Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig. A vármegye trianoni békeszerződés előtti területének keleti 3/4 része ma Románia, míg nyugati 1/4 része Magyarország része. Székhelye Nagyvárad volt, egy időben Belényes de jelentős város volt Berettyóújfalu is.
Nevének eredete A népnyelv gyakran Biharországnak nevezte a területet. A Bihar név szláv eredetű, a Nagyváradtól északra fekvő, eredetileg még a szlávok által emelt földvár neve volt. Hasonló helységnevek előfordulnak Crna Gorában és Csehországban is.
Földrajz Bihar vármegye volt Magyarország harmadik legnagyobb területű vármegyéje. A vármegye délkeleti részét az Erdélyi-szigethegység, míg északnyugati részét az Alföld foglalta el. Fontosabb folyóvizei a Körösök és a Berettyó. Mérete alapján Biharországnak is szokták nevezni.
Északról Hajdú, Szabolcs és Szatmár vármegyék, keletről Szilágy, Kolozs és Torda-Aranyos vármegyék, délről Arad, nyugatról pedig Békés, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék határolták. Az egykori vármegye délkeleti részén van a Nagy-Bihar csúcs (1849 m), mely a Bihari-hegység legmagasabb pontja. A körülbelül 3000 éves Szkerisórai-jégbarlang Románia legnagyobb jeges barlangja, melyet valószínűleg 1847-ben fedeztek fel. A barlang 200 m-es épített úton bejárható. Az 580 m tengerszint feletti magasságban kanyargó Király-hágó századokig Bihar és Kolozs vármegye, 1570-1699 között pedig Erdély és a Partium, illetve 1699-1867 között Erdély és Magyarország határa volt.
Történelem 300px|thumb|Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye Magyarország első katonai felmérése térképének részletén, 1782-85
Anonymus szerint Árpád vezér idejében a Tisza, Maros, Szamos és Igfon erdeje közti terület a bihari vezér, Ménmarót birtoka volt. Árpád trónörököse, Zolta került később a Bihari Dukátus élére. Központja Biharvár volt, mely Nagyváradtól 14 km-re északra található. A Bihari Dukátust – valamint a Nyitra és Somogyi Dukátust – Könyves Kálmán szüntette meg 1110 körül.
Bihar vármegye a legelőször alapított vármegyék közé tartozott, I. István alapította Bihar székhellyel, a tatárjárás utáni székhelye Várad, a középkorban a Sebes-Körös forrásvidéke, a Kalotaszeg is hozzátartozott. Az ország három részre szakadásának idején megszakításokkal a Partium része, 1660 és 1692 között Váraddal együtt a megye nagy része török hódoltság alá került. 1849 és 1860 között Debrecen, ill. Nagyvárad székhellyel Észak- és Dél-Biharra osztották, ezt Hajdú vármegye 1876-os alapítása módosította. bélyegkép|jobbra|150px|Csonka Bihar vármegye 1914-ben 10657 km², ebből 1920-ban 7874 km² Románia része lett, a magyarországi Bihar vármegye székhelye 1950-ig (1940-44-es időszak kivételével) Berettyóújfalu, Észak-Erdély visszacsatolásával ismét Nagyvárad. A visszacsatolás utáni magyar vármegye területe 6511 km². A visszacsatolás idején a romániai Bihar megye székhelye Belényes.
A nyugati, Magyarországnak hagyott rész az 1950-es megyerendezés során egyesült a korábbi Hajdú vármegyével, így létrejött a mai Hajdú-Bihar megye.
Lakosság A lakosság száma 1857-benFényes Elek:A magyar birodalom nemzetiségei és ezek száma vármegyék és járások szerint (Pest, 1867) 514 970 volt. Közülük 309 925 magyar (60,18%), 756 német (0,15%),1 254 szlovák (0,24%), 203 035 román (39,43%) anyanyelvű volt. A lakosság száma 1880-ban 446 777 volt. Közülük 233 135 magyar (52,18%), 4 305 német (0,96%), 4 554 szlovák (1,02%), 186 264 román (41,69%), 466 rutén (0,1%), 62 szerb és horvát (0,01%), 2095 (0,47%) egyéb anyanyelvű volt.
A vármegye összlakossága 1891-ben 516 704 személy volt, ebből: 283 806 (54,93%) magyar 219 940 (42,57%) román 5957 (1,15%) szlovák 3374 (0,65%) német
A vármegye összlakossága 1910-ben 646 301 személy volt, ebből: 365 642 (56,57%) magyar 265 098 (41,02%) román 8457 (1,31%) szlovák 3599 (0,56%) német
Közigazgatás A vármegye 1913-ban tizenhét járásra volt felosztva: bélyegkép|jobbra|400px|Bihar vármegye Béli járás Belényesi járás Berettyóújfalui járás Biharkeresztesi járás Cséffai járás Derecskei járás Élesdi járás Érmihályfalvai járás Központi járás (székhelye Nagyvárad) Magyarcsékei járás Margittai járás Nagyszalontai járás Sárréti járás (székhelye Biharnagybajom) Szalárdi járás Székelyhídi járás Tenkei járás Vaskohi járás A vármegye területén feküdt ezenkívül, de nem volt része annak Nagyvárad törvényhatósági jogú város.
Bihar vármegye főispánjai (Forrása: Pásti Judit: Bihar vármegye főispánjai. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. Debrecen, 1979. 163–167. o.) Név Időszak István comes 1067 körül Saul 1102-1113 István (országbíró is) 1113 Bökény (országbíró is) 1135-1136 Achus 1137-1138 Faus nádor 1138 István 1141 Ezsau 1183-1186 Both 1189-1193 Péter 1197 Miklós 1199 Mika (országbíró is) 1198-1202 Benedek nádor 1202-1203 Girko 1205-1206 Mog (nádor is) 1206-1207 Miklós (másodszor) 1207-1209 Marcellus 1208 Zsámbéki Smaragd 1208 Mihály 1209 Fiad 1209 Bánk 1209-1212 Mika 1212-1216 Nimcha (erdélyi vajda is) 1217 Mika 1218-1221 Illés 1222 Gyula 1222 Pózsa 1223 Micha 1223 Tivadar 1224 Miklós 1228-1229 Moys nádor 1229-1230 István (főpohárnokmester is) 1233-1235 Dénes 1236 Lőrincz 1236-1238 Domonkos (tárnokmester is) 1240 Bacs 1241-1242 Dénes nádor 1246 Mike (nádor és temesi ispán is) 1247 István nádor (temesi ispán is) 1247 Moys (somogyi ispán is) 1264 Telegdi Demeter 1272 Pál (szatmári és krasznai ispán is) 1290-1301 Beke 1302 Mosonyi Dénes 1310 Debreczeni Dózsa (szabolcsi ispán is) 1317-1318 Futtaki Dénes 1319-1321 Csuka 1327 Hannusfalvi Donk Demeter tárnokmester 1332-1333 Balázs 1338 Szécsényi Farkas Tamás 1343 Báthori János 1343 Kont Miklós 1356-1367 Oppelni László 1367-1372 Gergely 1375 Toldi György 1380-1382 Telegdi Miklós 1383 Podvinay Miklós 1386 Csáky Miklós 1396-1397 Csáky László (közép-szolnoki ispán is) 1426 Székely János 1438 Csáky Ferenc 1441-1461 Nitzki Benedek (közben) 1458 Nagymihályi András 1463 Vitéz János váradi püspök (örökös főispán) 1464 Beckenschläger János püspök (örökös főispán) 1465-1467 Miklós püspök (örökös főispán) 1470 Egervári László, váradi várnagy 1474 Filipecz János püspök (örökös főispán) 1474-1488 Kinizsi Pál 1489-1493 Somi Jósa 1494 Farkas Bálint püspök (örökös főispán) 1495 Kálmáncshi György püspök (örökös főispán) 1495-1501 Szathmári György püspök (örökös főispán) 1502 Thurzó Zsigmond püspök (örökös főispán) 1506 Pöstyényi Gergely helytartó 1513 Perényi Ferenc püspök (örökös főispán) 1514-1526 Czibak Imre püspök 1526-1550 Both Péter váradi kapitány 1550 Fráter György püspök 1550-1551 Varkocs Tamás I. 1552-1553 Zaberdjei Mátyás püspök 1553-1556 Ghymesi Forgách Ferenc 1556 Kendi Antal 1557 Varkocs Tamás II. 1557 Somlyai Bátori István váradi kapitány 1562-1566 Hagymási Kristóf 1566 Báthori Kristóf 1571-1577 Ghiczy János 1577-1580 Sibrik György 1580 Ghiczy János 1581 Bánffy Dénes 1581 Veres Gáspár 1581 Sibrik György 1582-1585 Bánffy Dénes 1585-1586 Pekry Gábor 1587-1589 Báthory István 1589 Bánffy Dénes 1590-1592 Bocskai István 1592-1598 Nyáry Pál bíró, váradi kapitány 1598 Bánffy Dénes 1599 Nyáry Pál bíró, váradi kapitány 1599-1601 Bánffy Dénes 1606 Rhédey Ferenc (máramarosi főispán is) 1607-1621 Bethlen István váradi kapitány 1621-1633 II. Rákóczi György váradi kapitány 1633 Ruszkai Korniss Zsigmond aranysarkantyús vitéz 1636-1643 Teleki János 1651 Gyulay Ferenc váradi kapitány 1653-1659 Ebeni István váradi kapitány 1659 Haller Gábor 1659-1660 Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem 1660 nincs főispán 1660-1668 Benkovics Ágoston püspök (örökös főispán) 1688-1702 Csáky Imre gróf bíbornok 1703-1732 Luzsénszki István báró püspök 1733. július - 1735 Okolicsányi János püspök 1735. június - 1738 Csáky Miklós gróf püspök 1738-1758 Forgách Pál püspök 1758. március - 1760 Patachich Ádám püspök 1760. május - 1776 Andrássy István gróf helytartó 1777. április Brunswick Antal gróf 1779. május - 1780 Korniss Mihály gróf 1781 Ürményi József 1782. június - 1785 Teleki Samu gróf helytartó és kerületi főnök 1785. június - 1787 Haller József gróf 1787. március - 1790 Brunswick József helytartó 1790. december Teleki Samu gróf II. 1791. július - 1822 Rhédey Lajos főispáni-adminisztrátor 1822-1824 Zichy Ferenc gróf helytartó 1825 Lónyay János helytartó 1836 Tisza Lajos helytartó 1836-1848 Beőthy Ödön 1848 Uray Bálint cs. kir. biztos 1849 Jósa Péter cs. kir. biztos 1849 Reviczky Menyhért (Észak-Bihar) ésRavazdy István (Dél-Bihar) megyefőnökök 1860-ig Várady Szabó János Észak-Bihar főnöke 1860 Gerzon N. (Dél-Bihar) ésHoffbauer Sándor (Dél-Bihar) 1860 Haller Sándor gróf főispán 1860 Petrák János cs. kir. biztos 1861-1862 Hajdú János helytartó 1862-1865 Szlávy József főispán 1865-1867 Tisza Lajos 1867-1871 Dőry József báró 1871-1892 Beőthy László 1893-1905 Glacz Antal főispán 1906. április - 1909. szeptember dr. Miskolczy Ferenc főispán 1910. március - 1917. június Malatinszky Lajos főispán 1917. július - 1918. szeptember dr. Szilágyi Lajos főispán 1918. szeptember - 1920. április dr. Kovács Nagy Sándor főispán 1920. szeptember - 1921. december Balásházy István főispán 1922. március - 1922. június dr. Miskolczy Lajos főispán 1922. november - 1923. március Almásy Sándor főispán 1923. március - 1927. július báró Feilitzsch Bertold kamarás 1927. július - 1930. március báró Vay László főispán 1930. március - 1933. szeptember dr. Szilágyi Lajos főispán 1933. szeptember - 1937. november Barcsay Ákos főispán 1937. november - 1938. március dr. Vajai Károly főispán 1938. március Barcsay Ákos főispán 1938. április dr. Molnár Imre főispán 1939-1940 dr. Ciffra Kálmán főispán 1941-1944 Bartsch Sándor főispán 1944. november dr. Zöld Sándor főispán 1944. november - 1944. december Erdélyi Károly főispán 1945. január - 1945. október Kiss János főispán 1945. október - 1946. december Bakó Sándor főispán 1946. december - 1947. július Barcsa Gyula főispán 1947. október - 1947. november Futó József főispán 1947. november - 1948. november Demjén Miklós főispán 1948. december - 1949. június dr. Hazai László főispán 1949. augusztus - 1950. március
Jegyzetek
Források
Hajdú-Moharos József: Partium, Nagyvárad 1997 A Pallas nagy lexikona Magyar katolikus lexikon Erdély útikönyv, JEL-KÉP Bt.
További információk
1880-as népszámlálás
Irodalom
Kategória:Bihar vármegye