bélyegkép|264px|<center>A New York-palota homlokzatának részlete bélyeg|264px|Néprajzi Múzeum (Budapest) főhomlokzata bélyeg|264px|Műegyetem Központi Épülete bélyegkép|264px|<center>Budapest VIII. kerület, József körút 48. (lakóház) bélyeg|264px|Döbrentei utca 8, sarokház a Duna part felől, 2017-ben

Velencei Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9. – Velence, 1926. július 31.) magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Jelentősége A historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben. Korai műveiben a neoreneszánsz, később a neobarokk stílusjegyeit alkalmazta, amelyeket később szecessziós elemekkel ötvözött.

Budapest számos monumentális és kort jellemző építményének tervezője. Számos budapesti középület, magánház és villa az ő tervei szerint készült.

Ybl Miklós halála után őt hívták meg a Budavári Palota átépítésének vezetésére. Érdekes annak sziluett befejezése, továbbá a Kir. Kúria nagyszabású palotája, a New York-palota, a Szt. István- és Erzsébet-kórházak stb.

Működése kiterjedt a vidékre is (Fiume: kormányzósági palota, Szombathely: városháza és színház, sok kastély).Uj Idők Lexikona 11-12. Hauszmann (Budapest, 1938)

Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt a 19-20. századforduló magyar építészeire.

Élete Bajor ősöktől származó családban született, Hauszmann Ferenc és Maár Anna (1819–1905) második gyermekeként. Testvérei Hermina (1845–1929), Ferenc (1850–1918) és Kornélia (1854–1937). 1861-től festészetet tanult, majd „kőmívestanulónak” állt. 1864-ben befejezte reáliskoláit, és beiratkozott a budapesti Műegyetemre. 1866-tól a berlini Bauakademie-n folytatott építészeti tanulmányokat Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával együtt.

1868-ban a Műegyetem tanársegéde Szkalnitzky Antal tanár tanszékén, 1872-ben rendes tanára lett. Mint műegyetemi tanár 42 éven keresztül működött, idővel viselt dékáni és rektori tisztséget is. 1869–70-ben olaszországi tanulmányútján a reneszánsz művészetet tanulmányozta, majd hazatérve a Vöröskereszt Egyletnek barakkokat épített, amelyek Hauszmann-barakk néven Ausztriában és Svájcban is ismertekké váltak. 1891-ben a királyi vár építésvezetőjévé nevezték ki, majd 1906-banA Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1906 (25. évfolyam, 4. szám 44. o.) megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét.

1912-es nyugalomba vonulását követően 1913-ban alapítványt rendelt a Műegyetemen végzett fiatal építészek számára, majd 1914-ben hosszabb utazást tett Egyiptomba és a Szentföldre. 1918-ban IV. Károly királytól nemesi címet kapott. A magyarországi Tanácsköztársaság idején lefoglalták a házát. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. Munkásságát a Pro Litteris et Artibus érdemjelével, a Vaskorona-rend III. osztályával tüntették ki, s megkapta a belga Lipót-rend kitüntetést is. Szombathely város díszpolgára, a Műegyetem tiszteletbeli doktora.

Felesége a még Berlinben megismert Mariette Senior volt, akivel 1874-ben házasodtak össze. Lánya, Hauszmann Gizella 1899-ben Hültl Dezső építészhez ment feleségül.

1918. március 10-én IV. Károly magyar király nemességet és a „velencei” nemesi előnevet adományozta neki.K 19 – Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 73. kötet – 396. oldal

1926. július 31-én hunyt el, Velencén. Testét a budapesti Fiumei úti sírkertben helyezték nyugalomra (10/1-1-4). Síremléke Hültl Dezső építész és Vass Viktor szobrász alkotása.

Emlékezete

Munkásságáért 2011 szeptemberében posztumusz Magyar Örökség díjat kapott. 2024 óta nevét viseli az 552727 Hauszmann kisbolygó.

