Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország Közép-Ázsia és Dél-Ázsia találkozásánál. Délen és keleten főleg Pakisztán, nyugaton Irán, északon Türkmenisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán, északkeleten Kína határolja. A Magyarországnál mintegy hétszer nagyobb ország túlnyomó része száraz hegyvidék. Legnagyobb városa és fővárosa Kabul.

Afganisztán etnikai csoportok színes mozaikja és találkozási pont Nyugat és Kelet között. A vándorlás és a kereskedelem egyik központja volt történelme során. Területét irányította az Óperzsa Birodalom, Nagy Sándor, az Omajjádok, az Abbászidák, különböző török birodalmak, például Timur Lenké, a Mongol Birodalom, a Brit Birodalom, a Szovjetunió, a Talibán és az Amerikai Egyesült Államok.

Az 1970-es évek vége óta a történelmét kiterjedt háborúskodások jellemzik, beleértve a puccsokat, külföldi inváziókat, lázadásokat és polgárháborúkat. 2021-ben a tálibok szerezték meg újra a hatalmat, ezzel véget ért a 2001–2021-es háború, az Amerikai Egyesült Államok leghosszabb háborúja.The Jihadi Threat to Indonesia Kirsten E. Schulze A VIEW FROM THE CT FOXHOLE LTC(R) Bryan Price Former Director, Combating Terrorism Center OBJECTIVE · RELEVANT · RIGOROUS | JUNE/JULY 2018 · VOLUME 11, ISSUE 6 FEATURE ARTICLE

Afganisztán gazdag természeti erőforrásokban, köztük lítiumban, vasban, cinkben és rézben. 2020 táján világszinten a hasis második legnagyobb termelője, de az egyik legnagyobb sáfrány és kasmírgyapjú termelő is.

Az elmúlt évtizedek háborús hatásai miatt az ország magas szintű terrorizmussal, szegénységgel és a gyermekek alultápláltságával küzdött. A világ legkevésbé fejlett országai közé tartozik. Politikailag instabil, jellemző rá a szélsőségesség, a radikalizmus, a korrupció.

Etimológia Az ország nevének jelentése: „az afgánok földje”. Egyes tudósok szerint az „afghán” név a szanszkrit aśvakan vagy assakan szóból származik, amelyet a Hindukus ősi lakóira használtak.*"The name Afghan has evidently been derived from Asvakan, the Assakenoi of Arrian... " (Megasthenes and Arrian, p 180. See also: Alexander's Invasion of India, p 38; J.W. McCrindle). "Even the name Afghan is Aryan being derived from Asvakayana, an important clan of the Asvakas or horsemen who must have derived this title from their handling of celebrated breeds of horses" (See: Imprints of Indian Thought and Culture Abroad, p 124, Vivekananda Kendra Prakashan). cf: "Their name (Afghan) means "cavalier" being derived from the Sanskrit, Asva, or Asvaka, a horse, and shows that their country must have been noted in ancient times, as it is at the present day, for its superior breed of horses. Asvaka was an important tribe settled north to Kabul river, which offered a gallant resistance but ineffectual resistance to the arms of Alexander "(Ref: Scottish Geographical Magazine, 1999, p 275, Royal Scottish Geographical Society). "Afghans are Assakani of the Greeks; this word being the Sanskrit Ashvaka meaning 'horsemen'" (Ref: Sva, 1915, p 113, Christopher Molesworth Birdwood). Cf: "The name represents Sanskrit Asvaka in the sense of a cavalier, and this reappears scarcely modified in the Assakani or Assakeni of the historians of the expedition of Alexander" (Hobson-Jobson: A Glossary of Colloquial Anglo-Indian words and phrases, and of kindred terms, etymological..by Henry Yule, AD Burnell). Az aśvakan szó szerint "lovasokat" vagy "lótenyésztőket" jelent. Mások azonban, – például Ibrahim Khan, – azt állították, hogy az afgán szó a baktriaiból származik.

Történelmileg az afgán nevet a pastukra használták.

A név arab és perzsa alakja: az „afġān”, először egy 10. századi földrajzkönyvben, a Hudud al-'Alam-ban jelenik meg.

Földrajz A Magyarországnál hétszer nagyobb Afganisztán alakja rendkívül sajátos: a Hindukus hegyeiben húzódó, hosszú, keskeny keleti nyúlványa választja el egymástól a tőle északra fekvő Tádzsikisztánt Pakisztántól és Indiától. Északon még Üzbegisztánnal és Türkmenisztánnal, keleten Kínával, nyugaton Iránnal határos; tengerpartja nincs. Területének legnagyobb, központi része mély völgyekkel szabdalt, magas hegyvidék. Legmagasabb pontja a Hindukusban található Novsak (7485 méter).

