Szalay Miklós, Szalai, (Salgótarján, 1946. december 6. –) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, fedezet, edző.
Pályafutása Klubcsapatban 1964 és 1974 között a Salgótarján Bányász csapatában szerepelt. Összesen 184 mérkőzésen játszott és 29 gólt szerzett. Legnagyobb sikerük egy 1967-es MNK döntőbe jutás és az 1971–1972-es idényben elért bajnoki bronzérem, amellyel a vidék legjobb csapata lettek. 1974-ben krónikus vesegyulladás miatt be kellett fejeznie az aktív sportolást.
A válogatottban 1972-ben egy alkalommal szerepelt a válogatottban és tagja volt 1968-ban a mexikóvárosi olimpián aranyérmet szerzett csapatnak, melyben kétszer lépett pályára.
Edzőként Visszavonulása után 1980-ig, hat idényen a csapat pályaedzője volt, majd az 1980–1981-es szezonban vezetőedző lett. 1981 és 1990 között alsóbb osztályú csapatoknál dolgozott egy-két évet (Szarvas, Hatvani Kinizsi, Cered, Nógrádi Volán, Salgótarján Tűzhelygyár). Az 1992–1993-as idényben ismét anyaegyesülete vezetőedzője volt.
Sikerei, díjai Olimpiai játékok aranyérmes: 1968, Mexikóváros Magyar bajnokság 3.: 1971–72 Magyar Népköztársasági Kupa (MNK) döntős: 1967
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2021)
Statisztika Mérkőzései a válogatottban
Források
Bocsák Miklós: Hogyan élnek olimpiai bajnokaink? (Budapest, 1998)
Kategória:Magyar labdarúgók Kategória:Labdarúgó-középpályások Kategória:A Salgótarjáni BTC labdarúgói Kategória:Magyar labdarúgóedzők Kategória:Magyar olimpiai bajnokok Kategória:Olimpiai bajnokok (1968) Kategória:Olimpiai bajnokok (labdarúgás) Kategória:Az 1968. évi nyári olimpiai játékok labdarúgói Kategória:Salgótarjániak Kategória:1946-ban született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettjei