Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta. Kazinczy Lajos szabadságharcos vértanú apja.
Élete 250px|bélyegkép|jobb|Kazinci Kazinczy Józsefné nagybossányi Bossányi Zsuzsanna (1740–1812), Kazinczy Ferenc édesanyja 250px|bélyegkép|jobb|Szobra a bugyi Beleznay-kúria előtt Kazinczy Ferenc régi nemesi családból származott. Édesapja, Kazinczy József (1732–1784), Kaszinczy apja Abaúj megyei táblabíró, édesanyja, nagybossányi Bossányi Zsuzsanna (1740–1812) Kazinczy anyja volt. Nyolcadik életéve betöltéséig anyai nagyapjánál, nagybossányi Bossányi Ferenc (1703–1786) Bihar vármegye főjegyzőjének, országgyűlési követének a házánál nevelkedett, ahol hétéves koráig magyar szón kívül egyéb élő nyelvet nem hallott. Első ismert levelét 1764 decemberében szüleinek írta, akik akkor Regmecen laktak. 1766-ban nagynénje megbetegedett, gyógyíttatása érdekében a család Debrecenben tartózkodott, Kazinczy három hónapig a Református Kollégiumba járt. Nagynénje halála után, 1767-ben visszakerült a szülői házhoz, ahol magántanulóként egy késmárki diáktól latinul és németül tanult. Igen művelt és felvilágosult szellemű apja ritka fogékonyságot tapasztalván fiában, maga is örömest foglalkozott vele, társalogva és tanítgatva. Kazinczy 1768-ban nyelvi tanulmányait Késmárkon folytatta előkészítő osztályban.
A sárospataki évek 1769. szeptember 11-étől tíz éven át a sárospataki kollégium tanulója volt, ahol autodidakta módon elsajátította az ógörög nyelvet. 1773-ban felvették a retorikai osztályba. Decemberben az iskolai küldöttség élén gróf Beleznay Miklós tábornokot neve napján annak bugyi birtokán üdvözölte, ezen az útján látta először Pestet.
1775-től a főiskolán a jogi tantárgyak mellé felvette a teológiát is, egy, az iskolába érkezett francia katonatiszttől pedig franciául tanult. 1775-ben, édesanyja biztatására közreadta első művét, a Magyar Ország Geographica, az az Földi állapotjának le-rajzolása címmel, amely Kassán jelent meg.Kazinczy Ferenc (1759–1831) , enciklopedia.fazekas.huA földrajz országismerete , eletestudomany.hu
Mély hatást tett rá a főiskolának puritán szelleme; a sárospataki Rákóczi névhez fűződő dicsőséges emlékek hazafias érzését táplálták, szellemi fejlődését a kollégium gazdag könyvtára mozdította elő, melyben szorgalmasan búvárkodott. Olvasta Anakreón műveit, a római klasszikusokat, Gessner pár idilljét, amelyek nagyon megragadták figyelmét, és kezébe jutottak az éledő magyar irodalom friss termékei: a Kartigám és Bessenyei György művei. Apja eleinte katonának szánta, de jó szemmel nézte fia írói hajlamait is, és mielőbb szerette volna egy nyomtatott könyvét látni. Amikor Kazinczy József 1774. március 20-án váratlanul elhunyt, az özvegy sürgette az atyai óhajtás teljesítését, így jött létre, kissé rögtönözve, Kazinczy első műve, alig 16 éves korában: Magyarország geographikai, azaz földi állapotjának lerajzolása, melyet egynéhány fő geographusok munkájából kiszedegetett… (Kassa, 1775). A könyv példányait a vizsgán osztotta szét az anya. Szilágyi Ferenc szuperintendens buzdította a fiút, de kifogásokat is tett. Kazinczy annyira szívére vette a rideg fogadtatást, hogy nem kívánta nevét többé nyomtatásban látni. De anyjának és a család barátainak ösztönzésére nemsokára lefordította Bessenyeinek a Die Amerikaner című, németül írt elbeszélését, és anyjának ajánlva kinyomatta e címmel: Az amerikai Podoc és Kazimir keresztyén vallásra való megtérése (Kassa, 1776). Bessenyei válasza, akinek a fordítást megküldte, serkentőleg hatott rá. Általában szívesen kereste már akkor az érintkezést nevesebb férfiakkal, és ebben nagy segítségére volt az a finom és közlékeny modor, amelyet a családja köréből hozott. Jó protestáns és jó magyar létére felvilágosult gondolkodás és európai kultúra jellemezte.
