Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe jelenleg Románia része.
bélyegkép|jobbra|260px|Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor, Kraszna és Közép-Szolnok vármegyékkel jobbra|260px|thumb|Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye Magyarország első katonai felmérése térképének részletén, 1782-85 jobbra|260px|thumb|Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen bélyegkép|jobbra|260px|Szilágy vármegye közigazgatási térképe 1910-ből
Földrajz Az egykori vármegye a Szilágyság (népiesen Szilágyország) tájegységet is magában foglalta. A vármegye területének nagy része hegység. Csak északkeleten, a Kraszna folyó völgyében volt található az Alföld egyik nyúlványa. A középső, északi és keleti részeit a Réz-hegység, illetve a Meszes-hegység fedte le. Északról Szatmár vármegye, keletről Szatmár illetve Szolnok-Doboka, délről Kolozs vármegye, nyugatról pedig Bihar vármegye határolta.
Története A vármegye 1876-ban alakult Kraszna vármegye és Közép-Szolnok vármegye egyesítésével, kiegészülve Doboka vármegye Egregyi járásával. A vármegye 1910-ben területű volt, székhelye kezdettől Zilah.
1919-től ténylegesen, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része. A második bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye területe visszakerült Magyarországhoz, és 1944-ig kissé módosult területtel ismét fennállt.
A második világháború után újra Románia része lett. 1960-ban területét a romániai Szilágy megye, Szatmár megye és Máramaros megye között osztották fel.
Lakosság 1910-ben a vármegye összlakossága 230 140 személy volt, ebből: 136 087 (59,13%) román 87 312 (37,94%) magyar 3727 (1,62%) szlovák
Közigazgatás A vármegye hat járásra volt felosztva: Krasznai járás, székhelye Kraszna Szilágycsehi járás, székhelye Szilágycseh Szilágysomlyói járás, székhelye Szilágysomlyó (rendezett tanácsú város) Tasnádi járás, székhelye Tasnád Zilahi járás, székhelye Zilah (rendezett tanácsú város) Zsibói járás, székhelye Zsibó
Szilágy vármegye főispánjai:
1876-1888: váradi és micskei Baranyi Ágoston (Micske, 1818. ? Nagyvárad, 1894. november ?.)
Kit a közbizalom s a vármegye szeretete ültetett a főispáni székbe. Tizenkét évi működés a Szilágyság érdekeinek előmozdításán fáradozva, 1888-ban önként lemondván.
Baranyi Ágostont Ő Felsége 1888. évi okt. hó 1-sején kelt legfelső elhatározásával mentette föl főispáni állásától s egyúttal Szilágy vármeggye főispánjává báró Wesselényi Miklóst nevezte ki. Baranyi Ágoston a Lipót-rend lovagkeresztese, a pápai Szent Gergely-rend tulajdonosa volt.
1888-1916: Báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1845. december 13. – Kolozsvár, 1916. július 2.)
Báró Wesselényi Miklóst 1888 október hó 29-dikén iktatták be.
Zsibón 1845-ben született. Édes atyját a „Nagy“ Wesselényi Miklóst már 5 éves korákan elveszítette, de mellette állottak gyámjai. Deák Ferencz, Klauzál Gábor, Bezerédi István, Beöthy Ödön, kik nevelésére felügyeltek s útját irányították.
1916-1919: ?
Források
További információk
Kategória:Szilágy vármegye