Ásványkincsekben gazdag. Délkeleten arany, ezüst, réz, ón, vasérc lelőhelyek vannak; északkeleten drágakövek és féldrágakövek (lazurit, smaragd, azurit) találhatók, északon pedig jelentőssé válhat a kőolaj- és földgázkészlet. Az országban ezen kívül található urán, szén, króm, talkum, barit, kén, grafit és kősó. Ez a jelentős ásványkincs lényegében kihasználatlan a szovjet megszállás és az azt követő polgárháború hatására. A közeli jövőre tervezik a kitermelés megindítását.

Domborzata bélyegkép|jobbra|Afganisztán domborzati térképe bélyegkép|jobbra|A Hindukus hegyei Az ország területének háromnegyed része hegyvidék. A Hindukus csúcsai 4000–7000 méterig emelkednek; az ország legmagasabb pontja a Novsak (7485 m). Legalacsonyabb pontja az Amu-darja folyó mentén van, 258 m. Az ország középső részén a hegyek alacsonyabbak; a hegyvidék több ágra szakad. A hegyvidéket nagy szerkezeti vonalak mentén mélyen bevágódott völgyek szabdalják fel.

A Hindukusból Indiába a Hajbár-hágón át vezet az út. Ezt a stratégiai pontot a környék minden, magára valamit is adó birodalma, illetve uralkodója megpróbálta ellenőrzése alá vonni. A Hindukusnak a hágó és az ország központi része közötti, keskeny szakasza a Vāhān-hegység. Kabultól nyugatra a Bāmijān és a Kuhe Bābā hegyláncai húzódnak. A hegyvidék legnyugatibb gerince (északnyugaton) a Szaféd-Kāh. Az ország középső részéből délnyugatra nyúló gerincvonulat a Hazardzsát.

Az északi határvidék lösszel borított síkság, illetve alacsony dombvidék. Kelet felé a hegyek az Indus medencéje felé lejtenek. Délen és délnyugaton az Afgán-medence lefolyástalan félsivatag; ennek a Helmand nagy kanyarjában elterülő része a Dasti-Margo.

Vízrajza Az ország vízrajzát alapvetően a központi hegyvidék határozza meg: jelentősebb vízfolyásai – az ettől északra folyó, a Hindukusban eredő Amu-darja kivételével – ezen a hegyvidéken erednek és innen folynak szét a szélrózsa valamennyi irányába. Az Amu-darja 960 km hossza az ország északi határa.

További, fontosabb folyók: Kabul (az azonos nevű fővároson át kelet felé; az Indus egyik legfontosabb mellékvize), Helmand (délnyugatra, az Afgán-medencébe) – a Hazardzsáttól délre ömlik belé legnagyobb mellékvize, az Arghandah; Faräh (délnyugatra, az Afgán-medencébe), Itari-rud (nyugatra, az iráni-afgán határ egy lefolyástalan területébe).

A Helmand a Föld 37. legnagyobb vízgyűjtő folyója,Eberhard Czaya: A Föld folyói. Gondolat Kiadó, Budapest, 1988. p. 48. vízgyűjtőjű területe mintegy 500 ezer km².

Éghajlata

Az ország legnagyobb részének éghajlata száraz kontinentális, mivel a Hindukus hegylánca elzárja az országot az Indiai-óceán felől érkező monszuntól. Ezeken a részeken mind az évszakos, mind a napi hőingás igen nagy. Eső jóformán csak márciustól májusig hullik. A déli-délnyugati rész félsivatag, illetve sivatag; a Kabul folyó völgye és az északi határvidék mediterrán éghajlatú. A hegységekben az éghajlat értelemszerűen hegyvidéki; az ország területének jelentős része a hóhatár (4700–5200 m) fölött fekszik.

Élővilág, természetvédelem

Afganisztánban számos emlősfaj él. A hópárducok, a szibériai tigrisek és a barnamedvék a magasan fekvő alpesi tundra régiókban élnek. Az ún. Marco Polo juhok a Wakhan-folyosó régióban élnek, az ország északkeleti részén. Rókák, farkasok, vidrák, szarvasok, vadjuhok, hiúzok és más nagymacskák népesítik be a keleti hegyvidéki erdővidéket. A félsivatagos északi síkságokon a vadon élő állatok közé tartoznak a különféle madarak, sünök és a nagyragadozók, például a sakálok és a hiénák. Gazellák, vaddisznók és sakálok élnek a déli és nyugati sztyeppei síkságokon, míg a déli félsivatagban mongúzok és gepárdok fordulnak elő.

Az afgán agár egy őshonos kutyafajta, amely nagyobb sebességéről és hosszú szőréről ismert; nyugaton viszonylag ismertté vált.

Afganisztán endemikus faunája között megtalálható többek között az afgán repülő mókus (Eoglaucomys fimbriatus baberi), az afgán havasipinty, az afgán leopárdgekkó (Eublepharis macularius afghanicus), a Wheeleria parviflorellus stb.

Lásd még: Afgán gímszarvas és Afgán róka

Védett területek Számos régió védett területként van kijelölve; három nemzeti park van: Band-e Amir (perzsa: بند امیر), Bamián tartományban található, Afganisztán Grand Canyonjaként jellemzik, Wakhan; a 2014-ben alapított park az egész Wakhan kerületet magában foglalja, a Pamír-hegység és a Hindukus közötti Wakhan-folyosó mentén, Nurisztán, a park a Pakisztánnal határos Nurisztán keleti hegyvidéki részét foglalja magába.

Történelem

Bár a modern afgán államot 1747-ben alapította Ahmad Sah Durrani, az ország története a régmúltba nyúlik vissza. Ásatások azt mutatják, hogy a mai Afganisztán területén már 50 000 évvel ezelőtt emberek éltek, és a terület földművelő közösségei valószínűleg a legrégebbiek a világon.

Afganisztán egyedülálló találkozási pontja a különböző indoeurópai civilizációknak, akik itt érintkezésbe kerültek és gyakran harcoltak egymással. Emiatt fontos helye a korai történelemnek. Az idők során a területen számos nép fordult meg, köztük árja (indo-iráni) törzsek. Sokan hódították meg, köztük a médek és a Perzsa Birodalom, Nagy Sándor, kusánok, heftaliták, arabok, török és mongol népek. A jelenkorban sikertelenül próbálták meg leigázni a britek és a szovjetek, legújabban az amerikaiak és szövetségeseik. Másrészt az itteni népek többször meghódították az iráni fennsíkot és az indiai szubkontinenst és birodalmakat alapítottak ott.

Lásd még: Afganisztán uralkodóinak listája thumb|Herát erődje Nagy Sándor koráig eredeztethető, amely többször megsemmisült, majd mindannyiszor újraépítették Az iszlám előtti kor I. e. 2000 és 1200 között indoeurópai nyelvű árják hatoltak át a mai Észak-Afganisztánon. Nem bizonyított, hogy ezek az árják innen erednének. De innen haladtak tovább dél felé Indiába és nyugatra Perzsiába és onnan Európába. Közülük kerültek a Média és az akhaimenida Perzsia uralkodói olyan nevekkel, mint Aryānām Xšaθra és Airyānem Vāejah. Az árják őshazájaként szóba jön még Anatólia, Délkelet-Ázsia, Irán, Észak-India, attól függően, hogyan állapítják meg a vándorlás irányát. Később a szászánida és a még későbbi uralmak idején a területet "Erānshahr"-nak (perzsa Īrānšahr) hívták, ami szó szerint "az árják birtoka".

Bizonyos meggondolások szerint a zoroasztrizmus is a mai Afganisztánban alakult ki i. e. 1800 és 800 között, mert Zarathustra Balhban élt és halt meg. Balh városa ma Afganisztánban van. Ebben a régióban beszélték az avesztaiként emlegetett északkeleti iráni nyelvet a zoroasztriánizmus elterjedése idején. Az i. e. 6. század közepén a Médiát az Akhaimenidák átalakították Perzsiává, ennek a határai között volt a mai Afganisztán i. e. 330-ig, amikor Nagy Sándor meghódította a vidéket. Nagy Sándor rövid megszállása után hellenisztikus utódállamok, a Szeleukidák és Baktria ellenőrizték a térséget addig, amíg délnyugati részét India felől el nem foglalta egy időre a Maurja Birodalom, elterjesztette a buddhizmust errefelé, majd visszakerült a régió baktriai uralom alá. thumb|A Bala Hissar ősi fellegvára a középkorban, eredete az ókorba nyúlik vissza, Kabul (1879-es fotó)