Novajidrány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.

Fekvése A Hernád völgyében fekszik, a folyó jobb parti oldalán, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 47 kilométerre északkeletre.

A szomszédos települések: észak felől Garadna, kelet felől Vizsoly, dél felől Méra, nyugat felől Szalaszend, északnyugat felől pedig Fulókércs.

Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, mely a lakott területein is áthalad. Vizsollyal a 3724-es út köti össze. Érinti az M30-as autópálya is, de annak sem csomópontja, sem pihenőhelye nincs a határai között; a két legközelebbi fel- és lehajtási lehetőséget a sztráda garadnai, illetve encsi csomópontja kínálja.

A hazai vasútvonalak közül a települést a érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Novajidrány vasútállomás a belterület északnyugati részén helyezkedik el, néhány lépésnyire a 3-as főút és a 3724-es út elágazásától.

Története Novaj nevű település nevével már a XIII. században lehet találkozni a korabeli iratokban. 1255-ben IV. Béla király a jászói prépostságnak adományozta a falu alsó részein fekvő földeket. A község nevét ekkor Noénak írták. A későbbi Alsó- és Felsőnovaj települések eredete innen való. A XIV. század végén a település az oklevelekben az adók behajtására alkalmas helyként szerepel. Akkoriban egy Sárvár nevű falu is létezett, mely a középkori Novajtól nyugatra feküdt, és az 1715-ös népszámlálás szerint ebben az időszakban már elnéptelenedett. Ennek következtében a területet más települések lakói, köztük Felsőnovaj és Garadna lakói is használtak. Napjainkban a terület Novajidrány külső részéhez tartozik, továbbra is Sárvár néven. A mohácsi csata után Novaj, 1526-ban a regéci birtok részévé vált, a kettős monarchia időszakában pedig Ferdinánd király tulajdonába tartozott. Alsónovaj 1531-ben és 1533-ban Jászó kolostorához tartozott, míg Felsőnovaj tulajdonosa Serédi György volt, akit Ferdinánd király követett. A király később átadta a falut Alaghy Békény Jánosnak. A XVII. században a törökök állandó zaklatása, és a Hernád gyakori áradása miatt a falu csaknem elnéptelenedett.

Idrányról jóval kevesebbet tudunk. 1513-ban újratelepült helyként tartották számon, korábbi története homályba veszett. 1565-ben, valószínűleg a török hódítások miatt, ismét lakatlan hely volt. Mai nevét a község 1936-ban kapta, amikor Alsó- és Felsőnovajt, valamint Idrányt egyetlen településsé egyesítettékNovajidrány története a KSH online helységnévtárában.

1956 októberében Novajidrányban az úgynevezett "baltás felvonulásra" került sor: október 26-27-én néhány helyi lakos borozgatás után - köztük Szincsák Ferenc, a falu 1946-1952 közötti párttitkára, a községi tanács tagja - eldöntötte, hogy felvonulást tartanak. Fejszét vettek magukhoz, majd az utcákon járva a házakból tüntetésre invitálták a lakosokat. Kísérletük azonban nem vezetett eredményre. Felvonulásuknak végül a feleségek vetettek véget, egyszerűen hazaparancsolták férjeiket. Október 28-án alakult meg a községi munkástanács, elnöke valószínűleg Zabó Árpád segédmunkás lett. A „Lenin" termelőszövetkezet feloszlott. Emiatt Ortó Pál földműves, Jánosik Ferenc kocsirendező, Sándor András kovácsmester és Szincsák Ferenc földműves ellen indítottak eljárást. A bíróság Ortót, Jánosikot és Sándort izgatás vádjával 10 hónapi, Szincsákot 1 évi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélteKis József: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 1956. Abaújszántói, Edelényi és Encsi Járás. Borsodi Levéltári Füzetek 47. Miskolc 2007..

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Jánosik László (független) 1994–1998: Jánosik László (független) 1998–2002: Jánosik László (független) 2002–2006: Jánosik László (független) 2006–2010: Süvegesné Sarlay Zsuzsanna (független) 2010–2014: Süvegesné Sarlay Zsuzsanna (független) 2014–2019: Süvegesné Sarlay Zsuzsanna (független) 2019–2024: Süvegesné Sarlay Zsuzsanna (független) 2024– : Süvegesné Sarlay Zsuzsanna (független)

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 24,4% cigánynak, 0,3% szlováknak mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,2%, református 30,8%, görögkatolikus 6,7%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,4% (12,6% nem válaszolt).Novajidrány Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 19,1% cigánynak, 3,8% szlováknak, 0,2% ruszinnak, 0,2% ukránnak, 0,2% németnek, 0,1% horvátnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,1% volt római katolikus, 25,3% református, 5,3% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,7% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).Novajidrány Helységnévtár

Környező települések Garadna (3 km), Méra (6 km), Vizsoly (5 km). A legközelebbi város Encs (10 km).

Jegyzetek

További információk Borsod-közoktatás.hu

Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület