Hoberdanecz János más forrásokban Habardanecz, Hobordanszky, Habirdanácz, Hoberdanácz, 16. század horvát nemzetiségű magyarországi diplomata, katona. A források szerint szalatnoki születésű, amely a Dráva jobb partján, nagyjából Szigetvárral szemben lehetett. Ursinus Vellius történetíró pozsegai születésűnek nevezi, az azonban nem kizárt, hogy valahol ezen a környéken feküdtek a birtokai.
Élete Ifjú korától katonaként a végeken harcolt a törökök ellen. 1525-től szerepel történelmi dokumentumokban, amikor Jajca várában udvarbírói szolgálatott teljesített. Az ekkoriban a teljes megsemmisülés szélére került magyar végvárrendszer miatt alig jutott zsoldhoz, ezért szervitorai rendszeresen Budára mentek némi pénzt kivitelezni. Májusban 166 forintot osztottak ki a számára, amellyel részt vállalt Frangepán Kristóf akciójának előkészületére, amikor az ostromlott Jajcát felmenteni készültek.
1526-ban már mint udvari vitéz szerepel, de még ez az sem valószínű. Noha nyomorúságos körülmények között élt Boszniában, de végig kitartott és egyik alkalommal egy Kászim nevű törököt győzött le párviadalban, ahol megsebesült és ezért elhagyta Jajcát.
A magyar belháborúban I. Ferdinánd mellé állt.
Diplomáciai munkái 1527-től közvetítői feladatot látott le az osztrák főherceg és Cserni Jován szerb felkelővezér között.
Ferdinánd 1527. március havában küldte el Szegedre Jovánhoz. Kinevezésében közrejátsszott nemzetisége is, mivel így könnyebben kommunikált a vezérrel. Jován éppen hatalmas dáridót csapott a városban. Mivel Jován a környék Habsburg-párti magyarjait és éppúgy szenvedésbe sodorta mint ellenségeit, ezért Hoberdanecz arra kérte, hogy hagyjon fel a terrorral, ehelyett maradjon Szegeden és figyelje a Szerémséget. Ferdinánd ugyanis Szapolyai János ellen készült hadjáratot indítani, s Jován révén biztosítani akarta magát, nehogy török intervencióra kerüljön sor dél felől.
Hoberdanecz nem járt sikerrel. Július 9-én, két héttel azelőtt, hogy a szerbeket megsemmisítették a sződi ütközetben még ezt az üzenetet akarta Jovánnak átadni Hoberdanecz útján Jovánnak: „Megtudtuk, hogy a francia király követe és Frangepán gróf, kitűnő hívünkhöz, Jován Nenad cárhoz mennek… Téged ezért… komolyan intünk, hogy miután nyomoztál és értesültél a dologról, akár magad, akár mások által úgy cselekedjél és tegyél, hogy a mondott gróf és követ, vagy egyikük, akit te vagy azok, akik hasonlót akarnak, nem tudván a menlevélről, elfogtok és később hozzánk külditek őket, vagy ha ezt nem lehet elérni, tartóztassátok föl, öljétek meg őket, bármi módon oltsátok ki életüket. Ha ezt megteszed, vagy megtéteted, királyi szavunkra megígérünk neked 4000 rénusi aranyforintot.” Ferdinánd királynak ezen utasítása rendkívül visszatetsző és aljas cselekedettnek számított, mert akkoriban a követeket, akármelyik oldalról jönnek, nem volt szabad bántani. Szerencsére az üzenet nem jutott el idejében Jovánhoz.
A szerb felkelés leverése után a Dráva és a Száva közén, a Pécs vidékét pusztító és a Marótot támadó törököket futamította meg 700 lovassal és 300 gyalogossal. A diplomácia színpadán 1528-ban tűnt fel újra, amikor Isztambulban járt követségben Ferdinánd békeajánlatával. Ezt I. Szulejmán visszautasította. A szultán Bécs ellen indított hadjáratakor Hoberdanecz, bár kevés katonával rendelkezett, de helyt állt a törökök ellen. 1529 júniusában Pargali Ibrahim nagyvezírnél járt követségben. 1530-ban Várday Pál esztergomi érsek megpróbált Ferdinándhoz állni, ezért Hoberdanecz felajánlotta a szolgálatait az érseknek.
Halála Nemeskürty István 1966-ban megjelent Ez történt Mohács után című művében, Szalay Lászlóra hivatkozva leírja, hogy 1530 januárjában Hoberdanácz János Katzianer tábornok követeként, Esztergomon keresztül, Várday Pál érsek ajánlólevelével érkezett Budára. Szapolyai János fogadta a követet, aki azonban kihallgatás közben tőrrel próbálta meggyilkolni. A merényletkísérlet kudarcot vallott, Hoberdanáczot elfogták. Vallatása során Ferdinánd király környezetét nevezte meg megbízójaként. Halálra ítélték, testét a Dunába dobták.
Művei Két tárgyalás Sztambulban. Hyeronimus Łaski tárgyalása a töröknél János király nevében, Habardanecz János jelentése 1528. nyári sztambuli tárgyalásairól; összeáll. Barta Gábor, tan., jegyz. Barta Gábor és Fodor Pál, dokumentumford. Barta Gábor, Kun József; Balassi, Bp., 1996 (Régi magyar könyvtár. Források)
Jegyzetek
További információk Két pogány között egy hazáért KÉT TÁRGYALÁS SZTAMBULBAN HABARDANECZ JÁNOS JELENTÉSE 1528. NYÁRI SZTAMBULI TÁRGYALÁSAIRÓL
Kategória:Horvát történelmi személyek Kategória:Magyar diplomaták Kategória:Horvát katonák Kategória:16. századi magyarok Kategória:A 16. században elhunyt személyek