Nagy befolyással volt fejlődésére az 1777. év, amikor Zemplén vármegye küldöttsége Bécsbe utazott. E küldöttség tagja volt nagybátyja, Kazinczy Ferenc, aki őt magával vitte. Az ifjú Kazinczy ekkor járt először a császárvárosban, amelynek nagyszerű gyűjteményei, különösen képei egészen elragadták. Ritka művészi érzéke itt olyan kielégítésre lelt, amit addig nélkülöznie kellett. Sárospatakra visszatérve pedig a magyar irodalom két új tüneménye fogadta. Egyik Baróti Szabó Dávidnak új mértékre vett versei, melyek a klasszikus költészet versformáit kívánták behozni költészetünkbe, a másik Báróczi Sándor testőr írónak művészi prózában készült Marmontel-fordítása. Kazinczyra mind a versújító, mind a stílusújító kezdemény nagy hatást tett, végleg elhatározta, hogy író lesz, és Báróczit utolérni fog törekedni.
Egy másik útján édesanyjával Kazmérba, később a bihari főispán, Andrássy István beiktatására Nagyváradra ment.
1779. július 15-én utolsó vizsgái után elbúcsúzott az iskolától.
1780–1794. december bélyegkép|250px|Johann Ender metszete 1779. szeptember 9-én Milecz Sámuel tornai ügyészhez utazott Kassára, ott kötött ismeretséget azzal a Rozgonyi Erzsébettel, aki első szerelme lett, s akivel a szerelmi szál hamar megszakadt, ámde aki később sokat segített a börtönbe vetett Kazinczyn, valamint Baróti Szabó Dáviddal. Közben egy nagyváradi út alkalmával, 1780-ban megismerkedett Révai Miklóssal is; október 18-án búcsút vett Kassától. 1781. január 11. és 1782. június 2. között Eperjesen folytatta a joggyakorlatot, emellett sokat foglalkozott a művészetekkel is: táncolni, fuvolázni, rajzolni, festeni tanult, sokat olvasott; különösen a német írókat kedvelte. Szerelmes lett egy „mívelt leányba", Ninos Steinmetz özvegy katonaorvosné leányába, aki nagy hatással volt rá.
1782 augusztusában édesanyja felkísérte Pestre, ahol Bernáth József „patvaristája” lett, majd felesküdött hites jegyzőnek. Pesten két idősebb, emelkedett szellemű íróval, Orczy Lőrinc báróval és Ráday Gedeonnal ismerkedett össze. Ráday még jobban megismertette a nyugati irodalommal, de a régi magyar írókkal, különösen Zrínyi Miklóssal is. Ez a barátság nagyban fejlesztette Kazinczy esztétikai érzékét, és szélesítette látókörét. Ekkor készítette Gessner idilljeinek fordítását is, melyet kéziratban közölt Rádayval és Báróczival és e mestereinek lelkes elismerése nagyban fokozta írói becsvágyát. Hogy Kazinczy ezen, ma már érzelgősnek ismert idill-költővel foglalkozott, azt egyrészt a szentimentális irány akkori divatja hozta magával, másrészt pedig Kazinczynak az a törekvése, hogy a magyar prózát az érzelmek festésében, a gyöngéd hangulatok kifejezésében gyakorolja. A fordítást, amely több évig csak kéziratban forgott közkézen mint új jelenséget üdvözölték az ifjabb írók. balra|bélyegkép|Kazinczy Ferenc 1783-ban visszatért édesanyjához Alsóregmecre, akinek sürgetésére Orczy Lőrinchez utazott Tarnaörsre, tiszteleti jegyzői állásért folyamodni. 1784. október 13-án kinevezték az állásra, majd ugyanebben a hónapban Abaúj megyei táblabíróvá is. November 29-én helyettes aljegyzői tisztséget is kapott Zemplén megyében, de a főjegyzővel összekülönbözött, és állását szinte azonnal feladta.
1784. január 16-án gróf Török Lajos, Kazinczy főnöke, későbbi apósa a kassai tankerület főigazgatója és a miskolci szabadkőműves páholy főmestere felavatta a páholy tagjai közé. Szabadkőművesként ismerte meg Born Ignácot és Angelo Solimant.