Művei Tervek, alkotások 1870. Budapest, Német Színház (1890-ben leégett) 1870. Budapest, Erzsébet téri kioszk (elpusztult) 1871–72. Budapest, Tüköry-palota (elpusztult) 1872–73. Budapest, Mendl István József körúti bérháza 1873–74. Budapest, Mendl István Akácfa utcai lakóháza 1874–75. Budapest, Coburg-palota (elpusztult) 1876. Gyoma, Jézus szíve-templom 1876–1878. Székesfehérvár, Kégl-kastély 1877–78. Szombathely, Városháza és színház (elpusztult) 1878. Balatonfüred, Stefánia Yacht Club 1878–1879. Budapest, Kégl-palota 1878–1880. Budapest, Szent István Kórház 1881. Herény, Gothárd-kastély átépítése 1881–1883. Szombathely, Osztrák-Magyar Bank 1882. Budapest, Országház (I. díjas terv volt, nem épült meg) 1882–1884. Budapest, Vöröskereszt Egylet Erzsébet Kórháza 1883–1884. Budapest, Tanítóképző 1883–1884. Budapest, Pesti Főreáliskola 1884. Budapest, Budapesti Tanárképző Intézet 1884. Budapest, Skót Apátság (elpusztult) 1884–1885. Nádasdladány, Nádasdy-kastély átalakítása és kápolnája 1884–85. Budapest, Batthyány-palota 1884–1886. Sopron, Leánylíceum 1884–1889. Kolozsvár, Egyetemi Bonctani Intézet 1886. Kolozsvár, Tudományegyetem Közegészségügyi Intézet 1886. Budapest, Állami Tanító és Nőnevelő Intézet 1886–1887. Budapest, Törvényszéki Orvostani Intézet 1887–89. Budapest, Északkeleti Vasúttársaság bérháza, ma Hunyadi János út 3. szám alatti ház 1887–89. Budapest, Állami Felső Ipariskola 1888–1890. Budapest, Budapesti Törvényszéki palota és fegyház 1889–90. Budapest, Üzletház 1890. Rátót, Széll Kálmán kastélya 1890–1894. Nyitra, Megyei Kórház 1891–1905. Budapest, Budavári Palota 1891. Budapest, Hauszmann-ház 1890–94. Budapest, New York-palota 1893. Kolozsvár, Közkórház 1893–1896. Budapest, Magyar Királyi Igazságügyi Palota (Királyi Kúria) 1893–1897. Fiume, Kormányzói palota 1896–97. Semmelweis Egyetem Tűzoltó Utcai II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika 1896. Budapest, Kegl György leányainak bérpalotája (Döbrentei u. 8.) 1901. Budapest, Lovarda a várbanhttp://pestbuda.hu – 1945-ben elp/cikk/20200717_senki_sem_keszitett_fel_minket_a_lelegzetelallito_elmenyre_a_lovardaban_jartunk – 1945-ben elpusztult, 2016–2020 között újjáépítve 1902–1909. Budapest, Magyar Királyi József Műegyetem, Központi épület 1903. Budapest, Főőrség a várban – 1945-ben elpusztult, 2016–2020 között újjáépítve 1910. Budapest, Nemzeti Színház (nem épült meg) 1911, Budapest, Veres Pálné utca 28., gróf Csekonics Endre bérháza9. számú függelék Az egyes telkekre vonatkozó előírások összesítése. Kozadat.belvaros-lipotvaros.hu

Írásai Kórházépítési tanulmányok; s. n., Bp., 1881 A Magyar Szent Korona országainak Vörös-kereszt Egylete által épitett Erzsébet Kórház leirása; Khór és Wein Ny., Bp., 1884 A budapesti igazságügyi palota (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1897) A magyar királyi vár építésének története; Pátria Ny., Bp., 1900 Rektori beszéd; Pesti Lloyd ny., Bp., 1904 A budapesti igazságügyi palota; műlapok Divald Károly; Pátria, Bp., 1901 A kir. József műegyetem új otthona (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1909) A Magyar Királyi József Egyetem új épületei (Hornyánszky Nyomda, Budapest, 1909) A magyar királyi vár (Bp., 1912; hasonmásban 2011) Budapest városának építészeti fejlődésének története (Akad. Ért. 1925) Hauszmann Alajos naplója. Építész a századfordulón; összeáll., jegyz. Seidl Ambrus; Gondolat, Bp., 1997 Néhány szó a modern építészetről; Lechner Tudásközpont, Bp., 2015

Jegyzetek bélyegkép|Nyughelye a Fiumei úti sírkertben, Budapesten

Irodalom

Hauszmann Alajos; vál., szerk. Gerle János Holnap, Bp., 2002 (Az építészet mesterei) Kismarty-Lechner Jenő: Építőművészetünk a XIX. század második felében, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1945, 71-77. o.

Kategória:Magyar építészek Kategória:Magyar rektorok Kategória:MTA-tagok Kategória:Magyarországi németek Kategória:Budaiak Kategória:1847-ben született személyek Kategória:1926-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:A Ferenc József-rend tagjai Kategória:Az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagjai Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el