bélyegkép|360px|Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében. A vármegye területének kisebb északi része jelenleg Bács-Kiskun vármegye, míg nagyobb hányada a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartomány része.
Földrajz Bács-Bodrog vármegyét keleten a Tisza, délen és nyugaton pedig a Duna határolta, határa csak északon nem futott természetes vonalon. Bács-Bodrog vármegye szomszédai északon Pest-Pilis-Solt-Kiskun, északkeleten Csongrád, keleten Torontál, délen Szerém, délnyugaton Verőce, nyugaton pedig Baranya vármegye. Ezeken kívül 1930-tól északnyugaton Tolna vármegyével is határos volt.
A vármegye teljes területe síkság.
Történelem Bács-Bodrog vármegyét az 1802. évi VIII. törvénycikk hozta létre Bács és Bodrog vármegyék egyesítésével, melyek már a 13. század elejétől léteztek.
A vármegye területét az Oszmán Birodalom elfoglalta a 16. században és a török uralom idején a Szegedi szandzsák része volt. 1699-től a Habsburg Birodalom által létrehozott Bácska régió részévé vált, 1751–91 között a Tiszai Koronauradalomhoz tartozott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a vármegye a Szerb Vajdaság része lett, majd 1849–1860 között a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság része volt. 1873-ban Bács-Bodrog vármegyéhez csatolták a Sajkásvidéket.
Bács-Bodrog vármegye déli, nagyobbik részét 1918-ban elfoglalta, majd a trianoni békeszerződés alapján megszerezte a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság. 1918–1922 között e terület egyike volt a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság megyéinek Újvidék székhellyel.
A Magyarországnak meghagyott kisebb rész szintén önálló megyeként működött tovább, melynek székhelye 1941-ig Baja volt. Ez 1941-1944 között kiegészült a déli, elszakított területekkel, székhelye ezekben az években ismét Zombor volt.
A második világháború után visszaálltak a trianoni határok, Bács-Bodrog vármegye déli része újra Jugoszláviához került, az északi rész pedig ismét Baja székhellyel működött tovább.
Bács-Bodrog vármegye megszűnésére az 1950-es megyerendezés során került sor, amikor egyesítették Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részével Bács-Kiskun megye néven.
A vármegye déli része jelenleg a Vajdaság Autonóm Tartomány része.
Lakosság A lakosság száma 1857-benFényes Elek:A Magyar Birodalom Nemzetiségei és Ezek Száma Vármegyék és Járások Szerint 1867 528 346 volt. Közülük 266 457 magyar (50,43%), 103 481 német (19,59%), 19 329 szlovák (3,66%), 91 664 szerb (17,35%), 40 393 sokácz (17,35%), 45 görög anyanyelvű volt. A lakosság száma 1880-ban 638 063 volt. Közülük 234 352 magyar (36,73%), 162 894 német (25,53%), 24 761 szlovák (3,88%), 469 román (0,07%), 7 294 rutén (1,14%), 177 081 szerb és horvát (27,75%), 832 egyéb anyanyelvű volt.
A vármegyének 1910-ben 812 385 lakosa volt, ebből: 363 518 (44%) magyar 190 697 (23%) német 145 063 (17%) szerb 30 137 (3,7%) szlovák 10 760 (1,24%) ruszin 1279 (0,16%) horvát 386 (0,05%) román 70 545 (8,68%) egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.
Közigazgatás Bács-Bodrog vármegye a 20. század elején tizenhárom járásra volt felosztva: Apatini járás, székhelye Apatin Bácsalmási járás, székhelye Bácsalmás Bajai járás, székhelye Baja Hódsági járás, székhelye Hódság Kulai járás, székhelye Kula Óbecsei járás, székhelye Óbecse Palánkai járás, székhelye Palánka Titeli járás, székhelye Titel Topolyai járás, székhelye Topolya Újvidéki járás, székhelye Újvidék Zentai járás, székhelye Zenta Zombori járás, székhelye Zombor Zsablyai járás, székhelye Zsablya
A vármegyéhez ekkor egyetlen rendezett tanácsú város tartozott (Zenta). Ezen kívül a megye területén négy törvényhatósági jogú város volt (Baja, Szabadka, Újvidék, Zombor).
1920-41 között a magyarországi csonka vármegye három járásra oszlott (Bácsalmási, Bajai és Jánoshalmi, az utóbbi Jánoshalma székhellyel) és területén egy törvényhatósági jogú város (Baja) feküdt.
1941-44 között a Trianon előtti beosztás lépett ismét érvénybe azzal az eltéréssel, hogy az 1929-es magyarországi közigazgatási változásokkal összhangban rendezett tanácsú helyett megyei város lett Zenta rangja, és megyei város lett Magyarkanizsa is.
1945-től a trianoni határok visszaállításával visszaállt a megye két háború közötti járási és városi beosztása is.
Bács-Bodrog vármegye ispánjai Főispánok Bács-Bodrog vármegye főispánjai:
Jegyzetek
További információk
1880-as népszámlálás Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye, 1909 Bodrog vármegye Bács vármegye Bácska
Kategória:Bács-Bodrog vármegye