Türkmenisztán egy közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal határos, nyugaton pedig a Kaszpi-tenger mossa partját. 1991 előtt a Szovjetunió tagköztársasága volt, Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság néven.
A lakosok zöme muszlim és az ország területének nagy részét a Kara-kum-sivatag borítja.
A világ egyik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik. 1993 és 2017 között az állampolgárok ingyenesen kapták a kormánytól az áramot, a vizet és a földgázt.
Az itt található Merv az egyik legrégebbi oázisváros Közép-Ázsiában, és egykor a világ legnagyobb városai közé tartozott. Az iszlám világ egyik jelentős városa és a Selyemút fontos állomása is volt. A területet a 19. században az Orosz Birodalom hódította meg, majd az 1917-es októberi forradalmat és a Szovjetunió létrejöttét követően, 1925-ben annak részeként Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság lett. Az 1991-es függetlenné válás után Saparmyrat Nyýazow elnök diktatúrát és személyi kultuszt teremtett meg és azóta az országot elnyomó, totalitárius rezsimek uralták. A vezetést a 2020-as években is erősen kritizálják az emberi jogok semmibe vétele miatt. A véleménynyilvánítás szabadsága erősen korlátozott. A különböző demokrácia indexekben az állam a mérések kezdete óta a mai napig (2024) folyamatosan az utolsó helyek egyikét foglalja el.
Türkmenisztán megfigyelő állam a Türk Államok Szervezetében és az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja.
Földrajz thumb|balra|470px|Türkmenisztán műholdas képe
bélyegkép|alt=200px|Domborzati térkép Domborzat Az ország területe megközelítőleg 488 100 négyzetkilométer. Az ország területének kb. 70%-át a Kara-kum sivatag foglalja el.http://www.britannica.com/EBchecked/topic/312099/Karakum-Desert Az ország középső részén terül el a Turáni mélyföld és a Kara-kum sivatag, ezek síkságok. A Kopet-dag hegység, amely az ország délnyugati határát alkotja, 2912 méteres magasságot ér el. A türkmén Balkan-hegység az ország nyugati csücskében, valamint a Kugitang hegység a keleti végében és a Garabil-fennsík délkeleten a még említésre méltó magaslatok. bélyegkép|alt=200px|A Kara-kum sivatag Vízrajz Az ország folyói az Amu-darja, a Murghap és a Hari Rud. Az Amu-Darja az Aral-tóba ömlik, így vízgyűjtő területe lefolyástalan. Ugyancsak lefolyástalan a Kaszpi-tenger vízvidéke is, hisz az valójában nem tenger, hanem lefolyástalan tó.
Éghajlat Az ország szubtropikus sivatagi éghajlattal rendelkezik, rendkívül kevés csapadékkal. Enyhe és száraz tél jellemző, a csapadék legnagyobb része január és május hónapok között hullik az országban, a legnagyobb éves csapadékmennyiség pedig a Kopet Dag hegyhátain mérhető. Nyáron megszokott dolog a 40 °C feletti hőmérséklet. Téli időszakban az ország északi részén gyakoriak a nagy hidegek, előfordul a –15 °C illetve alatti hőmérsékletek, jelentős csapadékkal együtt. A déli országrészekben a tél enyhe átlagosan 5 °C és –5 °C közötti hőmérséklettel és kevés csapadékkal.
Élővilág, természetvédelem A türkmén kormány angol nyelvű honlapjábólA türkmén kormány angol nyelvű honlapja annyi megállapítható, hogy létezik hivatalos természetvédelem, de adatokban szegény az oldal.
Története
A mai Türkmenisztán területe ősidők óta lakott volt. Régészek délnyugati részén – Dzsejtun térségében – jellegzetes újkőkorszaki civilizáció, az úgynevezett Dzsejtun-kultúra emlékeit tárták fel. Az i. e. 1. évezred közepén az iráni nyelvcsaládhoz tartozó nomád állattenyésztő törzsek népesítették be.
Ezen a területen különféle birodalmak hadseregei táboroztak, útban Ázsia gazdagabb részei felé.
Nagy Sándor az i. e. 4. században, útban India felé, uralma alá hajtotta a türkmén területeket. Mintegy százötven évvel később alapította itt meg fővárosát, Nisát Perzsia Parthuszi Királysága. Nisa az ország mai fővárosának, Aşgabatnak egyik külvárosa. A 7. században arabok hódították meg a területet, akik magukkal hozták az iszlám vallást és integrálták a türkméneket a közel-keleti kultúrába. Erre haladt a legendás selyemút, az Európa és Ázsia közötti kereskedelem fő útvonala.
Türkmenisztán régiója rövidesen a Nagy Khorasan központjává vált, amikor Al-Mamún kalifa székhelyét áthelyezte Merv városába. thumb|right|200px|A Timurida Birodalom 1400 körül A 11. század közepén a Szeldzsuk Birodalom nagy erejű török hadai Türkmenisztán területén egyesítették erőiket, terveikben Afganisztán meghódítása szerepelt. A Birodalom a 12. század második felében összeomlott, a türkmének pedig rövidesen elveszítették függetlenségüket, amikor a Nyugatra törő Dzsingisz kán csapatai elfoglalták a Kaszpi-tenger keleti partvidékét. A következő hét évszázadban a türkmén nép különböző birodalmak uralma alatt élt, országukban állandósultak a törzsi háborúk. Az orosz hatást megelőző türkmén történelem nagyon szegény írásos dokumentumokban, azt azonban lehet tudni, hogy a 13. és a 16. század között a türkmének fokozatosan elkülönülő etnikai-nyelvi csoportot alkottak. Miközben a türkmének elvándoroltak a jelenlegi Kazahsztán területén található Mangislak-félszigetről az iráni határvidékre és az Amu-darja medencéjébe, a türkmén törzsi társadalmat olyan kulturális hatások érték, amelyek a későbbiek során alapját képezték a türkmén nemzeti identitás kialakulásának.
1894-re a cári Oroszország ellenőrzése alá hajtotta Türkmenisztánt. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az azt követő politikai állapotok eredményeként kikiáltották a Türkmén Köztársaságot, és 1924-ben a megalakuló Szovjetunió egyik tagállama lett. Ekkor alakultak ki a modern Türkmenisztán jelenlegi határai is.
A szovjet időkben európaizálódott és szekularizálódott a türkmén társadalom. A nomadizálás abbahagyására kényszerítették őket. bélyegkép|Nyýazow 2002-ben A Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben Türkmenisztán függetlenné vált. Az ország akkori vezetője, Saparmyrat Nyýazow, megtartotta hatalmát. Politikája azonban jelentősen megváltozott a szovjet idők óta: jó kapcsolatot alakított ki külföldi nagyvállalatok vezetőivel, Moszkvával viszonylag hűvös kapcsolatokat ápolt, a hagyományos, muszlim, türkmén értékek és kultúra támogatójaként szeretett fellépni. Egy dolog azonban nem változott, a hatalma; ez az 1990-es évek eleje óta csak tovább növekedett.
Nyýazow 2006. december 21-én váratlanul meghalt. Egyértelmű örököse nem maradt. Az ideiglenes elnök a korábbi miniszterelnök-helyettes, Gurbanguly Berdimuhamedow lett. Ő egyébként állítólag Nyýazow törvénytelen fia. Az alkotmány szerint viszont ezt a tisztséget a Néptanács elnökének, Öwezgeldi Ataýewnek kellett volna betölteni. Bűncselekménnyel vádolták meg és eltávolították tisztségéből.
A 2007. február 11-én tartott elnökválasztáson Berdimuhamedow megkapta a szavazatok 89%-át 95%-os részvétel mellett. A külső megfigyelők szerint a választás nem volt tisztességes.
Politika A Szovjetunió összeomlása és a függetlenség elnyerése óta Türkmenisztán az utódállamok közül a legautokratább állam hírnevét szerezte meg. Saparmyrat Nyýazow, Türkmenisztán első vezetője az elnyomáson és az ország szénhidrogén-vagyonán alapuló politikai rendszert hozott létre. Utóda, Gurbanguly Berdimuhamedow hűen követte Nyýazow nyomdokait, megőrizte az általa örökölt rendszert, a lehető legelnyomóbbá téve. A szólás-, sajtó-, gyülekezési és vallásszabadság szélsőségesen korlátozva van Türkmenisztánban. A Freedom House emberi jogi szervezet 2016-ban ugyanabba a diktatúra kategóriába sorolta ezt az országot, mint Észak-Korea, Szíria és Szudán, így a legalacsonyabb osztályzatot kapta a demokrácia mutatóiban.
Alkotmány, államforma Türkmenisztán államformája köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás Kormányformája elnöki köztársaság, amelyben Saparmyrat Nyýazow, a Türkmenbaşy egy személyben volt az ország elnöke és kormányfője, és az egypártrendszerben működő törvényhozás elnökké választotta őt élete végéig. 200px|bélyegkép|Gurbanguly Berdimuhamedov, volt elnök. 2022-től a fia, Serdar Berdimuhamedow követte. 2022-től Serdar Berdimuhamedow az elnök.
