A Hetednapi Adventista Egyház egy keresztény, protestáns, resztoránus felekezet, az adventizmus mozgalmának legnagyobb közössége. Leginkább a „szombattanításról” ismert, amely szerint a hét hetedik és szent napja a szombat,A hitelveik alapján: a Teremtő a teremtés hat napja után a hetedik napon megpihent, és a szombatot minden ember számára a teremtés emlékévé rendelte. A Tízparancsolat megmásíthatatlan törvényének negyedik parancsolata a szombat, amely az Istennel és egymással való bensőséges kapcsolat napja. E szent időszak estétől estéig, naplementétől naplementéig tartó örömteli megtartása Isten teremtő és megváltó munkájának ünneplése. (https://adventista.hu/kik-az-adventistak/hitelveink/) továbbá Krisztus közeli második eljövetelét és a Biblia tévedhetetlenségét állítják hitük középpontjába.
A felekezet a millerita mozgalomból indult ki, majd 1863-ban jegyezték be hivatalosan. Társalapítói között volt Ellen G. White is,Ronald L. Numbers, Prophetess of health: a study of Ellen G. White (3rd ed. 2008) pp. xxiii–xxiv aki azt állította, hogy élete során több mint látomást (víziót) kapott Istentől és akinek kiterjedt írásait prófétai tekintélyűként tiszteli az egyház.
Etimológia Az „adventista” szó a latin adventus szóból származik, ami „megérkezést”, „eljövetelt”, „adventet” jelent, utalva arra, hogy Jézus Krisztus közeli visszatérésében hisznek. A „hetednapi” szó a bibliai hetedik napot, a szombatot hangsúlyozza, melyet az istentiszteleti és nyugalomnapként tartanak.
Tagsága
2024-ben a világszéles taglétszámuk (megkereszteltek) mintegy 23 millió fő. A legtöbb hetednapi adventista az USA-ban, Latin-Amerikában, Fekete-Afrikában, a Fülöp-szigeteken és Dél-Koreában él. Jelentős a számuk és továbbra is gyorsan növekszik Indiában is. A harmadik világban az egyik leggyorsabban növekvő vallási felekezet.
Annak ellenére, hogy a harmadik világban, bizonyos országokban jelentős növekedést mutatnak, a 2020-as évek közepén a világ népességének kevesebb mint 0,3%-át képviselik.
Több országban, főleg a muszlim világban egyáltalán nincsenek híveik, a népességhez viszonyítva Európa legtöbb országában is elenyésző az arányuk. Magyarországon a népességhez viszonyított arányuk kb. 1:, ami az említett 0,3%-tól is messze elmarad.
Híveinek növekedése világszerte: 1901-ben 75 ezer főAdventist General Conference Statistics 1930-ban 314 ezer főhttp://documents.adventistarchives.org/Statistics/ASR/ASR1930.pdf 1945-ben 576 ezer főhttp://documents.adventistarchives.org/Statistics/ASR/ASR1945.pdf 1960-ban 1,2 millióhttp://documents.adventistarchives.org/Statistics/ASR/ASR1960.pdf 1987-ben 5 millió főhttp://documents.adventistarchives.org/Statistics/ASR/ASR1986.pdf 2024-ben kb. 23 millió fő
A 2010-es évek végén a tagok megoszlása:Szilvási József: A Hetednapi Adventista Egyház, Vallástudományi Szemle - 13. évf. 2. sz. (2017.) 35%-a Latin-Amerikában + 9,5% Észak-Amerikában, 30%-a Fekete-Afrikában, 15%-a Ázsiában + 3% Kínában és a szovjet utódállamokban 4%-a Ausztráliában és Óceániában, 3%-a Európában él.
Európában Európában Romániában van a legnagyobb taglétszámuk, 2024 végén mintegy 61 ezer fő. A hívők száma azonban a század elejétől folyamatosan csökkent.
2019-es adat alapján Monaconak és Jersey szigetének egyáltalán nincsenek adventista hívői.
Európában a taglétszámuk az utóbbi évtizedekben számos országban csak gyenge növekedést, illetve egyes területeken stagnálást vagy visszaesést mutat. Sok nyugati országban a bevándorlás (főleg a harmadik világból) gyakran kozmetikázza, jelentősen szépíti a számokat, a helyi születésű emberek körében a szekularizáció miatt leginkább csökkenés és elöregedő tagság tapasztalható. A természetes fogyás (halálozás) több országban felülmúlja a keresztségek számát és az egyház is többfelé szigorúbb adminisztrációt vezetett be, és törölték a névsorokból azokat, akik már nem aktívak, ami jelentős taglétszám-csökkenést eredményezett több országban. A 21. században csökkenést mutat Oroszország, Moldova, Románia, Horvátország, a Cseh-Szlovák Unió, a balti országok vagy Németország,1999-ben a német gyülekezeteknek 35 599 megkeresztelt felnőtt tagja volt 569 gyülekezetben, akiket 360 lelkész szolgált. 2012-ben 34 982 megkeresztelt felnőtt volt 563 gyülekezetben. 2017-ben 34 348 megkeresztelt felnőtt volt 558 gyülekezetben. - forrás: www.adventgemeinde.de és https://www.adventiststatistics.org/ Norvégia, Dánia, Finnország is. Ha a bevándorlókat nem vesszük, a legtöbb európai országban a belső növekedés nulla vagy minimális. A társadalmi szekularizáció erős, a keresztségek száma alacsony.
+ A megkeresztelt hívők száma, változása európai országokban és területekenOrszág v. terület / Év19501962 1985 2000 20102022 https://adventiststatistics.org/stats_y_stats.asp?FieldID=U10012&view=y_stats&StartYear=1950&EndYear=2022&submit=Build+Table 2500 2650 2760 3600 3870 4330 https://adventiststatistics.org/stats_y_stats.asp?FieldID=U10088&view=y_stats&StartYear=1950&EndYear=2022&submit=Build+Table 30 000 35 600 54 800 73 500 67 600 61 700 https://www.adventiststatistics.org/stats_y_stats.asp?FieldID=C13088&view=y_stats&StartYear=1999&EndYear=2024&submit=Build+Table 3300 2900 2500 és https://adventiststatistics.org/stats_y_stats.asp?FieldID=U10035&view=y_stats&StartYear=1950&EndYear=2022&submit=Build+Table 5500 8500 7700 10000 9650 9500https://adventiststatistics.org/stats_y_stats.asp?FieldID=U10085&view=y_stats&StartYear=1950&EndYear=2022&submit=Build+Table 2860 3800 4450 5640 5740 5800 és https://adventiststatistics.org/stats_y_stats.asp?FieldID=U10048&view=y_stats&StartYear=1950&EndYear=2022&submit=Build+Table 3450 5750 9650 11 300 14 500 19 750 https://adventiststatistics.org/stats_y_stats.asp?FieldID=U10058&view=y_stats&StartYear=1950&EndYear=2022&submit=Build+Table ? ? 4860 5900 9070 9300 https://adventiststatistics.org/stats_y_stats.asp?FieldID=U10016&view=y_stats&StartYear=1950&EndYear=2022&submit=Build+Table 6 500 10 300 15 950 20 100 30 500 40 400Dél-Németország https://adventiststatistics.org/stats_y_stats.asp?FieldID=U10095&view=y_stats&StartYear=1950&EndYear=2022&submit=Build+Table(Bajoro., Baden-Würt., Rajna-vidék) 11 300 12 950 13 100 14 700 15 300 15 570Nyugat-Oroszország https://www.adventiststatistics.org/stats_y_stats.asp?FieldID=U10124&view=y_stats&StartYear=1950&EndYear=2024&submit=Build+Table( európai része) ? 41 400 35 000 26 000
Magyarországon A közösség létszáma 1953-ban tetőzött, kb. 7460 megkeresztelt hívővel. Utána visszaesést mutatott. A szakadások az '50–es és 60–as években, majd az 1970-es évek második felében is hozzájárultak az akkori csökkenéshez, illetve a rendszerváltás után és 2015-ben a Keresztény Advent Közösségből való csatlakozók az átmeneti növekedéshez.
Az országban 2024 júniusában megkeresztelt hívő él. Bár 2015-ben a Kerak-ból áttértek növelték a taglétszámot, 2016 óta a gyülekezetek és a hívők száma is csökkent.
+ A megkeresztelt magyar hetednapi adventista hívők számának változása Hungarian Union Conference - Directory Év 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 2015 (dec.) 2020 2025 (jún.) Tagok száma 6201 6827 kb. 6220 5818 5800 5558 4915 4548 3958 4682 4426 4610 4683 5254 5151 4966
Története
Miután a 19. századi millerita mozgalom szétesett, a Krisztus-váró csoportok egyike Joseph Bates, James és Ellen White, valamint Hiram Edson vezetésével 1863-ban egyházzá szerveződött, és felvette a „hetednapi adventisták” nevet.
Az első Magyarországon dolgozó adventista misszionárius a lengyel Michał Belina-Czechowski volt, aki 1869-1870-ben tevékenykedett Pesten és Erdélyben. Munkájának eredményéről viszont nincsenek pontosabb információk. Ludwig R. Conradi az adventisták európai misszió-területének igazgatója 1890-ben érkezett Kolozsvárra. A század végén az ő, majd John F. Huenergardt német adventista lelkészek erdélyi missziója után Fogarason alakult meg az első adventista gyülekezet, illetve Kolozsvár környékén, majd Brassóban, Segesváron, illetve a 20. század hajnalától a mai Magyarország területén is gyülekezetek szerveződtek.Theologiai Szemle, 1966 / 3-4. szám
A felekezet nemzetközi története során számos olyan csoport volt, amely kiszakadt az egyházból és megalakította a saját mozgalmát. Az I. világháborút követően megalakult a Hetednap Adventista Reformmozgalom néven ismert csoport, amely tiltakozott a fegyverfogás és az egyház háborúban való részvétele miatt. A Szovjetunióban ugyanezek a problémák hoztak létre az Igaz és Szabad Hetednapi Adventisták néven ismert csoportot,Sapiets, Marite "V. A. Shelkov and the true and free Adventists of the USSR", Religion, State and Society, Volume 8, Issue 3, 1980, pp. 201–217 amely a SZU volt köztársaságaiban a 21. században is aktív.
A magyarországi egyház története során is több szakadás történt.
Szervezeti felépítés
Az egyház alapsejtjei a gyülekezetek, ezek kerületté, a kerületek egyházterületté szerveződnek. A területeket többnyire a nemzeti unió fogja össze, az uniókat pedig a divízió. A magyarországi egyház (unió) a londoni székhelyű, Transzeurópai Divízióhoz (TED) tartozik.
Az adventista világegyház szervezetileg 13 divizóra és két misszióterületre oszlik, élén pedig a Generál Konferencia (főtanács) áll, amelynek adminisztrációja az Egyesült Államokban székel.Adventist Directory
Szervezetük képviseleti renden alapul, de tekintélyelvűek. Alapvetően az egyházi kormányzás „püspöki” vagy hierarchikus formája jellemzi őket. A lelkészek kinevezése, a helyi egyházi vagyon tulajdonjoga, a célok kitűzése és a programok kidolgozása felülről lefelé halad. A különféle vezetői pozíciók viszont nem állandóak és időnként felülvizsgálják ezeket. A szervezeti egységeket bizottságok irányítják. A helyi gyülekezetek élén a „presbiter” áll, aki adventista szabályok szerint történt felszentelés után keresztelhet és vezetheti az úrvacsora szertartását. Minden megkeresztelt adventista egy helyi gyülekezet tagja és az egyházon belül szavazati joggal élhet.
Az egyház sok közösségi aktivitást támogat az egyenlő jogok, igazságszolgáltatás, a nyomor felszámolása, a képzés érdekében, és világméretű hálózatot tart fenn az oktatás és a közvetlen egészségügyi szolgálatok biztosítására.
Összejövetelek és szertartások A hetednapi adventisták a legtöbb keresztény egyháztól eltérően, a zsidó vallási hagyomány alapján péntek este és szombati napokon jönnek össze közös Biblia-tanulmányozásra és istentiszteletre.
Az úrvacsora szertartását kovásztalan kenyérrel és szőlőlével mutatják be, és úgy tekintik, mint Krisztus haláláról és feltámadásáról való megemlékezést, bűneik bocsánatára. Az úrvacsorához – az utolsó vacsorához híven – szertartásszerűen lábmosás is kapcsolódik. A lábmosást sok keresztény nem érti és nem ismeri. Mindenesetre a Bibliában Jézus Krisztus egyértelműen beszél ennek megtartásáról és mikéntjéről, illetve, hogy miért is rendelte el mindezt.Ján 13. A bornak fordított szó pedig a Bibliában véleményük szerint egyértelműen alkoholmentes mustot jelent ebben az esetben.
Hitalapelvek thumb|Adventista imaház Szegeden Az egyház teológiája a protestáns kereszténység teológiájához hasonlít, annak evangélikus, wesley-arminiánus és anabaptista ágából származó elemeket kombinálva. Az adventisták hisznek a Szentírás tévedhetetlenségében és azt tanítják, hogy az üdvösség kegyelemből fakad, a Jézus Krisztusba vetett hit által. Az egyház küldetésének tartja, hogy „Isten szeretetének és kegyelmének fényét magasra emelje és így mutasson utat az embereknek Jézus Krisztushoz, hogy így az Ő tanítványai legyenek és üdvösséget nyerjenek”.Máté 28:18-20