Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza (angol: The Church of Jesus Christ of Latter-day Saints, röviden Church of Jesus Christ, korábban LDS), vagy informálisan mormon egyház, egy amerikai eredetű, resztoránus, antitrinitárius új kinyilatkoztatáson alapuló egyház, amely kimagaslóan a legnagyobb a mormon felekezetek között.
A 19. században Joseph Smith próféta halála után Brigham Young apostol vezetésével, a mai Utah állam területére távoztak, így azt gyakran nevezik mormon állam-nak, mert a lakosság nagyobb része mormon vallású. A 2023-ban nemzetközileg több mint 17 millió tagot számláló egyház Magyarországon is jelen van.
Nevük Az egyház először Church of Jesus Christ (Jézus Krisztus Egyháza) néven alakult meg 1830-ban, majd 1838-ban egészítette ki a nevét a ma is használatos alakra. Ennek magyar fordítása az egyház magyarországi jelenlétének különböző időszakaiban többször is változott, elsősorban azért, mert a "latter-day" kifejezésnek nincs az eredeti többes jelentéstartalmat pontosan visszaadó magyar megfelelője. 2020. április 5-én az egyház nevének hivatalos magyar fordítása a korábbi Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza formáról Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza alakra módosult.
Mivel az egyház egyik jellegzetes megkülönböztető jegye, hogy a Biblia mellett a Mormon könyvét is a szentírások között tartja számon, a kortársak ezt a személynevet (értsd: az említett műben szereplő ősi próféta nevét) gúnynévként az egyházra és annak tagjaira is ráaggatták. Ezt a hivatalos név melletti informális, párhuzamos használatban maga az egyház is elfogadta egy időre, de 2018. októbere óta határozottan elveti azt.Lásd Russell M. Nelson: Az egyház helyes neve. 2018. október. https://www.churchofjesuschrist.org/study/general-conference/2018/10/the-correct-name-of-the-church?lang=hun Azóta az egyház tagjait és másokat is arra kérnek, hogy az egyház nevét ne használják olyan alakban, amely kihagyná Jézus Krisztus nevét. Az egyház tagjaira használt "mormon" helyett pedig a korábban is használt utolsó napi szentek (angolul "Latter-day Saints") vagy egyszerűen szentek (angolul "Saints") az előnyben részesített alak. Ezen iránymutatás szerint a "mormon" kifejezés használata kizárólag történelmi kontextusban – és személynévként – helyénvaló. Ennek megfelelően nevet változtatott többek között az egyház világhírű kórusa, a Templom Téri Tabernákulum Kórus (korábban Mormon Tabernákulum Kórus) is.
Története Kezdetek Az egyház előtörténete azonos a mormonizmuséval, erről lásd: Mormonizmus#Története. bélyegkép|170px|Joseph Smith Joseph Smith halála után (1844. június 27.), az egyháztagok többsége Brigham Youngot, a tizenkét apostol kvórumának akkori elnökét követte, ő lett az egyház új elnöke. A fokozódó zaklatások miatt Illinoisban, a legtöbb egyháztag nyugatra követte Youngot és 1847-ben kezdték betelepíteni a mai Utah területét (amely akkor még Mexikóhoz tartozott), és itt saját kormányzatot hoztak létre Salt Lake City központtal.
A település nagy sebességgel fejlődött és gyarapodott. Hamarosan több várost is építettek a mai Utah, Idaho, Nevada és Arizona területén. 1848-ban Mexikó eladta e területet az Egyesült Államoknak, 1869-ben itt csatolták össze a vasút keleti és a nyugati partról induló részeit. Az egyház által alapított Deseret állam kérte felvételét az Egyesült Államokba új tagállamként. A kérést azonban elutasították a szövetségi hatóságok az egyház többnejűségre vonatkozó tana és a teokratikus államforma, azaz az egyházi és a polgári hatóságok egybefonódása miatt. A helyzet akkor rendeződött, amikor 1890-ben az egyház akkori elnöke, Wilford Woodruff megszüntette és betiltotta az új poligám házasságkötéseket az egyházban. Így a terület Utah néven az Egyesült Államok 45. tagállama lehetett.