1785 augusztusában Bécsbe utazott, hogy Van Swieten közoktatásügyi miniszternek bemutatkozzon és a Szepes, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Gömör, Torna, Abaúj, Borsod, Heves, Jászság és Kis-Kunság megyei iskolák tanfelügyelőségét kérje. A november 11-én megkapott tisztséget öt éven át töltötte be, II. József császár rendelkezései szerint mintegy kétszáz iskolát állított fel, s ezzel nagy elismerést szerzett magának.
1786. november 1-jén elhagyta a közigazgatási pályát, elfoglalta iskolafelügyelői állását. Főnöke Török Lajos gróf volt, kerülete Kassa székhellyel 10 vármegyére terjedt ki, és József császár intenciói szerint a közös iskolákat szervezte. Hivatala sok utazással, tárgyalással járt, és amilyen buzgósággal, épp oly tapintattal is járt el benne. Mintegy kétszáz iskolát állított fel és működésével éppúgy megnyerte a jogaikra féltékeny katolikus és protestáns püspökök és papok becsülését, mint a híres Van Swieten miniszter és Pászthory udvari előadó elismerését. De e hatáskör irodalmi összeköttetései ápolására is kedvező volt. Írókat és irodalompártolókat ismert meg, és toborzott. Agitátori tevékenységének ekkor rakta le alapját. Amellett folyton tanulmányozta, fordítgatta, utánozta a külföld nagynevű vagy divatos íróit, Klopstockot, Stolberget, Metastasiót, Goethét, Shakespeare-t stb. Írt eredeti költeményeket is, nyugati stílusban. Kiadta Salomon Gessner Idyllumit (Kassa, 1788). Szélesebb körben aratott ennél nagyobb tetszést egy másik műve: Bácsmegyeynek öszveszedett levelei, költött történet (uo., 1789). Voltaképp regény volt ez, levélalakban, egy Werther-szerű német regénynek (Adolf's Gesammelte Briefe) átdolgozása, idealizált és szentimentális iránnyal, amit a női közönség is felkapott, és amire Kazinczy törekedett: az érzelmek kifejezésére képessé tenni a magyar prózát, és megfelelő kifejezésekkel gazdagítani nyelvünket, aminek örömmel vette hasznát az életben is. Sokan, kivált az ifjabb olvasók egész frazeológiákat készítettek a mű szépnek talált szólamaiból, előkelő társaságokban olvastak föl belőle részleteket, és lelkesen jósolták meg belőle a magyar nyelv leendő felvirágzását.
Az irodalomnak három irányban is megindult fejlődését (franciás, klasszikus, magyaros irány) rendezni és az irodalmi mozgalmakat szervezni akarván, 1787. november 13-án Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal együtt Kassán megindította a Magyar Museum című folyóiratot, azonban a szintén vezérszerepre vágyó Batsányival hamarosan összekülönbözött és 1789-ben, már a második füzetnél visszalépett és kivált a szerkesztőségből.
1789. május 31-én olyan súlyosan megbetegedett, hogy lemondtak életéről. Kassán már halálhírét költötték, amikor hirtelen jobban lett, és meggyógyult.
Széphalmy Vince névvel 1790-ben ugyancsak Kassán Orpheus címen saját folyóiratot alapított, amelyből nyolc füzet jelent meg két kötetben, majd vége szakadt. A Magyar Museum 1792 elejéig tartott ki, de a két folyóirat erkölcsi hatása megmaradt. Ebben az időben Kazinczy vezérlő hivatása mind jobban kidomborodott.
1790 tavaszán, a Szent Korona Magyarországra hozatalakor tagja volt a koronaőrségnek. A korona őrszobájában mint az abaúji díszőrség tagja írta Hamlet-fordítása elé Prónay László csanádi főispánnak azt a levelét, amelyben a magyar színjátszás érdekében emelt szót. Kassára ment, majd miután Budán felerősödtek a magyar színészet életrehívására irányuló törekvések, szeptemberben Budára érkezett, hogy Ráday Pál gróffal együtt ő vegye kezébe a nemzeti színészet szervezését. Októberben azonban hivatalos ügyeinek intézése miatt haza kellett utaznia.