bélyegkép|250px|Brassó vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Brassó vármegye (románul: Comitatul Brașov) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság erdélyi részében. Magyarország egyik legkisebb vármegyéje, az erdélyi szászok kulturális központja volt. Területe ma Romániához tartozik. Keletről Háromszék vármegye, nyugatról pedig Fogaras vármegye és Nagy-Küküllő vármegye határolta. Központja Brassó volt.
Földrajz Az egykori Brassó vármegye teljes területe hegység és hegyközi medence, folyóvölgy. A vármegye területének nagy részén a Persányi-hegység és a Bodzai-havasok egy része volt található. Jelentős déli hegykerete egyben határhegy is volt Románia felé. Ezek nyugatról keletre haladva: a Bucsecs egy része, a Keresztényhavas, a Nagykőhavas, a Lóhavas és a Csukás. Legfontosabb folyója az Olt. Főbb folyóvizei még a Tatrang és a Barca patakai.
Történelem Brassó régiót a 12. században alapították a betelepülő németek. 1876-ban vált a régió vármegyévé, amikor Erdély közigazgatása jelentősen megváltozott.
Lakosság A lakosság száma 1880-ban 83 929 volt. Közülük 23 948 magyar (28,53%), 26 579 német (31,67%), 29 250 román (34,85%) anyanyelvű volt.
1910-ben a vármegye összlakossága 101199 személy volt, ebből 33 886 (35,5%) román, 31 191 (32,6%) magyar, 29 415 (30,8%) német.
+ Nepesség anyanyelv szerint Népszámlalás összesen Magyar nyelv Román nyelv Német nyelv egyéb 1880 83.929 23.948 (29,62%) 29.250 (36,18%) 26.579 (32,87%) 1.074 (1,33%) 1890 86.777 26.116 (30,10%) 31.106 (35,85%) 27.802 (32,04%) 1.753 (2,02%) 1900 95.565 31.191 (32,64%) 33.886 (35,46%) 29.415 (30,78%) 1.073 (1,12%) 1910 101.199 35.372 (34,95%) 35.091 (34,68%) 29.542 (29,19%) 1.194 (1,18%) 1920101.953 33.584 (32,94%) 36.138 (35,44%) 30.281(29.78%) 1.950 (1,91%) |- !1930Recensământul general al populației României din 29 decemvrie 1930, Vol. II, pag. 84-85 |168.125 || 44.761 (26,6%)||83.948 (49,9%) ||33.348 (19,8%) || -- |- !1948 |203.724 || 37.511 (18,41%)||140.818 (69,12%) ||23.399 (11,49%)'' --
Közigazgatás Járások A vármegye községei fennállása alatt mindvégig az alábbi három járáshoz voltak beosztva: Alvidéki járás, székhelye Földvár Felvidéki járás, székhelye 1894-ig Feketehalom, azután Brassó Hétfalusi járás, székhelye Hosszúfalu
Város A vármegyéhez egyetlen város tartozott, a megyeszékhely Brassó, melynek rangja rendezett tanácsú város volt, emellett törvényesen használta a történelmi szabad királyi városi címet is.
Hivatkozások
Források
Kategória:Brassó vármegye