A Hargita () vulkáni hegyvonulat a Keleti-Kárpátokban. Határai északon a Libán-tető, keleten a Csíki-medence, délkeleten a Torjai-hágó, délen a Hatod-hágó, nyugaton a Görgény-Hargita-fennsík. thumb|A Hargita csúcsa Nevének eredete Johannes Tröster és Georg Kreckwitz úgy vélték, hogy a hegységet a harudokról nevezték el. Benkő József szerint azonban a névfejtés során a két szász történész összetévesztette a hegyet a Nemere-hegységgel, és a Hargita név a dáko-szláv Hori geta, azaz Géták hegye elnevezésből ered.Benkő: 23. oldal. Orbán Balázs indokolatlannak tartotta ezt az etimológiát, szerinte „néveredete bizonynyal ős Székely, melyet a hagyomány, a népek ezen hű okmánytára sem tudta megvédni; a csiki krónikában Héthavas néven szerepel.”Orbán: XIII. A Hargita A legendák s néphagyomány szerint az Attila halála után ide menekült hunok vezérének a neve, ezért a székelyek szent hegyeként is említik.
A tudomány jelen álláspontja szerint a Hargita név szláv eredetű, mivel felfedezhető benne a hora (hegy) ószláv szó.
Leírás A Hargita a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának (Kelemen-Görgény-Hargita) része. Északon, a Libán-tetőnél kapcsolódik a Görgényi-havasokhoz, délen, a Hatod-hágónál a Baróti-hegységhez, a Torjai-hágónál pedig a Bodoki-hegységhez.
A hegység hossza a gerincvonalon 70 km, szélessége 20–25 km. Három részre tagolódik: Északi-Hargita, Központi-Hargita és Déli-Hargita.
Észak-Hargita Az Észak-Hargita a Libán-tetőtől a Fertő-nyeregig tart, legmagasabb pontja a Fertő-tető (1589 m).
Az Észak-Hargita fontosabb hegyei északról délre: Gréces-tető (1128 m), Csík magasa (1152 m), Ölyves-tető (1373 m), Ostoros (1386 m), Vigyázó-kő (1374 m), Fertő-tető (1589 m).
Központi-Hargita bélyegkép|jobbra|250px|A Központi-Hargita krátermaradványa A Fertő-nyereg és a Tolvajos-hágó (985 m) között elterülő Központi-Hargitában találhatók a hegység legmagasabb csúcsai. Az 1,7 kilométert is meghaladó hegyek egy hatalmas sztratovulkáni kráter maradványai. Ez a legnagyobb vulkáni hegycsoport a környéken. A félkör alakú kráterperem hegyei: Mihály-havas (1685 m), Madarasi-Hargita (1801 m), Rákosi-Hargita (1758 m), Madéfalvi-Hargita (1710 m) és Csicsói-Hargita (1755 m). A Madarasi-Hargitán van a hegység legnagyobb menedékháza amely még 1941-ben épült a magyar kormány támogatásával. A Csicsói-Hargita déli oldalában, 1300–1400 m magasságban található Hargitafürdő, Hargita megye legmagasabban fekvő emberi települése. A hargitafürdői mofetták, gőzlők és a peremvidéken gyakori vasas, magnéziumos, erősen szénsavas ásványvíz-források az erőteljes vulkáni utóműködésről tanuskodnak .
A Központi-Hargita fontosabb hegyei északról délre: Nagy-Madaras (1503 m), Madarasi-Hargita (1801 m), Rákosi-Hargita (1756 m), Mihály havasa (1685 m), Hegyes-kő (1571 m), Madéfalvi-Hargita (1709 m), Csicsói-Hargita (1755 m), Széles vésze (1483 m), Bor hegyese (1379 m).
Déli-Hargita bélyegkép|jobbra|450px|A Déli-Hargita vonulata a Baróti-medencéből A Déli-Hargita (régebbi nevén Hermányi-hegység) Hargita megye és Kovászna megye határán helyezkedik el, a Tolvajos-hágó és a Hatod-hágó között. A Tolvajos-hágótól délre helyezkedik el Erdély legnagyobb fellápja, a Lúcs-tőzegláp, amelynek felülete 3 x 4 km, és amelyet a Kormos-patak csapol le. A Déli-Hargita egyetlen hegyi üdülőtelepe az 1250 m-en fekvő Csíkszentimrei Büdösfürdő borvíz-forrásokkal és mofettákkal. Itt találhatók a Hargita legerősebb (99% szén-dioxidot tartalmazó) gázömlései. Az ide vezető rossz út miatt kevés turista, főleg helyiek látogatják.
A Büdösfürdőtől délre van a Déli-Hargita legmagasabb hegyeit, köztük a Kakukk-hegyet (1558 m) magába foglaló vulkáni maradvány. A Fekete-hegy (1368 m) déli lábánál, a Fenyős-patak völgyében található a nemrég újjáépített bodvaji vashámor. A Nagy-Piliskénél (1374 m) a Déli-Hargita két felé ágazik. A Hatod-hágó felé találjuk a Nagy-Murgót, amely a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának legdélebbi tagja. A Déli-Hargitához sorolható az Olton átnyúló Csomád-hegység, amelynek az épen maradt kettős kráterében található a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp. bélyegkép|jobbra|250px|A Déli-Hargita legmagasabb hegye a Kakukk-hegy (1558 m) A Déli-Hargita fontosabb hegyei északról délre: Talabor-hegy (1292 m), Nagy-Kő-bükk (1231 m), Gesztenye-szikla (1312 m), Kemence-tető (1193 m), Angyalka-tető (1458 m), Kakukk-hegy (1558 m), Aladár-tető (1370 m), Kapus (1423 m), Mitács (1280 m), Nagy-Piliske (1373 m), Nagy-Murgó (1016 m), Nagy-Csomád (1301 m).
Éghajlat A felszálló légtömegek miatt aránylag kevés az évi napsütéses órák száma (1600 – 1900 óra). Derült időre nagyobb valószínűséggel számíthatunk január 20. – február 10. között és július 25. – november 10. között. A legmagasabb hegycsúcsokon az évi átlaghőmérséklet 2 °C. A leghidegebb hónap a január (−10 °C), a legmelegebb a június (8 °C) 1500 méternél magasabban. A fagyos napok szeptember végétől június elejéig tartanak, de néha nyáron is előfordulhatnak. A csapadékmennyiség a csúcsokon 1200 mm/év.
Növényzet Az erdők 1700-1740 méter magasságig terjednek. Ez alatt a fenyvesek az éghajlatnak megfelelően a hegység keleti oldalán 650 méterig ereszkednek le, a melegebb nyugati oldalon 1200 méterig. Bükkösök főleg a nyugati oldal alacsonyabb szintjein fordulnak elő.
A Hargita-hegység geológiai földrajzi kapcsolatai bélyegkép|jobbra|180px|A Hargita-hegység geológiai térképvázlata id. Lóczy Lajos térképei nyomán A Kárpátok vonulatával párhuzamosan futó belső hegységkoszorú része. Vulkáni eredetű, főleg andezitből áll. Legmagasabb csúcsa a Hargita (1800 m). Északon a Gyergyói és a Kelemen-havasok, valamint a Görgényi-havasok, keleten a Csíki-medence határolják. Délen a Barcaság, a Keresztény-havas, nyugaton a Baróti-hegység képezik a peremét. Erdély két fontos folyója, a Maros és az Olt is a Hargita keleti oldalán ered.
