Nagy Endre, születési és 1900-ig használt nevén Grosz EndreA BM 1900. évi 18958. számú rendelete. MNL-OL 30801. mikrofilm 648. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1900. év 12. oldal 3. sor. (Nagyszőlős, 1877. február 5. – Budapest, 1938. május 5.)Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 891/1938. folyószáma alatt. magyar újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató. „A magyar kabaré atyja.” 220px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben (11-1-8). Sidló Ferenc alkotása. 2001 óta védett, a Nemzeti sírkert része Élete Tanulmányait Nagyváradon végezte, s ott is lett újságíró a Szabadság című lapnál. Ady Endre és Bíró Lajos baráti körének tagja volt. 1900-ban már Budapesten élt, a Magyar Szó, majd a Pesti Napló munkatársa volt, utóbbinál egészen 1910-ig.
1901-ben tűnt fel a Tarka színházban dalszövegeivel. A francia gyökerű szórakoztató és varietéműfajból eredeztethető humoros közéleti előadásokat a nagykörúti Royal Orfeum elődjeként működött Bonbonnière konferansziéjaként, 1907 és 1912 között honosította és emelte irodalmi színvonalra.
1908-ban a Modern Színpad igazgatója volt, amelyet 1913-ig vezetett. Társulatának tagjai: Medgyaszay Vilma, Somlay Artúr, Gózon Gyula, vagy Huszár Pufi."Elmegyek a nagyendrébe" https://filmarchiv.hu/hu/aktualis/hirek/a-beszelo-iro-es-a-film Hozzáférés: 2020. 05. 29
Egyéves párizsi tartózkodása utánhttps://kepkonyvtar.hu/jetspeed/portal/_ns:YVAtMTFkYWFhMmE2YWEtMTAwMDB8YzB8ZDB8ZXByb2Nlc3M9MT1zZWFyY2h8ZW9wZXJhdG9yX2hpZGRlbl8xPTE9MXxlbGltaXQ9MT0xMHxlcXVhbGlmaWVyXzE9MT0tMXxlY29uZGl0aW9uXzE9MT1rYWJhcmU-/search.psml?offset=1&origOffset=-1&docID=13251&secID=16140&limit=10&pageSet=1 1914-től Az Est, majd a Budapesti Hírlap munkatársa volt. 1919-ben Nagy Endre Színpada néven nyitott kabarét a Télikertben, 1921-ben a Gresham-palota pincéjében a Pódium Kabarét, majd 1922-ben a Lomb Színpadot a Stefánia úton. 1923–1929 között Salamon Bélával együtt a Terézkörúti Színpadot vezette.
Az 1930-as években az Újság belső munkatársaként dolgozott. Élete utolsó éveiben a Nyugat Baráti Körének előadóestjét vezette.
Munkássága thumb|253px|Nagy Endre önarcképe A kabaré regényében Nagy Endre a magyar politikai kabaré, a konferanszié műfaj megteremtője, megújítója volt, aki – beszédhibája ellenére – közvetlen kapcsolatot alakított ki a közönséggel, közéleti témákkal foglalkozó konferanszaival nagy népszerűségre tett szert. Az általa vezetett kabarék számára a korszak komoly írói, költői írtak jeleneteket, kuplékat, egyfelvonásos darabokat.
Több könyvet írt, és két film forgatókönyve is a nevéhez fűződik. Némely könyvét saját rajzaival illusztrálta. Tersánszky Józsi Jenő: Nagy árnyakról bizalmasan, dia.jadox.pim.hu
Családja Grosz Salamon és Rozner Janka fiaként született Nagyszőlősön, izraelita vallásúként, 1913-ban a református vallásra tért át. 1906. június 21-én Budapesten házasságot kötött Vaczó Eszterrel, Vaczó Sándor és Gicze Julianna lányával.https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DBY7-SGD?mode=g&i=568&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 719/1906. folyószáma alatt. A két tanú Pásztor Mihály és Kéri Pál voltak.
Művei
Siralmak könyve; Laszky Ármin, Nagyvárad, 1896 Rózsa. Lírai elbeszélés; Doktor Ny., Nagyszőlős, 1900 Nagy Endre–Szini Gyula–Tábori Kornél: A jó vidék. Víg esetek; Nap Ny., Budapest, 190? (Vidám könyvtár) Tarka krónikák. A ma anekdótái; egybegyűjtötte Nagy Endre; Pallas, Budapest, 1903 Gyönyörű lovagkor; Globus Ny., Budapest, 1905 https://mek.oszk.hu/13400/13472/13472.htm A Geödhyek; Singer-Wolfner, Budapest, 1905 (Vidám könyvek) Apostol a Hódságon. Regény; Franklin, Budapest, 1907 (Fehér könyvek) Egynapos özvegy; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1907 Márton lovag és egyéb elbeszélések; Mozgó könyvtár vállalat, Budapest, 1908 (Mozgó könyvtár) A misokai földkirály és egyéb elbeszélések; Grill, Budapest, 1908 (Magyar írók aranykönyvtára) Kati kisasszony élettörténete. Ifjúsági regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1909 (Ifjúsági regénytár) Nagy Endre – Pásztor Árpád – Tábori Kornél: Humor a politikában... Karcolat; Korvin, Budapest, 191? (Vidám könyvtár) Szomaházy István–Tábori Kornél–Nagy Endre: Kártyahumor. Víg históriák; A Nap Ny., Budapest, 1911 (Vidám könyvtár) A zseni. Tragikomédia; Franklin, Budapest, 1911 A miniszterelnök. Komédia; Franklin, Budapest, 1913 A pólai győző. Elbeszélések; Athenaeum, Budapest, 1913 (Modern könyvtár) Nagy Endre–Szini Gyula–Tábori Kornél: Óh azok a gyerekek! Nyolcvan víg apróság; Vidám könyvtár, Budapest, 1913 Tábori levelek; összeáll., bev. Nagy Endre; Singer-Wolfner, Budapest, 1915 (A nagy háború könyvei) Csataképek a nagy háborúból; összeáll., bev. Nagy Endre; Singer-Wolfner, Budapest, 1915 (A nagy háború könyvei) A nagy háború anekdotakincse; összeáll., bev. Nagy Endre; Singer-Wolfner, Budapest, 1915 (A nagy háború könyvei) Online Sienai Szent Katalin vőlegénye. Elbeszélések; Singer-Wolfner, Budapest, 1916 Oh az a vén kujon!; Légrády, Budapest, 1917 Erdély fia; Légrády, Budapest, 1917 (Az Érdekes Újság könyvei) Jönnek a színészek. Egy kis körút a vidéken; Érdekes Újság, Budapest, 1918 A Mágócsy-csirkék története; Lampel, Budapest, 1918 (Magyar könyvtár) Mirjám, a lélektani rejtély; Singer-Wolfner, Budapest, 1918 (Milliók könyve) Phőbus védencei; Légrády, Budapest 1918 Szeplőtlen asszony. Regény; Légrády, Budapest, 1918 Udvari történet. Regény; Tolnai, Budapest, 1926 (Tolnai regénytára) Lukits Milos kalandjai; Genius, Budapest, 1927 Mademoiselle Martcha. Kis regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1928 A nyárspolgár (vígjáték, 1930) A kupléénekes. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1930 (A magyar irodalom jelesei) Hajnali beszélgetések Lukits Milossal; Genius, Budapest, 1930 Fatornyos hazám (1932) Szerelmesek kalauza; Nyugat, Budapest, 1934 A kabaré regénye; Nyugat, Budapest, 1935 (Nyugat-könyvek) Párizs (1935) Egy város regénye (1936) Várad – Pest – Párizs; vál., sajtó alá rend., előszó Kellér Andor; Szépirodalmi, Budapest, 1958 Egy város regénye / A kabaré regénye; Magvető, Budapest, 1978 A kockás város. Novellák; összeáll., utószó Fráter Zoltán; Noran, Budapest, 1998 (Ködlovagok) Egy város regénye; szöveggond. Károly Márta; Palatinus, Budapest, 1999 (Várad, villanyváros) Öregek kalauza; Noran, Budapest, 2000 Párizs, 1913; sajtó alá rend. Károly Márta; Palatinus, Budapest, 2000
Jegyzetek
Források
Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok arcképcsarnoka Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek Humorlexikon Szerkesztő: Kaposy Miklós (Tarsoly Kiadó – 2001; )
[ Alkotók – Nagy Endre] Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka – Nagy Endre
Bános Tibor: Nagy Endre; Athenaeum 2000, Bp., 2000
Kategória:Az Est vezetői, újságírói Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar humoristák Kategória:Színigazgatók Kategória:A Budapesti Hírlap (1881–1938) vezetői, újságírói Kategória:Református magyarok Kategória:Nagyváradiak Kategória:Nagyszőlősiek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1877-ben született személyek Kategória:1938-ban elhunyt személyek Kategória:A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők Kategória:Magyar némafilmrendezők Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek