éves korában négyszólamú misét írt, valamint megalkotta a Martirio de’ gloriosi Santi Giuliani oratóriumot, amiből napjainkra csak a libretto maradt fenn.
Anglia Az angol Sir Peter Beckford 1765–66-ban római tartózkodása alatt felfigyelt Clementi zenei tehetségére és a szülők beleegyezésével a délnyugat-angliai Dorsetben lévő birtokára vitte a 14 éves fiút. Itt mecénása elvárásai alapján és kívánsága szerint alapos iskolai képzést kapott, sokat gyakorolta csembalón elsősorban Georg Friedrich Händel, Johann Sebastian Bach és Domenico Scarlatti műveit. 1774-ben Londonba ment, ahol zongoristaként és zeneszerzőként koncertezett, és a King’s Theatre előadásait vezette.
Európai koncertturné A londoni sikereken felbuzdulva külföldi hangversenykörútra indult. 1780-ban Párizsban Marie Antoinette királyné előtt lépett fel, majd miután megjárta Münchent és Salzburgot Bécsben II. József színe előtt mérte össze zongoratudását Mozarttal. A „versenyre” 1781 szentestéjén, a bécsi császári udvarban került sor és Clementi győzelmével fejeződött be. Mozart egy apjához intézett levelében elég lenézően nyilatkozott róla:
Később mégis Clementi B-dúr zongoraszonátájának egy melódiáját használta fel a A varázsfuvola nyitányában.
Clementi ugyanakkor a rá jellemző szerénységgel dicsérte Mozartot:Muzio Clementi emlékezéseiből
Zeneszerző és pedagógus Clementi 1783-ban visszatért Angliába, ahol mint karmester, zongoravirtuóz és pedagógus aratott nagy sikereket. Növendékei, mint például Johann Baptist Cramer és John Field, híres zongoravirtuózok lettek. Az 1790-es években elkezdett zongoragyártással és zenekiadással foglalkozni. 1798-ban a Longman & Broderip nevű híres zongoragyártó és zeneműkiadó céget átkeresztelték Clementi & Co. névre.
Utazások 1802-ben tanítványával, John Fielddel 8 évig tartó körútra indult: először Párizsba és Bécsbe mentek, ahol meglátogatták Haydnt, majd Szentpétervárra utaztak, Field itt is maradt. Clementi pedig folytatta zongoraművészi pályafutását: Drezdába, Prágába, Zürichbe és Berlinbe utazott; Berlinben megismerkedett későbbi feleségével Caroline Lehmannal és együtt utaztak tovább Rómába és Nápolyba. Felesége korai halála miatti elkeseredédében Clementi újból nagy utakat tett, végül 1810-ben visszatért Londonba.
London Londonban 1811-ben újra megnősült, Emma Gisborne-t vette el. 1813-ban részt vett a Royal Philharmonic Society megalapításában és kinevezték a társaság igazgatójává. Sok olyan korabeli zeneszerzővel és zongoristával kapcsolatba került, mint Samuel Wesley, Ferdinand Ries és Friedrich Kalkbrenner. Sikerei után családjával visszavonult eveshami birtokára. Itt hunyt el 80 évesen. A londoni Westminster-apátságban temették el.
Munkái
Hatása Mozart felhasználta Clementi B-dúr zongoraszonátájának egy részletét A varázsfuvola című daljátékának nyitányában, Eric Satie pedig a zeneiskolások számára legismertebb Clementi-műre (C-dúr szonatina Op. 36) építette fel humoros Bürokratikus szonatináját, kedves történetet találván ki köré.http://playliszt.postr.hu/aki-legyozte-mozartot
Jegyzetek
További információk Fidelio online MUZIO CLEMENTI (1752–1832) A Magyar Rádió Zrt. Mozart archívuma
Kapcsolódó szócikkek Zenetörténet
Kategória:Olasz zeneszerzők Kategória:Zongoristák Kategória:1752-ben született személyek Kategória:1832-ben elhunyt személyek Kategória:A Westminsteri apátságban eltemetett személyek Kategória:Rómaiak Kategória:Olasz zenepedagógusok