Turizmus thumb|200px|right|Az Olt és a Hargita, naplemente után Jelzett útvonalak 15px: Vasláb – Veres-bükk – Libán-hágó. 15px: Maros völgy – Bükk-patak völgy – Csíkjenőfalva. 20px: Marosfő – Ostoros – Veres-bükk – Lok-patak völgy – Madicsafürdő – Csíkkarcfalva. 5px (főgerinc): Csomafalvi-Dél-hegy (Görgényi-havasok) – Libán-hágó – Ölyves-tető – Veres-bükk – Fertő-tető – Fertő-nyereg – Bánya-tető – Madarasi-Hargita menedékház – Madéfalvi-Hargita – Hargitafürdő – Fenyő turistaház – Lúcs-tőzegláp – Csíkszentimrefürdő – Kakukk-hegy – Mitács – Nagy-Piliske – Uzonkafürdő. 15px: Sikaszó – Gyergyólibántelep – Hosszú-kő – kék sávú főgerincvonal. 20px: Fertő-nyereg – Nagy-Madaras-patak völgy – Csíkmadaras. 5px: Zetelaka – Zeteváralja – Ivó – Fertő-nyereg. 20px: Ivó – Nagy-Magas-bükk – Cekend-tető. 20px: Ivó – Madarasi-Hargita menedékház – Hegyes-kő – Potyon-bükk – Kápolnásfalu. 20px: Madarasi-Hargita – Kis-Madaras-patak völgy – Csíkmadaras. 20px: Madarasi-Hargita – Fehér-aszó – Csíkrákos. 20px: Madéfalvi-Hargita – Hegyes-fenyő – Madéfalva. 15px: Madarasi-Hargita – Csicsói-Hargita – 13A főút. 15px: Zetelaka – Somos-tető – Kis-Fenyédi-patak völgy – Nagy-Fenyédi-patak völgy – Máréfalva. 15px: Homoródfürdő – Homoródkeményfalva – Abásfalva – Homoródszentmárton. bélyegkép|jobbra|250px|A Hargita télen 20px: Hargitafürdő – Bor-hegyese – Kápolna-patak völgy – 13A főút – Csíkszereda. 20px: Szentegyházasfalu – Lövéte – Homoródalmás. 20px: Kápolnásfalu – Szentegyházasfalu – Szelterszfürdő – Kirulyfürdő – Vargyas-patak völgye – Vargyas-szoros. 15px: kék sávú főgerincvonal a Tolvajos-hágó közelében – Aranyos-patak völgye. 15px: Csíkszereda – Tekerő-sziklája – Nagy-Kő-bükk – Csíkszereda. 5px: Csíkszentkirály – Lúcs-tőzegláp – Halas völgy – Kormos-patak völgye – Erdőfüle – Bardoc. 20px: Zsögödfürdő – Csíkszentimrefürdő. 15px: Csíkszentimrefürdő – Kovács-patak völgy. 15px: Csíkszentimre – Bánya-patak völgy. 15px: Csíkszentimre – Angyalka-tető 15px: Csíkszentsimon – Kakukk-hegy. 20px: Csíkszentsimon – Aszó-patak völgy – Kakukk-hegy – Barót-patak völgy – Magyarhermány. 20px: Újtusnád – Mitács – Nagybacon. 15px: Mitács – Fenyős-patak völgy – Kisbacon. 20px: Mitács – Nagy-Piliske – Tusnádfürdő. 15px: Újtusnád – Nagy-Piliske. 15px: Tusnádfürdő – Sólyomkő. 5px: Tusnádfürdő – Mohos-tőzegláp.
Hivatkozások
Irodalom
Lóczy Lajos: Magyarország geológiai térképe (1890) Orbán Balázs: A Székelyföld leírása: Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból Pomjánek Béla – Vargyas Antal – Zsigmond Enikő: Barangolás Székelyföldön. 1.: Hargita megye (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002) Torjai Rácz Zoltán: Erdély hegyei 2: Hargita-hegység (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998)
Szépirodalom
Tamási Áron: Ábel a rengetegben (Ciceró Kiadó, 1932)
További információk A Szent Anna-tó és környékének 3d-es bemutatása a térinformatika segítségével Turistatérképek a Hargitáról Magyar nyelvű térképek: Északnyugat Közép Dél Csomád-hegység A Hargita leírása (domborzat, állatvilág, növényvilág, vízrajz, éghajlat, természeti kincsek, természetvédelem, földtani szerkezet) Hargita (képek) A Hargita-hegység és a Madarasi-Hargita földrajzi leírása
Kategória:Székelyföld hegyei, hegységei