Politikai pártok Nyýazow (Türkménbasi) alatt az országban egypártrendszer volt; 2008 szeptemberében azonban a Néptanács határozatot fogadott el egy új alkotmány elfogadásáról. 2008 végétől több politikai párt megalakulását is lehetővé teszik. Az ellenzéki pártoknak azonban nincs erejük. A tekintélyuralmi politikai rendszer nem kínál a választóknak értelmes alternatívákat a kormánypárttal szemben. A rendszeren belüli politikát regionális pártfogó hálózatok vagy „klánok” befolyásolják, amelyek az állam és a gazdaság különböző részeit irányítják.
Jogállamiság A Szovjetuniótól való 1991-es függetlenné válása után az államot három totalitárius rezsim uralta. 2006-ban bekövetkezett haláláig Saparmyrat Nyýazow elnök (Türkménbasi), majd Gurbanguly Berdimuhamedow, aki 2022-ben lemondott fia, Serdar javára. A nemzetközi megfigyelők szerint a választások nem szabadok és nem tisztességesek.
Az ország a 2020-as évek elején (is) egy elnyomó, autoriter állam, ahol a gyakorlatban szinte teljesen eltiporják a politikai és a polgári szabadságjogokat. A választásokat szigorúan ellenőrzik, ami szinte egyhangú győzelmet biztosít az elnök és támogatói számára. A gazdaságot az állam uralja, a korrupció rendszerszintű, a vallási csoportokat üldözik, a politikai nézeteltéréseket nem tolerálják.
Nincsenek független intézmények, amelyek a Türkmenisztánban elterjedt korrupció elleni küzdelemmel foglalkoznának. A korrupció elleni fellépések jellemzően szelektívek, és az uralkodó eliten belüli konfliktusokhoz kapcsolódnak. A nepotizmus és az összeférhetetlenség valódi ellenőrzése hiányzik.
A monetáris politikával kapcsolatos döntések, a külföldi cégekkel kötött nagyszabású szerződések, valamint a szénhidrogén-exportból származó állami nyereség felosztása nagyrészt átláthatatlan, és végső soron az elnök ellenőrzése alatt áll, hatékony jogi korlátok és független felügyelet nélkül. A kormánytisztviselők és az állami tulajdonú vállalatok nem kötelesek alapvető pénzügyi információikat nyilvánosságra hozni.
A kisebbségekkel való bánásmód, a szólás- és sajtószabadság terén is súlyos problémák vannak.
A Freedom House 2022-es jelentése az országot a »nem szabad« kategóriába sorolta.
Közigazgatási beosztás Türkmenisztán közigazgatásilag öt tartományra (welayat) és egy független városi kerületre oszlik:
300px|jobbra Terület ISO 3166-2 Főváros Terület (km²) Lakosság (1995) Sorszáma Aşgabat város Aşgabat 604 000 Ahal tartomány TM-A Aşgabat 95 000 722 800 1 Balkan tartomány TM-B Balkanabat 138 000 424 700 2 Daşoguz tartomány TM-D Daşoguz 74 000 1 059 800 3 Lebap tartomány TM-L Türkmenabat 94 000 1 034 700 4 Mary tartomány TM-M Mary 87 000 1 146 800 5
Védelmi rendszer
Emberi jogok Az autokratikus államberendezkedésű Türkmenisztánban kérdéses a vallásszabadság megvalósulása. Egyes nem-kormányközi szervezetek (NGO) szerint a nemzetközi nyomás ellenére az ország biztonsági hatóságai szigorúan felügyelnek minden vallási csoportot, és annyira korlátozó a jogi környezet, hogy a legtöbb szervezet inkább illegalitásban tevékenykedik, mintsem hogy felvállalja a hivatalos engedélyezés folyamatát, amely inkább akadályokat jelent a működésben. A hatósági akadályokkal szembesülnek a protestáns kereszténység követői, valamint olyan csoportok, mint a Jehova Tanúi vagy a Krisna hívők.
Demográfia
thumb|Türkmenisztán népsűrűsége 2018-ban
Népesség: kb. 7,6 millió fő (2025-ben) Népsűrűség: 16 fő/km²
Népsűrűsége a globális átlaghoz képest alacsony és nagyon egyenlőtlenül oszlik el. A lakosság többnyire a déli, keleti és északkeleti oázisokban él, míg a középső sivatagi területeken és a nyugati régiókban nagyon alacsony a népsűrűség.
Népességváltozás
Legnépesebb városok
Etnikai, nyelvi megoszlás Hivatalos nyelv: türkmén Írásrendszer: türkmén ábécé: 1993-tól latin ábécé, török ortográfiával Népek: türkmén 85%, üzbég 5%, orosz 4%, egyéb 6% (2003)