bélyegkép|jobbra|Evangélikus temploma bélyegkép|jobbra|Római katolikus temploma bélyegkép|160px|jobb|Feszület a katolikus templom bejáratánál

Alsószeli (szlovákul Dolné Saliby) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Fekvése A mátyusföldi község a Kisalföldön, Galántától 10 km-re délre, a Dudvág partján fekszik.

Története 1217-ben említik először Zeleként, ekkor vámot szedtek a Dudvág hídján és lakói halászattal foglalkoztak. IV. Béla 1246-ban a heiligenkreuzi apátságnak adományozta. I. Károly 1313-ban a Szécsényi Tamás lublói várnagynak adományozta. 1323-ban már Zely a falu neve. 1355-től Szécsényi Kónya csejtei várnagy birtoka. 1492-ben Alzelyként említik. A középkorban az egyik szomszéd faluját Berénynek nevezték, mely a gróf Cseszneky család birtoka volt. A falu birtokosai közé tartozik a Pálffy család is. Iskolájának legkorábbi említése 1834-ből származik.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Szelly. Két magyar falu Pozsony Várm. Alsónak földes Ura Gr. Pálfy; Felsőnek pedig Gr. Eszterházy Uraságok, Alsó a’ Felsőnek filiája; lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek egymástól, ’s Deákitól is fél órányira; határjaik jól termők, réttyeik, legelőjik elegendők; fájok is van."

Fényes Elek szerint "Szeli (Alsó), magyar falu, Poson vmegyében, a Dudvágh mellett. Számlál 592 kath., 763 evang., 93 ref., 4 zsidó lak. Evang. anyaszentegyház, és ekklésia; nagy marha, és juh-tenyésztés. Ut. p. Poson 5 óra."

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1960-ban határának déli része (melyet Királyrév határa korábban is elvágott Alsószelitől) önálló községgé alakult Alsóhatár néven.

Népessége

1880-ban 2036 lakosából 1932 magyar és 27 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 2247 lakosából 2206 magyar és 26 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 2226 lakosából 2220 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 2148 lakosából 2128 magyar, 12 szlovák és 8 német anyanyelvű volt. Ebből 1407 evangélikus, 668 római katolikus, 55 izraelita és 18 református vallású volt.

1921-ben 2349 lakosából 2335 magyar, 12 csehszlovák és 2 állampolgárság nélküli volt. Ebből 1582 evangélikus, 717 római katolikus, 30 izraelita, 15 református és 5 egyéb vallású volt.

1930-ban 2453 lakosából 2370 magyar és 48 csehszlovák volt.

1941-ben 2359 lakosából 2344 magyar és 3 szlovák volt.

1970-ben 2188 lakosából 1613 magyar és 569 szlovák volt.

1980-ban 2006 lakosából 1523 magyar és 473 szlovák volt.

1991-ben 1847 lakosából 1429 magyar és 408 szlovák volt.

2001-ben 1922 lakosából 1500 magyar és 414 szlovák volt.

2011-ben 1933 lakosából 1383 magyar, 530 szlovák, 5 cseh, 3-3 ukrán és német, 1-1 lengyel és szerb volt. Ebből 1441 magyar, 464 szlovák és 7 cigány anyanyelvű. Vallási tekintetben 828 római katolikus, 578 nem vallásos, 376 evangélikus, 32 református, 14 metodista és 80 ismeretlen vallású.

2021-ben 2020 lakosából 1350 (+46) magyar, 615 (+39) szlovák, 2 (+1) cigány, 32 (+2) egyéb és 21 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk

Nevezetességei A Szent Vendel-szobrot 1812-ben állították. Evangélikus templomát 1874 és 1878 között építették neoklasszicista stílusban, Szeszler Mór építész tervei alapján. Belső tere oldalsó karzattal tagolt. Krisztus az Olajfák hegyén című oltárképe Fleischmann György alkotása 1878-ból. Vörös almási márványból készült keresztelőkútja és a Saskó Márton által készített orgona szintén 1878-ból származnak.www.dolnesaliby.sk Szecessziós római katolikus temploma 1875-ben épült. A templomban találhatóak Keresztelő Szent János, Szeplőtelen Szűz Mária és a Szent Család képek a 19. század második feléből származnak. Rázgha József honvédszázados sírja Gőzmalom Az evangélikus templom kertjében áll az első világháború helybéli hősi halottainak emlékműve, amit Ferencz János losonci szobrász alkotott. Központi motívuma egy térdeplő honvéd, egyik kezében zászlóval, másikban eltört karddal. Az Országzászlós emlékművet (Millenniumi emlékmű) a Magyarországhoz való visszacsatolás emlékére emelték. Kandia halastó

Neves személyek Itt született 1845. október 3-án Petrik Géza bibliográfus. Itt született 1889. október 14-én Kienitz Vilmos gépészmérnök, feltaláló. Itt született 1939. május 31-én és élt Haraszti Mészáros Erzsébet újságíró, szerkesztő, lapkiadó- és lapalapító. Itt született 1941. február 17-én Pukkai László tanár, helytörténész, publicista és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének első elnöke. Itt született 1942. március 31-én Balogh Csaba zenetanár, karnagy, tankönyvíró, iskolaigazgató. magyar-iskola.sk Itt született 1952. november 17-én Neszméri Sándor újságíró. Itt született 1959. december 8-án Haraszti Mária író, költő, műfordító, előadóművész, könyv- és lemezkiadó, producer. Itt tanított Boross Béla író, költő, kántortanító, lapszerkesztő, általános iskolai igazgató. Itt élt több mint egy évtizedig Szarka László történész, egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója. Itt él Berényi József tanár, volt külügyi államtitkár, parlamenti képviselő és a Magyar Közösség Pártja egykori elnöke.

Kulturális szervezetek és események Csemadok Alsószeli Magyar Dalkör – 1970-től Szabados László a vezetője és szakmai tanácsadója. A Bíborpiros Szép Róza verseny országos döntőjén nívódíjat kaptak 2009-ben. Bendő zenekar – 1993-ban alakult, a felsőszeli Mátyus tánccsoport kísérőzenekaraként. Varsás táncegyüttes – 2003-ban alakult a helyi Csemadok alapszervezet mellett. Az Alsószeli Jurtanapok Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem egy háromnapos rendezvénysorozat, amelyet 2005 óta rendeznek meg. Programját történelmi előadások, honfoglaláskori harcművészeti- és lovasíjász-bemutatók, népzenei együttesek, énekkarok, táncegyüttesek, könnyűzenei koncertek, a gyermekek részére kézműves foglalkozások, mesemondások, valamint vásári felvonulások jellemzik.

Külső hivatkozások Alsószeli Ifjúsági Klub Alsószeli Zele Törzs Travelatlas.sk Archiválva 2007. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben. Alsószeli Szlovákia térképén

Jegyzetek

Források 1925 Magyar Tanító V, 188. Alsószeli (1990) Jezsuita okmánytár 1/2 (1995) - Erdélyt és Magyarországot érintő iratok 1601-1606. Szeged AnimaPortál Pukkai László 2007: Alsószeli község története 1217 - 2007. Szarka László - Tóth, K. 2010: Alsó- és Felsőszeli a 20. században I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában. (MEK) Somorja-Komárom

Alsoszeli Alsoszeli