Kesselőkeői Majthényi Flóra (Novák, 1837. július 28. – Budapest, 1915. május 18.) költő, Tóth Kálmán költő felesége, akitől később elvált. Kiváló zenetehetség, több zeneszerzeménye is fennmaradt.
Élete Flóra édesanyja a Városligeti tavon található Páva-szigetetA páva-szigete, epa.oszk.hu bérelte ki Ifjú korában. Szemere Pál költő volt az irodalmi mentora. Első verseit Madách Imre öcsséhez Madách Pálhoz írta tizenkét évesen, de miután szerelme tüdőgyulladásban meghalt ez a plátói szerelem végigkísérte Flóra életét. Az 1850-es évek elején tűnt fel Pesten költeményeivel.Török Sophie: Majthényi Flóra százéves, epa.oszk.hu Barátnője volt Ferenczy Teréznek, akit halálakor meg is énekelt. 1856-ban férjhez ment Tóth Kálmán költőhöz, akitől tizenkét év után, 1868-ban elvált. Házasságukból született Tóth Béla újságíró és filológus, a későbbi neves publicista és anekdotagyűjtő.[ Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka - Tóth Kálmán]
1886-tól Spanyolországban, Sevillában tartózkodott, majd Algírban élt. 1907-ben tudta meg fia halálhírét. Hetvenhárom éves korában, 1908-ban tért vissza Budapestre a rokonságától örökölt császárfürdői lakásába, ahol nem maradt mellette senki, aki támogatta volna. Megbetegedett és kényszerképzetek hatása alá került, azt hitte, ha megfürdik, meghal, így elmegyógyintézetbe került.Majthényi Flóra költőnő 100 éve, 1915. május 18-án halt meg , mtva.hu 1915-ben a lipótmezei Országos Elme- és Ideggyógyintézetben halt meg,[ Magyar életrajzi lexikon] a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.özv. Rudnay Józsefné Veres Szilárda: Emlékeim 1847–1917, mtdaportal.extra.hu
Munkássága bélyegkép|265px|Majthényi Flóra arcképe balra fent a Hölgyfutár 1855-ben megjelent arcképalbumában, Bulyovszkyné Szilágyi Lilla, Kempelen Riza és Ferenczy Teréz társaságában (Barabás Miklós rajza)
Költeményei, melyeket Flóra név alatt írt a következő lapokban és évkönyvekben jelentek meg: Hölgyfutár (1851–1862), Családi Lapok (1852), Délibáb (1853–54), Szikszói Enyhlapok (1853), Divatcsarnok (1853–56), Szépirodalmi Album (1856), Gyulai Árvizkönyv (1856), Erdélyi Muzeum (1857), M. Néplap (1857), Nővilág (1857–1859), M. Posta (1857), Szépirodalmi Közlöny (1857–58), Remény (1858), Csokonai Album (1861), Anyák Hetilapja (1861), Részvét Könyve (1863), Alföldiek Segély-Albuma (1864), Fővárosi Lapok (1864-65), Zilahy Károly, Hölgyek Lantja (Pest, 1865. 12 költemény), Vasárnapi Ujság (1878. 3. sz. Szerelem c. költ. felolv. a Kisfaludy Társaság 1873. december 27. gyűlésén), Petőfi-Társaság Lapja (1878), Koszorú (1879–81), Ország-Világ (1880, Virágrege), Képes Családi Lapok (1890), Ungarische Lyriker (Lipcse, 1874).
Elbeszélései, cikkei és levelei: Családi Lapok (1856. A felebaráti szeretet műve: Sienai szent Katalin életéből németből, 1857. Fülemile három jó tanítása, mese Schön Bruno után), Hölgyfutár (1860. Emlékezés a rudnói lelkészre, úti naplómból), Pesti Napló (1871. 180. sz. A szent Bernát hegyen, 1879. 262. szám, Madách szülőháza és végső nyughelye, 1880. 221. sz. Emlékezés Ferenczy Terézre), Koszorú (1880–81. rege és rajz), Képes Családi Lapok (1884–85. elbeszélések), Pesti Hírlap (1885, 180. sz. A műtermekben), Budapesti Hírlap (1887, 253. sz. Spanyol ponyvairodalom: A magyar király leánya stb.).
Andor Pál név alatt 1864. május 25-én a pesti Nemzeti Színházban adták először Az uram nem szeret című egyfelvonásos vígjátékát és A nők hibája című, szintén egyfelvonásos vígjátékát.
Arcképe megjelent a Magyar írónők arczképcsarnoka c. műlapon, melyet Grimm Rezső rajzolt kőre és a Pollák-testvérek nyomtattak 1862-ben Pesten.
bélyegkép|jobbra|265px| Magyar írónők arczképcsarnoka. Majthényi Flóra arcképe a harmadik sor elején látható.„Magyar írónők arczképcsarnoka”, első sor: Bajza Lenke, Jósika Júlia, Ferenczy, [?], Csernátoni Lóra, Madarassy Klotild, második sor: Teleki Bickersteth Janka, Vachott Sándorné, Szendrey Júlia, Fanni, Bulyovszkyné, Isidóra, Gr. Batthyány Artúrné, harmadik sor: Flóra, Gr. Zichy Malvinia, Szőlősy Nina, Kempelen Riza, Kisfaludy Atala, Emilia, negyedik sor: Karacs Teréz, Takács Éva (Jelezve: Kőre rajz. Grimm R, Nyomt. Pollák Testvérek Pesten 1862., Kiadja Pfeiffer Ferdinánd.) Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár, Lit/40
Művei Flóra 50 költeménye (Pest, 1858) Flóra dalai (1860) Jó gyermekek könyve (1866) Elegiák kis fiamhoz (1868) Majthényi Flóra újabb költeményei Adorationes (Sevilla, 1890)
Jegyzetek
Források
Török Sophie: Majthényi Flóra százéves. Nyugat, 1931. 7. szám, epa.oszk.hu Török Sophie: Emlékezés egy régi írónőre. Nyugat, 1931. 7. szám, epa.oszk.hu Lázár Zsanett: Majthényi Flóra története, Cultura, 2015. május 18., cultura.hu Koháry Sarolta: Flóra és Ilonka , konyv-letoltes.com
További információk Majthényi Flóra: Mi a haza? (vers) Gyimesi Emese: „A kilencvenkilencedik múzsa” Női publikálási gyakorlatok Szendrey Júlia és Majthényi Flóra pályája alapján VII.2.c – A jogszolgáltatás területi szervei. Pesti (1875-től) Budapesti Királyi Törvényszék (1946-tól Budapesti Törvényszék) iratai. Polgári peres iratok
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar nők Kategória:Nyitranovákiak Kategória:1837-ben született személyek Kategória:1915-ben elhunyt személyek Flóra 1837 Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek