Prügy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Fekvése A Taktaközben helyezkedik el, a Tisza jobb parti oldalán, a megyeszékhely Miskolctól 43 kilométerre keletre, Tokajtól körülbelül 15 kilométerre délnyugatra.
A közvetlenül határos települések: észak felől Szerencs és Mezőzombor, északkelet felől Tarcal, dél kelet felől Taktabáj, dél felől a folyó túlpartján fekvő Tiszadada, délnyugat felől Taktakenéz, északnyugat felől pedig Taktaszada és Bekecs; nyugat felől pontszerűen érintkezik még a határa Taktaharkányéval is.
Megközelítése Csak közúton közelíthető meg, Tarcal felől a 3617-es, Taktabáj, illetve Taktakenéz felől a 3621-es, Szerencs felől pedig a 3622-es úton.
Története Prügy és környéke már az őskorban is lakott volt. Árpád-kori település. Nevét egy Prud nevű ispánról kapta.
Prügy neve egykor Prügymonostra volt, és az Aba nemzetség birtokai közé tartozott, és itt e településen állt egykor a nemzetség által alapított monostor, Prügymonostora is.
1908 óta hívják Prügynek, azelőtt Pthrügy volt a neve.
A török időkben a lakosság a közeli mocsarakba menekült. Az első világháborút követő román megszállás alatt és 1944 őszén a település jelentős háborús károkat szenvedett. A község református templomának kertjében megközelítőleg 100 román és szovjet katona nyugszik. Emlékművüket 2007 augusztusában avatták fel.
Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Erdei Sándor (független) 1994–1998: Erdei Sándor (független) 1998–2002: Erdei Sándor (független) 2002–2006: Erdei Sándor (független) 2006–2010: Boros-Leskó Géza (független) 2010–2014: Erdei Sándor (független) 2014–2019: Csehely Richárd (független) 2019–2024: Csehely Richárd (független) 2024– : Csehely Richárd (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 65%-a magyar, 35%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 34,5% cigánynak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43%, református 36,8%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 7,5% (9,9% nem válaszolt).Prügy Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 14,6% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak, lengyelnek és szlováknak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,6% volt római katolikus, 25,3% református, 4,5% görög katolikus, 3% egyéb keresztény, 10,9% felekezeten kívüli (31,2% nem válaszolt).Prügy Helységnévtár
Látnivalók
Móricz Zsigmond-ház (tájház) – Az író szülei 1884-ben költöztek Prügyre; Móricz Zsigmond 1888 - 1894 között élt itt, közben 1890-től Debrecenben tanult. Móricz-mellszobor Református templom Katolikus templom Millennium emlékmű (Szent Korona és Turul, Simorka Sándor és Ekker Róbert alkotása, 2001)
Ismert emberek
Itt született 1886. december 7-én Móricz Miklós újságíró, szerkesztő, statisztikus, közíró, Móricz Zsigmond öccse. Itt született 1927. augusztus 20-án Szepessy István okleveles agrármérnök, a növénykórtan professzora, a felsőfokú, posztgraduális növényvédelmi szakmérnöki képzés és a növényvédelmi szakirányú mérnök magyarországi megalapítója.
Környező települések Csobaj (9 km), Taktabáj (6 km), Taktakenéz (4 km), Tarcal (10 km), a legközelebbi város: Szerencs (10 km). Közlekedés A vasútvonal 760 mm nyomtávú volt, Szerencset kötötte össze Prüggyel 1971-ben megszűnt.
Jegyzetek
Külső hivatkozások Prügy honlapja
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Szabolcs vármegye települései