20-21. század Az egyház egyre növekedett és a 20. században már más országokban is voltak gyülekezetek. 2019 végén 16 565 036 egyháztagot számolt. ÉvszámEsemény / MérföldkőJelentősége1901Lorenzo Snow elnök halála, Joseph F. Smith lesz az új elnök.Új korszak kezdete; a tizedfizetés rendszerének stabilizálásával az egyház pénzügyileg függetlenné válik.1904A Második Kiáltvány (Second Manifesto) kiadása.Joseph F. Smith elnök végleg megtiltja a poligám házasságokat a világon mindenhol, és kiközösítést ígér a megszegőinek.1918Heber J. Grant lesz a 7. elnök.Kinyilatkoztatás születik a halottak szellemvilágban végzett szolgálatáról, amely később a Tan és szövetségek szentírás részévé válik.1936Elindul az Egyházi Jóléti Program (Church Welfare Plan).A nagy gazdasági világválság idején bevezetett önsegélyező és humanitárius rendszer, amely a rászoruló tagokat segíti.1947A taglétszám eléri az 1 millió főt.Az egyház növekedése felgyorsul, és a hangsúly egyre inkább a Utah-n kívüli, nemzetközi terjeszkedésre helyeződik.1955Felszentelik a svájci Bern-i templomot.Ez az első európai templom, amely mérföldkő a nemzetközi nyitásban és a helyi gyülekezetek megerősítésében.1978Kinyilatkoztatás a papságról (2. Hivatalos Nyilatkozat).Spencer W. Kimball elnök vezetése alatt eltörlik a faji korlátozásokat, származástól függetlenül minden férfi megkaphatja a papságot.1979Új, saját kiadású Biblia jelenik meg.Az egyház modern, saját tanulmányi segédletekkel ellátott szentírás-kiadásokat tesz elérhetővé a tagok számára.1988Megkezdődik a hivatalos mormon misszió Magyarországon.A rendszerváltás körüli időszakban az egyház megkapja a törvényes elismerést Magyarországon, és megnyílik a budapesti misszió.1995Kiadják „A család: Kiáltvány a világhoz” című dokumentumot.Gordon B. Hinckley elnök hirdeti ki, rögzítve az egyház határozott álláspontját a hagyományos családmodell és a házasság szentsége mellett.1997A taglétszám átlépi a 10 millió főt.Az egyház történetében először fordul elő, hogy több mormon él az Amerikai Egyesült Államokon kívül, mint azon belül.2000A nagyvilágban elérik a száz működő templomot.Hinckley elnök kisebb, költséghatékonyabb templomok építését célzó programjának köszönhetően a szent helyek elérhetőbbé válnak a globális tagságnak.
Szakadár mozgalmak
A mormonizmusban több tucat külön csoport alakult ki az idők folyamán, ezek összesített taglétszámát a becslések 20 000 és 60 000 fő közé teszik.
A két pont, mely körül a főbb szakadások alakultak ki: Joseph Smith egyházalapító halála utáni válság, (ezekről lásd a Mormon egyházak és csoportok cikket) 1890-ben, a többnejűség gyakorlatának befejezése körüli zavar.
Ez utóbbi esetben elszakadt csoportokat gyakran mormon fundamentalistáknak nevezik, lásd mormon fundamentalizmus.
Az egyház Magyarországon
Az egyház első misszionáriusai, Thomas Biessinger és Paul Hammer 1885-ben érkeztek Magyarországra a Német–Svájci Misszióból. Mindössze három hónapot tartózkodtak az országban, mielőtt eltávoztak Bécsbe. Az első magyar állampolgárságú egyháztag a bánáti Markov Mihály (Misa) volt, akit 1887-ben kereszteltek meg Konstantinápolyban. Markov apja szerb, anyja román nemzetiségű volt.Markov német és angol nyelvű visszaemlékezéseiért lásd Mischa Markow papers, 1893-1924; Reminiscences, undated; Church History Library 1888-ban Ferdinand Hintze, a Törökországi Misszió elnöke Magyarországra látogatott, hogy találkozzon az újonnan megtért Markovval, s együtt hirdessék az evangéliumot Magyarországon. Mivel sikertelenül kerestek érdeklődő embereket, hamarosan ismét eltávoztak.
Az egyház első olyan magyarországi születésű tagja, akit Magyarországra küldtek misszióba, Marjalaki Mihály (1853-1929), egy debreceni református nemesi család sarja volt.Lásd például http://genealogytrails.com/wyo/uinta/bios5.htm#marialakymichael Marjalaki (máshol: Márialaky) 1873-tól az Amerikai Egyesült Államokban élt, és amerikai állampolgársággal rendelkezett. Őt 1897-ben küldték vissza az egyházi elöljárói Wyoming államból Debrecenbe, ahol néhány hónapon keresztül vizsgálta az 1895. évi XLIII. törvénycikk (A vallás szabad gyakorlásáról) nyomán kialakult helyzetet, majd 1898-ban visszatért Amerikába. A következő évben Markov tért vissza Magyarországra három évre. Számos új, magyar és német tagot keresztelt meg Temesváron, és megalakította az egyház első magyarországi gyülekezetét. Ezt követően Brassóba utazott, és ott elvetette az első magokat az őt követő misszionáriusok számára. Később Markov Törökországba ment, ahol a konstantinápolyi bolgár közösségben térített. Itt meg is keresztelte az egyház első bolgár tagját, akivel együtt Bulgáriában is szervezni kezdte az egyházat, onnan azonban hamarosan – helyi protestáns szervezetek feljelentése után – kitiltották.
1909-ben John Ensign Hill, a Svájci–Német Misszióból kapta a megbízást, hogy magyarul tanuljon, és az első misszionárius legyen Magyarországon. Hill nagyon jó kapcsolatot tudott kialakítani a helyi hatóságokkal, ami végül 1911 novemberében az egyház hivatalos elismeréséhez vezetett. 1914-ig, amikor minden misszionáriust kivontak Európából az első világháború miatt, összesen 106 embert kereszteltek meg Magyarországon. Mindössze 40 tag maradt, a többség kivándorolt Utah-ba.
Bár továbbra is maradt néhány egyháztag az országban, az egyház magyarországi tevékenysége egészen a 80-as évek végéig szünetelt. Magyarországot 1987. április 19-én nyitotta meg újra a misszionáriusi munkára Russell M. Nelson apostol, a Gellérthegy oldalában tartott szertartáson. Az egyház működését hivatalosan 1988. június 1-jén engedélyezte az Állami Egyházügyi Hivatal.https://www.mormon-sajtoszoba.hu/cikkek/az-elso-gyulekezeti-haz-magyarorszagon ; lásd még MTI Hírarchívum, 1988. június 3.: Vallásfelekezet elismerése. "Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke a vallás szabad gyakorlásáról szóló törvény értelmében 1988. június 1-jei hatállyal törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánította a Magyarországi Jézus Krisztus Mai Szentjei Egyházát (közismertebb nevén a mormon egyházat)." Az országba még abban az évben megérkeztek az első misszionáriusok. Ma 5000 egyháztag van az országban összesen 22 gyülekezetben. Egy-egy gyülekezet létszáma a néhány tucat főtől a néhány száz főig terjed.
2006. június 4-én megszervezték a Budapest Magyarország Cöveket. Ebbe a középszintű területi egységbe, melynek vezetője 2014 óta Christopher Southwick, 14 egyházközség, illetve gyülekezet tartozik (Pest, Buda, Kispest, Érd, Győr, Székesfehérvár, Dunaújváros, Veszprém, Kecskemét, Tatabánya, Kaposvár, Pécs, Szeged és Szolnok). Az ország többi részén levő gyülekezetek (Debrecen, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Pápa, Sopron, Szombathely és Békéscsaba) a Magyarország Budapest Misszió alá tartoznak.
2025-ben Óbudán, a Harsánylejtőn épül az első magyarországi templomuk. Eddig Magyarországon nem volt templomuk, a hívek ún. „kápolnák”ba jártak istentiszteletekre.
Jelképek Eltérően sok más keresztény felekezettől, Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza nem használja jelképként a keresztet (avagy feszületet). Ennek két legfőbb indoka, hogy a tanításaik szerint az élő, feltámadt Krisztust követik, illetve hogy Krisztus megváltó szenvedését csak részben kötik a keresztre feszítéséhez, és ugyanilyen jelentőségteljesnek tekintik a Gecsemáné kertjében átélt szenvedését.
Az egyház gyülekezeti házainak szakrális tereiben (kápolna, keresztelőmedence) nincsenek képi ábrázolások. A kápolnákban legfeljebb a legegyszerűbb geometriai díszítések, valamint alkalmi virágdíszek kapnak helyet. Ezeken a helyiségeken kívül az épületek belsejében jellemzően különböző szentírásbeli jeleneteket ábrázoló festmények találhatók.