Az Alföld (vagy Nagyalföld, régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb. 100 000 km² (ebből a mai Magyarország területére 52 000 km² esik). Keletkezését és szerkezetét tekintve azonban medencekitöltő üledék, és a Kárpátok íve földrajzilag is határozottan elválasztja tőlük. Túlnyúlik az országhatáron több irányba is.
Kialakulása Az Alföld az új idő negyedidőszakában a pleisztocén korban keletkezett. Az Alföld területét a folyók, és a szél alakította mai arculatára. A folyók a hegységek lábánál hordalékkúpokat és elhagyott medreik mentén vastag üledéket raktak le. Ilyen például a Nyírség, a Kiskunság, a Mátra-alja, valamint a Bükkalja. A hordalékkúpok anyagából a szél homokot halmozott fel (Kiskunság; Nyírség), máshol vastag lösztakarót terített szét (Mezőföld; Bácskai-löszhát; Hajdúság; Maros-Körös köze; Nagykunság).
Elhelyezkedése Az Alföld területe 5 országra terjed ki: Magyarország: északon az Északi-középhegységig, nyugaton a Balatonig és a Dunántúli-dombságig terjed ki. Ukrajnában a Kárpátaljai hegylábtól délnyugatra fekvő kis területre nyúlik ki az Alföld. Romániában a Kárpátok és az Erdélyi szigethegységtől nyugatra található a Kelet-Alföld. Szerbiában a Vajdaság területére terjed ki az Alföld. Horvátorszában kis területen Horvátországba is átnyúlik.
Földrajz bélyegkép|250px|A Tisza és a Bodrog találkozása Tokajnál bélyegkép|250px|A Fehér-tó Szeged mellett bélyegkép|250px|A Tisza-tó bélyegkép|250px|Kanalasgém
Domborzat jobbra|bélyegkép|250px|Magányos traktor szánt az Alföldön A terület tökéletes síkság, a szintkülönbségek elenyészőek. A felszínt a folyók munkája alakította. Lösz és homok borítja. Itt található a Kárpát-medence legmélyebb pontja, amiért egy Tiszasziget-től kb. 2 km-re található pont, és Gyálarét Lúdvár nevű területe versenyez, mindkettő tengerszint feletti magassága 75,8 méter. Az Alföld magasabb pontjai szétszórva helyezkednek el. Alföldi homokvidékeken találhatók a nagytáj magasabb pontjai: a nyírségi Hoportyó 183 méter, az Illancsi Ólom-hegy pedig 174 méter magas. A Kiskunsági-homokhát északi részének legmagasabb pontja a Pusztavacs külterületén fekvő Strázsa-hegy (150 méter). Az Alföld legmagasabb buckái a Deliblát környékén húzódó homokvidéken találhatóak, itt a 210 méteres tengerszint feletti magasságot is elérik a homokdombok, ezzel 140 méterrel haladják meg a környező területek szintjét.
Az magyar-ukrán határnál, a Barabás község északkeleti szélén magasodó Kaszonyi-hegy 240 méter. Ez az Alföld legmagasabb, nem homokvidékekhez tartozó pontja. A vulkáni szigethegy magyar oldalán lévő legmagasabb pontja a Batka-tanyától északkeletre lévő Bárci-tető, amely 219 méter magas. A Tarpához közeli, löszbe temetett vulkáni rom (Tarpai Nagy-hegy) 154 méterre emelkedik.
Vízrajza Az Alföldön inkább kisebb tavak találhatóak, közülük sok mesterséges, de a folyóvizei között jelentősek is vannak.
Folyóvizek Az Alföld legfontosabb folyói a Duna és a Tisza. A két folyó fontosabb mellékfolyói az Alföldön (folyásirány szerint):
Duna: Sió
Tisza: Szamos Bodrog Sajó Zagyva Körös Maros
Állóvizek A nagytáj vidékét többnyire kisebb tavak tarkítják, a természetes szíkes tavak (mint például a Szeged melletti Fehér-tó) mellett számos mesterséges akad. A folyószabályozások során lefűződött holtágak medreit keskeny és mély csatornákká alakították, hogy a belvizeket el-, az öntözővizeket pedig a szántóföldekhez vezessék. Szabályozták az áramlásuk irányát és a vizük mennyiségét. Az aszályos időszakokban csapolják a talajvizet.
A legnagyobb állóvíz az Alföld területén a Kiskörei-víztározó, más néven a Tisza-tó. Szintén jelentős még a madárvonulások miatt is a Fehér-tó, illetve a Biharugrai halastavak, de a Dögös-Kákafogi holtág is Szarvas és Békésszentandrás között, ami Magyarország 4. legnagyobb állóvize.
Éghajlat Nagy általánosságban síkvidéken 145 kilométerenként haladva észak felé átlagosan 1 fokkal csökken az adott terület átlaghőmérséklete. Tehát Baján 1 fokkal magasabb az átlaghőmérséklet, mint Budapesten. A klímaváltozás miatt gyakoribbá vált aszályos időszakok következményeként csapadék és öntözés hiányában a növényzet tartós kipusztulása prognosztizálható. (Különösen a Duna–Tisza közi homokhátságon.)Eltékozolt vizeink: lenyűgöző rövidfilm mutatja be a magyar táj kiszáradásának történetét és helyreállításának lehetőségeit - Természetvédelmi Világalap, 2025.01.30.Borbás Barna - „Harminc éve szóltunk, hogy baj lesz” / vezető víztudós az Alföld kiszáradásáról (Válasz Online, 2025.05.06.)Sarkadi Zsolt - A sivatag, ahol élni fogunk / lidérces drónvideó a magyar vízhiány következményeiről (Telex.hu, 2022.08.01.)Halász Júlia - Amíg ön a légkondi alatt ült, az ország egy része sivataggá vált (Telex.hu, 2024.08.26.)Móra Ferenc Sándor - A gazdák kínlódnak, de a kormánynak nem sürgős a vízpótlás a sivataggá váló homokhátságon (Telex.hu, 2024.04.25.)Móra Ferenc Sándor - A teljes kiszáradás határán áll a Duna–Tisza közi Homokhátság, és valószínűleg menthetetlen (Telex.hu, 2025.04.16.)Fehér János - A csatornák nem szexik, és legalább annyi bajt okoztak, mint a nagy folyószabályozások (Telex.hu, 2025.01.31.)Erdős Lászlò - Átalakuló fajösszetétel, beözönlő inváziósok, félsivatag rövid életű növényekkel / ez várhat a Homokhátság gyepeire (Másfélfok.hu, 2025.05.15.)Jakab Gusztáv - Kisülő tómedrek, lombjukat vesztett erdők, szalmasárgára aszalódott puszták, pusztító tüzek, mi lesz az Alfölddel? (Telex.hu, 2025.09.08.)
Élővilága Az Alföldön sok madár, hüllő és kétéltű él, a növények között pedig főleg gabonát és tavakban, tavak körül élő növényeket találunk. Híres a főleg az Alföldön, azon belül is a Hortobágyon tenyésztett szürkemarha.
Állatvilága A túzok Európa legnagyobb madara. A hazai állomány nagy része az Alföldön él. A nyílt területek, sztyeppék, zavartalanabb legelők madara. A mocsári békával sík- és dombvidéken a nedves, mocsaras részeken, árterületeken találkozhatunk. A kanalasgém a zavartalan nádasok telepesen fészkelő madara. A rézsikló kedvelt tartózkodási helyei a napsütötte, száraz, köves, bozótos hegyoldalak és lejtők, de a sík területek mocsaras részét is kedveli. A nyugati földikutya jelenleg csak az Alföld néhány pontján él (pl.: Battonya-Kistompapuszta). A bíbicek a legfőbb énekes madarak az Alföldön.
Növényvilága Az Alföld az Eupannonicum flóravidék része; növénytársulásait a flóravidék leírásánál ismertetjük. Flórajárásai: Mezőföld és Solti-síkság (Colocense flórajárás); Duna–Tisza köze (Praematricum flórajárás); Dél-Alföld és Dráva-sík (Titelicum flórajárás) – a Dráva-síkot egyes szerzők önálló Dravense flórajárásként (Dráva-melléki flórajárás) elkülönítik; Tiszántúl (Crisicum flórajárás); Nyírség (Nyírségense flórajárás); Észak-Alföld (Samicum flórajárás);
A 19. század vízgazdálkodásának nagyszabású folyószabályozásai és lecsapolási beavatkozásai előtt az erdős sztyeppvidékeket a rendszeresen kiöntő nagy vízhozamú folyók bonyolult kanyarulatai mentén kiterjedt mocsaras és láprétes vizes élőhelyek tarkították.Mesterséges intelligenciával rekonstruálták, hogy nézett ki az Alföld a 19. századi folyószabályozások előtt Bodnár Zsolt - Mesterséges intelligenciával rekonstruálták, hogy nézett ki az Alföld a 19. századi folyószabályozások előtt (qubit.hu, 2025.07.09.) Ezzel kezdődött el a nagytáj antropogén hatásra bekövetkezett ökológiai degradációja. Napjainkra területének zöme a mezőgazdasági művelésbe intenzíven bevont, megművelt szántóterület, ahol főként búzát, kukoricát, napraforgót, burgonyát, repcét, lucernát, cukorrépát, dohányt, zöldségeket, szőlőt, kajszibarackot és gyümölcsöket termesztenek.Borbás Barna - „Az Alföld nagy részén fel kell hagyni a szántóföldi növénytermesztéssel” (Válasz Online, 2026.07.28.)
Ásványkincsek Ásványkincsekben ugyan szegény, de hévizekben gazdag az Alföld, és innen származik a hazai kőolaj- és földgázkészlet 90%-a.
Az Alföld résztájai bélyegkép|250px|Bácska részei bélyegkép|250px|A Szerémség városai bélyegkép|250px|A Jászság városai bélyegkép|250px|A Bánság elhelyezkedése bélyegkép|250px|A Drávaköz általános képe
Északon: Felső-Tisza-vidék (két fő része: a Bodrogköz, amely Magyarország és Szlovákia között húzódik, valamint a Szatmár-Beregi-síkság, amelynek keleti része, a Kárpátaljai-alföld Ukrajnához, nyugati része, a Szatmári-síkság pedig zömében Romániához tartozik) – Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna Zempléni-sík (szlovák: Potiská nížina) – Szlovákia
Nyugaton: Dunántúli Alföld (legnagyobb tájegysége a Mezőföld) – Magyarország Duna–Tisza köze (a déli részét Bácskának hívják) – Magyarország, Szerbia
Keleten: Tiszántúl (legnagyobb tájegysége a Körösvidék, román neve: Crișana) – Magyarország, Románia Felső-Tisza-vidék (két fő része: a Bodrogköz, amely Magyarország és Szlovákia között húzódik, valamint a Szatmár-Beregi-síkság, amelynek keleti része, a Kárpátaljai-alföld Ukrajnához, nyugati része, a Szatmári-síkság pedig zömében Romániához tartozik) – Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna Zempléni-sík (szlovák: Potiská nížina) – Szlovákia
Délen: Drávamenti-síkság (horvát: Podravska ravnica, horvátországi részét az Eszéki-sík és a Drávaköz, magyarországi részét a Drávamellék alkotja) – Horvátország, Magyarország Alsó-Száva-síkság (szerb és horvát: Posavska ravnica, fő tájegysége a Szerémség, amelynek nyugati része Horvátországhoz, keleti része Szerbiához tartozik) – Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Szerbia Temesköz (Câmpia Timișuluia, Tamiška ravnica) – Románia, Szerbia, Magyarország
A kisebb tájakat három részre csoportosíthatjuk: hordalékkúpok lösztakarós tájak árterek
Hordalékkúpok A folyók a hegységek lábánál hordalékkúpokat hagytak maguk után. Az elhagyott medreik mentén vastag üledékréteget raktak le. Ilyen tájak: Kiskunság Nyírség Mátraalja Bükkalja Maros hordalékkúpja Pesti-síkság
Lösztakarós tájak A hordalékkúpok anyagát a szél felhalmozta a homokot máshol lösztakarót terített szét. Ilyen táj például: Mezőföld Bácskai-löszhát Hajdúság Körös-Maros köze Nagykunság
Árterek Bodrogköz Jászság Hortobágy Szatmári-síkság Beregi-síkság Körösök vidéke Solti-síkság Sárköz Mohácsi-sziget Drávamellék
Az Alföld az egyes országokban Magyarország bélyegkép|250px|Hortobágyi Nemzeti Park bélyegkép|250px|Gémeskút a hortobágyi pusztán bélyegkép|250px|A hortobágyi kilenclyukú híd 250px|bélyegkép|jobbra|Alföldi tanya a 19. században (Mészöly Géza festménye) bélyegkép|250px|Szürkemarha-csorda
Az Alföld Magyarország legnagyobb tájegysége. Kiterjedése kb. 52 000 km², ami az ország 56%-át jelenti. Az Alföld magyarországi határait az Északi-középhegység, keleten és délen az országhatár, nyugaton a Dunántúli-dombság és a Dunántúli-középhegység alkotják.
A magyarországi Alföld legmagasabb pontja Hoportyó (183 m), legalacsonyabb pontja Tiszasziget közelében van (75 m). A tökéletesen sík vidékek és a valamivel magasabb hátságok váltakoznak.
A magyarországi Alföld két fő régiója: Észak-Alföld Dél-Alföld
A magyarországi Alföld Megyei jogú városai: Békéscsaba, Debrecen, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Nyíregyháza, Szeged, Szolnok
A Hortobágyi Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park egyaránt az Alföld területén található.
Az Alföld híres a termálvizes gyógyfürdőiről: Berekfürdő, Cserkeszőlő, Gyula, Hajdúszoboszló, Csongrád, Szentes, Szolnok és Kisújszállás
Az Alföldet számos itt született magyar író és költő örökítette meg alkotásaiban, a leghíresebbek Petőfi Sándor, Arany János, Juhász Gyula, Móra Ferenc és Móricz Zsigmond. Az Alföld egyéb neves szülöttei közé tartozik Bay Zoltán fizikus, Irinyi János vegyész, a zajtalan gyufa feltalálója, Korányi Frigyes orvos.
A magyarországi Alföld kulturális-turisztikai eseményei a jászberényi Csángó Fesztivál, a nagykörűi Cseresznyefesztivál, a szolnoki Gulyásfesztivál, a hortobágyi Hídi Vásár, az ópusztaszeri Hunniális, a Szegedi Szabadtéri Játékok, a gyulai Várjátékok, a Debreceni Virágkarnevál és a bajai halászléfőző verseny.